2020. szeptember 29., Budapest - A koronavírus járvány második hulláma által okozott rendkívüli helyzetben a Magyar Nemzeti Bank egy új, 50 pontos javaslatcsomaggal kívánja támogatni a Kormány válságkezelő és gazdaságélénkítő munkáját. Magyarország sikeresen védekezett a koronavírus járvány első hullámával szemben. A második hullám megjelenése minden korábbinál komplexebb kihívásokat okoz a társadalmi és a gazdasági életben. Egyszerre kell megoldani az egészségügyi védekezést, valamint gazdaságaink működőképességének fenntartását.
A válság kezeléséhez a költségvetési politika, a monetáris politika, valamint a versenyképességi politika határozott és összehangolt lépéseire van szükség. A vírussal szembeni vakcina kifejlesztéséig a megnövekedett bizonytalanság jellemezi a gazdaságok működését. Egyszerre jelennek meg az első hullám késleltetett gazdasági hatásai és a második hullám következményei. Olyan intézkedésekre van szükség, amelyek idén és jövőre megfelelő impulzust adnak a gazdaság alacsony fordulatszámon pörgő motorjának, ugyanakkor 2022-től képesek biztosítani az automatikus konszolidációt, a meghatározó külső és belső makrogazdasági egyensúlyok helyreállását is.
A családok védelme, a munkahelyek megőrzése, célzott adócsökkentések és a beruházási programok felgyorsítása az akut időszak legfontosabb feladatai. Az első hullám során sikerrel alkalmazott bértámogatások folytatására a második hullámban is fel kell készülni. Célzott adócsökkentésekkel és támogatásokkal kell erősíteni a családok jövedelmi helyzetét. Az óvatosság miatt átmenetileg kieső magánkeresletet a kormányzati beruházások gyorsításával, a lakásépítési programok növelésével, és célzott, modern technológiák alkalmazását fókuszba helyező beruházástámogató intézkedésekkel szükséges ellensúlyozni. A vírus veszélyeinek leginkább kitett munkakörökben bérpótlék bevezetése indokolt, míg a teljes leállást elszenvedő ágazatokban a kereslet célzott pótlása jelenthet segítséget. A hitelpiac stabil működésében továbbra is kiemelt szerep jut a jegybanki programoknak, emellett azonban érdemes a garanciák intézményét is hatékonyabban használni.
A válságkezelés egyben változásmenedzsment is. Egyetlen gazdaság sem fog a válság előtti szerkezetben helyreállni. A versenyképesség erősítésével kell a válság utáni felzárkózást megalapozni. A válságkezelő és helyreállító intézkedések során biztosítani kell a tőke és a munkaerő természetes áramlását a magasabb hatékonyságú, a jövő elvárásainak jobban megfelelő területekre. A foglalkoztatás gyors helyreállását a munkahely-védelmi akcióterv adókedvezmények kiterjesztése segítheti, miközben az infrastrukturális fejlesztésekben a 21. századot meghatározó megatrendekre (pl. digitalizáció, zöld gazdaság) érdemes a hangsúlyt helyezni.