Budapest, 2020. október 12. – Az MNB és az EBRD által szervezett, Magyarország köztársasági elnökének fővédnökségével ma megtartott online nemzetközi zöld pénzügyi konferencia fókuszában a klímaváltozás negatív gazdasági hatásainak felmérése, számszerűsítése, illetve - a COVID-járványból való „zöld kilábalás” érdekében - a megújuló energiatermelés és az energiahatékonysági beruházások finanszírozása állt. Az MNB rövidesen a zöld vállalati hitelezést támogató új banki tőkekövetelmény-kedvezményeket vezet be, miközben saját működése is száz százalékban karbonsemlegessé válik.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által közösen szervezett nemzetközi zöld pénzügyi konferenciát Áder János, a Magyar Köztársaság elnöke, a rendezvény fővédnöke is köszöntötte videóüzenetében.
A koronavírus (COVID) járvány ellenére sem szabad megfeledkezni a klímaváltozás problémájáról, s további intézkedésekkel kell ösztönözni a piaci szereplőket a zöld finanszírozás erősítésére. A magyar jegybank ehhez a zöld vállalati hitelezést támogató új tőkekövetelmény kedvezmény bevezetését tervezi, mely első lépésben a megújuló energia beruházásokra és a zöld kötvények vásárlására terjed majd ki – jelentette be Kandrács Csaba, az MNB alelnöke.
Az alelnök elmondta: az MNB – példát mutatva a pénzügyi szektoroknak – maga is teljesen karbonsemlegessé válik, már a 2020. évi kibocsátását is ellentételezi jövő évi ökológiai beruházások segítségével. Ezzel párhuzamosan jelentősen csökkenteni tervezi kibocsátását, elsősorban azzal, hogy energiafogyasztását zöld energiára cseréli le. Az MNB egyúttal bátorítja, hogy a pénzügyi szervezetek minél többen fogjanak hasonló, a hazai természeti környezetben „hasznosuló” ellentételezési beruházásba – nyomatékosította Kandrács Csaba.
Az MNB által a tavalyi zöld pénzügyi konferencia emissziójának ellentételezésére használt megoldást a WWF Magyarország igazgatója, Sipos Katalin mutatta be. Pavan Sukhdev, a WWF globális elnöke előadásában kifejtette: a COVID-járvány is fájdalmasan alátámasztja a hagyományos gazdasági modell – mely a természeti, társadalmi és humán tőkét nem veszi kellő mértékben figyelembe – felülvizsgálatának szükségességét, sürgősségét.
Az eseményen több előadás is foglalkozott a környezeti eredetű pénzügyi kockázatokkal. Ma Jun, a Kínai Jegybank elnöki főtanácsadója, valamint Jo Paisley, a GARP intézet elnöke beszédükben hangsúlyozták, hogy a pénzügyi intézmények elkezdték felmérni és beépíteni kockázatkezelésükbe a klímaváltozás okozta negatív hatásokat, de még rengeteg, ráadásul sürgős tennivaló lenne e téren. Az EBRD részéről Mattia Romani ügyvezető igazgató elmondta, hogy intézménye milyen megoldásokkal segíti Közép-Kelet-Európában a bankok és a vállalatok átállását a zöld működésre.
A konferencia második felének fókuszában a COVID-járványból való kilábalás „zöldítése” állt. Gurbuz Gonul, a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség nemzetközi együttműködésért felelős igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a megújuló energiaforrások térnyerése nemcsak energetikai és klímaelőnyökkel, de foglalkoztatási, életminőségbeli és egyéb társadalmi hasznokkal is jár, amelyek kiaknázásához a mostani járványhelyzet lehetőséget teremtene. Sean Kindey, a Climate Bonds Initiative, a világ legjelentősebb zöld kötvényekkel foglalkozó intézetének társalapítója és vezérigazgatója előadásában a zöld kötvénypiac globális trendjeit mutatta be. Előadásában kiemelte, hogy ezen új típusú instrumentumok növekedését a COVID-járvány sem tudta megtörni.
A befektetői oldalt reprezentáló Raiffeisen Capital Management, a kibocsátói oldalt képviselő szlovén megújuló energiacég, a Gen-I, valamint a hitelesítési oldalt megjelenítő Deloitte részvételével zajló záró panelbeszélgetés a zöld kötvényekben rejlő közép-európai potenciált taglalta, rámutatva, hogy a térségben szükséges klímabarát beruházásokhoz új forrásokat mobilizálhatnak a zöld kötvények.
Magyar Nemzeti Bank