Budapest, 2021. december 22. – A vizsgált mutatók alakulása a ciklikus rendszerkockázatok növekvő, de anticiklikus tőkekövetelmény előírását még nem indokló szintjét mutatja. Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa ezzel összhangban az anticiklikus tőkepufferráta mértékét 2022. január 1-jét követően is 0 százalékon hagyta.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa (PST) a hazai kitettségek esetében alkalmazandó anticiklikus tőkepufferrátát változatlanul 0 százalékon hagyta. Emellett a PST a jelentős harmadik országokban lévő hazai bankrendszeri kitettségek esetén alkalmazandó 0 százalékos anticiklikus tőkepuffer rátákon sem módosított.
A hazai hitelciklus értékelésére kifejlesztett, országspecifikus irányadó addicionális hitel/GDP rés szűkülése 2021 második negyedévére megtorpant, így a rés mértéke továbbra is negatív, -1,7 százalékpont. A rés számításának alapját adó hitel/GDP ráta a vonatkozó negyedévben 44,2 százalékot tett ki, két év óta először kis mértékben csökkenve a gazdaság újraindulásával gyorsan korrigáló GDP növekedés miatt. Historikus összevetésben még mindig alacsony hitelpenetráció látható. Ugyanakkor a ténybecsült adatok alapján a hitel/GDP becsült egyensúlyi szintjéhez való közeledésére, és jövő év elején annak fokozatos meghaladására lehet számítani. Ezt elsősorban a megfigyelt hitelállománynak a négy negyedéves nominális GDP növekedési ütemét meghaladó növekedése magyarázza. A ciklikus rendszerkockázat növekvő, de azonnali beavatkozást még nem igénylő szintjét jelzi a hitelpiaci aktivitás kormányzati és jegybanki eszközökkel támogatott növekedése, a koronavírus-járványból eredő konjunkturális sokkból való viszonylag gyors visszatérés, valamint a ciklikus rendszerkockázatokat mérő térkép túlfűtöttségi és sérülékenységi indikátorkészlete is. A hitelezési trendek és ingatlanpiaci folyamatok alapján, a gazdaság gyors helyreállása és a jelentős konjunktúra miatt középtávon a ciklikus rendszerkockázatok felépülése várható.
Az MNB monitorozza és évente egyszer értékeli a hazai bankrendszer számára jelentős, Európai Unión (EU) kívüli, ún. harmadik országok ciklikus rendszerkockázatait is. Egyrészt ezen országok pénzügyi folyamatai is hatással lehetnek a magyar bankrendszer kockázatainak alakulására, másrészt ezen országok hatóságai az EU-s tagállamokétól eltérő jogi és prudenciális keretrendszerben működnek. A 2021. évi felülvizsgálat keretében az MNB a hazai bankrendszer tekintetében jelentős harmadik országok körén (Albánia, Montenegró, Oroszország, Szerbia és Ukrajna) nem változtatott. Az elvégzett értékelés szerint a ciklikus rendszerszintű pénzügyi kockázat szintje egyik vizsgált országban sem indokolja anticiklikus tőkekövetelmény előírását. Hasonlóan a hazai helyzethez, a világjárvány hatásai, illetve az azt követő gyors gazdasági újraéledés miatt az effektív tőkekövetelmény megállapítása aktuálisan a jelentős harmadik országokban lévő féllel szembeni hazai bankrendszeri kitettségekre nem indokolt.
Az anticiklikus tőkepuffer célja a pénzügyi közvetítőrendszer hitelezési ciklusokon átívelő stabilitásának és ellenálló képességének növelése. A hazai kitettségekre alkalmazandó anticiklikus tőkepufferrátát az MNB negyedévente, a jelentős harmadik országokra vonatkozó rátákat pedig évente egyszer vizsgálja felül.
Magyar Nemzeti Bank