A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaságpolitikáját. A Monetáris Tanács a koronavírus-járvány időszakában is elkötelezett az árstabilitás fenntartása mellett. Amennyiben az inflációs kilátások tartós megváltozása indokolttá teszi, készen áll a megfelelő eszközök alkalmazására.
A következő negyedévekben az inflációs alapfolyamatok alakulását a koronavírus-járványhoz köthető keresleti-kínálati súrlódások áremelő és a gyenge kereslet várhatóan egyre szélesebb körben kibontakozó dezinflációs hatásainak eredője határozza meg. Ahogy arra a szeptemberi Inflációs jelentés kiemelt kockázati pályája is utalt, aktuálisan a globális kockázatkerülés erősödése jelenti a legnagyobb kockázatot az inflációs kilátások szempontjából. Az MNB egyértelmű szándéka elkerülni, hogy a jelenlegi bizonytalan globális piaci környezet bármilyen csatornán keresztül az inflációs kockázatok emelkedését okozza. Ennek megfelelően az MNB a növekvő kockázatokra az elmúlt hetekben összehangolt döntéssorozattal reagált.
A szeptember 8-án bejelentett devizalikviditást nyújtó swapeszköz alkalmazásával az aktív jegybanki jelenlét következtében szeptember végén nem jelentek meg feszültségek a swappiacon. Szeptemberi kamatdöntő ülése keretében a Monetáris Tanács változatlan szinten tartotta az irányadó rátát és kifejezte, hogy amennyiben az inflációs kilátások változása szükségessé teszi, készen áll a megfelelő eszközök alkalmazására. Ezzel összhangban 2020. szeptember 24-én a Magyar Nemzeti Bank az egy hetes betéti rátát 0,6 százalékról 0,75 százalékra módosította.
A jegybank intézkedései koherens módon támogatják a monetáris politikai célok megvalósulását. A Monetáris Tanács számára kiemelt fontosságú, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon és minden időszakban az általa optimálisnak tartott kamatszinttel összhangban alakuljanak. A hozamgörbe rövid oldalán végrehajtott lépések hozzájárulnak a monetáris kondíciók stabilitásának megőrzéséhez és ezen keresztül az árstabilitás fenntartásához.
Az elmúlt években jegybanki szempontból felértékelődött a hosszú lejáratú hozamok jelentősége. Az MNB a hosszú lejáratú eszközök piacán nagymértékű likviditásnyújtással és célzott eszközökkel biztosítja a monetáris transzmisszió megfelelő működését és a megfelelő kamatkondíciók kialakulását. Az MNB közvetlen állampapír-vásárlások keretében, valamint fedezett hiteleszközén keresztül már mintegy 2300 milliárd forintnyi (a GDP közel 5 százalékát kitevő) forrást biztosított, amivel leginkább az állampapírpiaci hozamgörbe középső és hosszú szakaszát támogatta. Utóbbi eszköz nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a bankrendszer piaci forint állampapír-állománya közel 1800 milliárd forinttal (a GDP 3,8 százalékával) nőtt. Az MNB által alkalmazott monetáris politikai megközelítés a hozamgörbe laposodásának irányába hat.
A hosszú lejáratú hozamokra ható jegybanki programok hatékonyságának növelése érdekében a Monetáris Tanács október 6-án az állampapír-vásárlási program egyes paramétereinek megváltoztatásáról döntött. Az intézkedések keretében az egyes értékpapír-sorozatok esetében a megvásárolható mennyiség a korábbi 33 százalékról 50 százalékra változik, továbbá a megvásárolható eszközök köre kibővül az állami készfizető kezesség mellett kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal, az állampapír-vásárlásokkal megegyező stratégiai paraméterek alkalmazása mellett. Az új finomhangoló lépések bevezetése mellett a jelenlegi, gyorsan változó környezetben a jegybank heti vásárlásainak összegét rugalmasan alakítja, a vásárlásokat a hosszabb futamidőkre fókuszálva. A vásárlások rendszeres heti aukciók és aukción kívüli vásárlások keretében is történhetnek. A Monetáris Tanács az állampapír-vásárlási programot tartós piaci jelenlét mellett a szükséges mértékben fogja használni. Az MNB korábbi döntésének megfelelően a program indulásához képest számított 1000 milliárd forintos állománynövekedésnél technikai felülvizsgálatot hajt végre.
A döntés célja a monetáris transzmisszió hatékonyságának megőrzése, ami a gyorsan változó globális piaci hangulatban és a megnövekedett államháztartási finanszírozási igény mellett is támogatja az államadósság lejárati szerkezetének hosszítását, az állampapírpiac stabilitásának fenntartását, illetve a hozamgörbe meredekségének csökkentését. Az EKB-nak a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére meghozott intézkedéseivel összhangban az egyes értékpapír-sorozatok esetében a megvásárolható mennyiség arányának emelése nagyobb mozgásteret biztosít az MNB számára, hogy a hozamgörbe hosszabb lejáratain is rugalmasan alakíthassa a monetáris kondíciókat, amennyiben azt a gazdasági és pénzpiaci körülmények megváltozása indokolttá teszi. A lépés összhangban áll a hosszú hozamok elmúlt években a monetáris transzmisszióban és pénzügyi stabilitásban betöltött, megnövekedett szerepével és jelentőségével.