Budapest, 2020. október 19. – Az MNB 15 millió forint bírságot szabott ki egy magánszemélyre a bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt. A jegybanki vizsgálat megállapította, hogy az ügyfél egyes SET GROUP részvények megvásárlására bennfentes információk felhasználásával adott tőzsdei megbízásokat.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalból indított piacfelügyeleti eljárása során vizsgálta, hogy egy természetes személy által adott tőzsdei megbízások kapcsán sérültek-e a piaci visszaélésekről szóló európai uniós rendelet (MAR) bennfentes kereskedelemről szóló rendelkezései. Bennfentesnek tekintendő többek között minden olyan, pénzügyi eszközzel kapcsolatos pontos információ, amely nyilvánosságra kerülése esetén alkalmas a pénzügyi eszköz árának lényeges befolyásolására. A tőkepiaci törvény, s a vonatkozó uniós rendelet tiltja a bennfentes információ felhasználásával kötött ügyleteket, amelyek bennfentes kereskedelemnek minősülnek.
A SET GROUP Nyrt. a vizsgált időszakban két bennfentes információ nyilvános közzétételét – a kibocsátó jogszerű érdekeit szem előtt tartva – késleltette, s ezt be is jelentette a jegybanknak. A kibocsátó által vezetett bennfentesek jegyzékén a természetes személy állandó bennfentesként szerepelt, az érintett információkról tehát azok nyilvánosságra kerülése előtt jogszerűen szerzett tudomást.
A piacfelügyeleti eljárásban vizsgált ügyletkötések során azonban ezeket a bennfentes információkat jogszerűtlen módon felhasználva tőzsdei megbízásokat adott, amelyekkel tiltott bennfentes kereskedelmet valósított meg.
A magánszemély saját bevallása szerint tisztában volt azzal, hogy a tranzakciók végrehajtása során az érintett bennfentes információk közzétételét a kibocsátó késleltette. Elmondása szerint viszont – amiatt, mert az érintett napokban „szándékos piaci manipulációt” tapasztalt –, úgy ítélte meg, hogy nem veszélyezteti a piac integritását, ha nem nyereségszerzési, hanem „árfolyamvédelmi” szándékkal tranzakciókat végez. Azonban a bennfentes kereskedelem tilalma alól sem az esetleges racionális gazdasági indok, sem pedig – az önmagában is tiltott piaci manipulációra utaló – „árfolyamvédelmi cél” nem mentesít. Továbbá a magánszemély – mint a MAR szerinti vezetői feladatokat ellátó személy – elismerte azt is, hogy a SET GROUP Nyrt. felé nem jelentette be az általa kötött ügyleteket, ezáltal nem tett eleget egyéb jogszabályi kötelezettségének sem.
Mindezek nyomán az MNB ma publikált határozatában – egyéb intézkedések mellett – 15 millió forint piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte az érintett természetes személyt a bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó rendelkezések megsértése miatt és további 1 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki a magánszeméllyel szemben a MAR vezetők ügyleteire vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt. Az ügy kapcsán az MNB bennfentes kereskedelem gyanújával feljelentést tett a Fővárosi Főügyészségen.
A bírságösszeg meghatározásánál a jegybank figyelembe vette, hogy a bennfentes kereskedelem tilalmának megsértése különös súlyú a tőkepiac biztonságos és zavartalan működése szempontjából. Súlyosító körülménynek számított, hogy a magánszemély a bennfentes kereskedelem tilalmába ütköző ügyletkötése során két, egymástól eltérő bennfentes információt használt fel. Szintén súlyosító körülményként értékelte az MNB, hogy a magánszemély szándékosan és tudatosan követte el jogsértő cselekményét, megsértve ezzel a tőkepiac átlátható működésére vonatkozó elveket. Enyhítő körülménynek számított ugyanakkor, hogy a jogsértő tevékenység – viszonylag alacsony volumene miatt – csekély mértékben érintette a tőkepiac biztonságos működését.
Magyar Nemzeti Bank