Budapest, 2021. december 1. – Az MNB 2021. őszi rendszeres éves felülvizsgálata hét hazai hitelintézeti csoportot azonosított rendszerszinten jelentősként. A koronavírus-járvány okozta rendkívüli körülmények miatt 2020-ban az MNB által ideiglenesen feloldott tőkepuffereket 2022-től három év alatt, fokozatosan kell visszaépíteniük ezeknek a hitelintézeteknek. A fokozatosság támogatja a hosszú távú stabilitást a reálgazdaság hitelezésének fenntartása mellett.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2021-ben is újraértékelte a hazai hitelintézetek jelentőségét a 2020. év végi adatok alapján, és ennek eredményeképp a korábbi évek azonosítási eljárásban meghatározott nyolc intézmény helyett idén hét bankcsoportot azonosított rendszerszinten jelentősként. Az érintett hitelintézetek körének változását az okozta, hogy a Magyar Bankholding Zrt. 2020. december 15-től megkezdte tulajdonosi felügyeleti működését az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt., az MKB Bank Nyrt. és a Budapest Bank Zrt. részvételével. Az intézmények között 2022-re várhatóan elért egyre szorosabb integráció miatt a csoportot a legmagasabb konszolidációs szinten vette számításban az MNB az idei azonosítási eljárás során. A holding mérlegfőösszeg, hitel- és betétállomány tekintetében is a második legnagyobb hazai hitelintézeti csoport, és kritikus piaci szegmensek kiszolgálásában ellátott szerepe, kiterjedt fiókhálózata, térségi beágyazottsága és a bankrendszeri finanszírozási hálózatban betöltött szerepe is hozzájárul jelentőségéhez.
A koronavírus-járvány következtében kibontakozó rendkívüli gazdasági körülmények miatt az MNB a hazai rendszerszinten jelentős intézmények (Other Systemically Important Institutions – O-SII) vonatkozásában előírt tőkepuffereket 2020. július 1-jétől feloldotta, ami támogatta a hitelezési kapacitás fennmaradását, a hitelkínálat esetleges beszűkülésének megelőzését. Az MNB megfelelőnek ítéli a rendszerszinten jelentős bankok tőkehelyzetét és hitelezési aktivitását ahhoz, hogy a pufferek megképzését 2022-től a 2020-ban már előirányzott visszaépítési pálya mentén újból előírja. A rendszerszinten jelentős bankoknak veszteségviselő-képességük arányos és fokozatos megerősítése érdekében három év alatt kell majd újra felépíteniük a megfelelő puffereket. 2022-ben és 2023-ban a tervezett végleges mérték egynegyedével növekednek évente az átmeneti pufferráták, majd 2024-től a tervezett végleges pufferrátáknak való megfelelést várja majd el az MNB. A végleges ráták mértékét az MNB az éves rendszeres felülvizsgálat során a hitelintézetek rendszerkockázati jelentőségének jövőbeli lényeges változásai alapján szükség szerint módosítja.
A rendszerszinten jelentős hitelintézetek esetleges komolyabb pénzügyi problémái nemcsak azok ügyfélkörét érinthetik kedvezőtlenül, de a pénzügyi fertőzési hatásokon keresztül veszélyeztethetik a pénzügyi közvetítőrendszer egészének működését, és közvetve reálgazdasági zavarokat is kiválthatnak. Ezért a jegybank makroprudenciális feladatkörében eljárva meghatározza, és évente felülvizsgálja a belföldi rendszerszinten jelentős intézmények körét, és a jelentőségüknek megfelelő, csődvalószínűségüket csökkentő tőkepuffert ír elő számukra.
A rendszerszinten jelentős hitelintézetek azonosításához használt pontszámok és a vonatkozó tőkepufferráták
Intézmény |
Pontszám |
|
O-SII tőkepufferráták |
|||||
MNB Módszertan |
Tény |
Előírt |
Előirányzott |
|||||
2020 |
2020 07.01-től |
2021 |
2022 |
2023 |
2024 |
|||
OTP Bank Nyrt. |
3263 |
2,00% |
0% |
0,50% |
1,00% |
2,00% |
||
Magyar Bankholding Zrt. |
1111 |
- |
- |
0,25% |
0,50% |
1,00% |
||
UniCredit Bank Hungary Zrt. |
968 |
1,00% |
0% |
0,25% |
0,50% |
1,00% |
||
Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. |
834 |
1,00% |
0% |
0,25% |
0,50% |
1,00% |
||
Erste Bank Hungary Zrt. |
671 |
0,50% |
0% |
0,125% |
0,25% |
0,50% |
||
Raiffeisen Bank Zrt. |
574 |
0,50% |
0% |
0,125% |
0,25% |
0,50% |
||
CIB Bank Zrt. |
450 |
0,50% |
0% |
0,125% |
0,25% |
0,50% |
Megjegyzés: Az azonosítás 2020. december 31-i, auditált konszolidált adatok alapján történt. Forrás: MNB
Részletes információk a rendszerszinten jelentős intézmények azonosításáról
Magyar Nemzeti Bank