Budapest, 2020. szeptember 30. – A Magyar Nemzeti Bank tudományos folyóiratának idei szeptemberi számában megjelent tanulmányok a magyarországi határidős devizapiac jellemzőivel és a koronavírus-válság piaci hatásával, a vállalatok nemteljesítési valószínűségének egy lehetséges felügyeleti modellezésével, a hitelintézetek működési kockázatkezelésével, valamint a jelzálogbanki refinanszírozás kihívásaival foglalkoznak.
Boldizsár Anna, Kocsis Zalán, Nagy-Kékesi Zsuzsa és Sztanó Gábor tanulmánya a hazai határidős devizapiaccal foglalkozik, részben a piac koronavírus okozta globális turbulenciája apropóján. A szerzők bemutatják, hogy ezen a piacon a befektetési alapok meghatározó szereplőkké váltak az elmúlt években, súlyuk már meghaladja a korábban domináns, külkereskedelemben aktív vállalati szereplőkét. Utóbbi szektor a forint 2020. március végi, regionális devizákhoz hasonló gyengülésekor – a szokásostól eltérően – nem növelte forint melletti pozícióját, míg a befektetési alapok az eszközeiket és likviditásukat érő kedvezőtlen hatások következtében forint elleni ügyletek kötésével csökkentették határidős forintkitettségüket.
Szenes Márk és Dabi Zsófia Borbála a bankok által hitelezett vállalatok hosszútávú nemteljesítési valószínűség-becslésének (PD) egy lehetséges modellezési megközelítését mutatják be. PD modelljük a magyarországi nagybankok vállalati nemteljesítési adatain alapul, mely a modellezést minden eddiginél teljeskörűbben és megbízhatóbb módon teszi lehetővé. A PD modell széles vállalati mérettartományon, a mikrovállalattól a nagyvállalati szegmensig képes megragadni a vállalati ügyfelek hitelminőségében rejlő különbségeket, és a banki fejlett hitelkockázati tőkekövetelmény-számításhoz egységesen alkalmazható kockázati mérőszámot szolgáltat.
Kozma Norbert az arányossági elvek alkalmazását vizsgálja a hitelintézetek működési kockázatkezelésében. A szerző hazai adatok elemzésével tárja fel az intézményméret és a kockázati kitettség közötti szoros kapcsolatot. Elemzi a hazai bankok módszertani választását, valamint a felügyeleti tapasztalatokat, amelyből levezeti az arányossági elveken alapuló kockázatkezelés egy lehetséges megvalósítását. Arra a következtetésre jut, hogy a kisebb bankok esetében a jövőre mutató eszközök bevezetésével, a nagy intézmények esetében a módszertanok harmonizálásával érhető el az, hogy a szektor felkészülten azonosítsa és kezelje a működési kockázatait.
Nagy Gyula László, Incze Zsombor és Landgraf Erik a 2019. decemberben elfogadott európai fedezettkötvény-direktíva küszöbön álló magyarországi implementációja kapcsán összegzik a jelzálogbanki működési modelleket és bemutatják a legfontosabb kihívásokat, amelyekkel a refinanszírozó jelzálogbankok jelenleg is szembesülnek. A fedezettkötvény-direktíva lényeges és releváns pontjainak ismertetése mellett a szerzők olyan fejlesztési javaslatokat és alternatívákat fogalmaznak meg, amelyek beépítése a jelzálogbanki szabályozásba – a meglevő szabályozás alapjainak megtartása mellett – véleményük szerint segítené a még hatékonyabb jelzáloghitelezési struktúra kialakítását.
Hausmann Róbert esszéjében a globális ellátási láncok hosszú távú átalakulását és a koronavírus-járvány nemzetközi termelésszervezésre gyakorolt hatását vizsgálja a feldolgozóiparban. Öt lehetséges trendet azonosít: az értékteremtés regionalizációját, az ellátási láncok rövidülését, a beszállítói kör többközpontúvá tételét és a biztonsági készletek felhalmozását, az átállást az egy termékre fókuszált termelésről a több termék gyártására, valamint a termelésszervezés digitalizációját, automatizációját. Az esszé következtetése, hogy az előrelépést a gazdaságpolitika olyan eszközökkel ösztönözheti, mint a stratégiai iparágak támogatása, a digitális infrastruktúra fejlesztése és integrációjának elősegítése, valamint a munkavállalók képzése.
A Hitelintézeti Szemle szeptemberi száma ezen kívül két könyvismertetést is tartalmaz.
A tanulmányok elérhetők a Hitelintézeti Szemle honlapján: http://www.hitelintezetiszemle.hu/
Jó olvasást kívánunk!
Magyar Nemzeti Bank