A Nemzetközi Valutaalap 2022. november 8-18. között folytatta le az Alapokmány IV. cikkelye szerinti éves gazdaságpolitikai konzultációját Magyarország vonatkozásában. A delegáció megállapította, hogy a gazdasági egyensúlyok helyreállítása érdekében összehangolt és szigorú költségvetési és monetáris politikára van szükség. Az IMF szerint a Magyar Nemzeti Banknak az inflációra válaszul adott monetáris politikája megfelelően szigorú. Az IMF előrejelzése szerint a gazdasági növekedés 2022-ben 5 százalék körülire várható, amelyet 2023-ban lassulás követ. Az IMF szakértői a folyó fizetési mérleg egyenlegének jelentős javulására és 2023 végére egy számjegyű inflációs rátára számítanak.
A Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund – IMF) Alapokmányának IV. cikkelye alapján jellemzően évenkénti gyakorisággal készít átfogó gazdaságpolitikai értékelést tagországairól, melyre Magyarország esetében ezúttal idén ősszel – a koronavírus-járvány miatt tavaly még virtuálisan megtartott egyeztetésekkel szemben - immáron személyes formában került sor. Az IMF hazánkba látogató delegációja Jean-François Dauphin misszióvezető irányításával 2022. november 8-18. között folytatta le szokásos gazdaságpolitikai konzultációját. A közel kéthetes tárgyalássorozat során az IMF Magyarországgal foglalkozó szakértői csapata személyesen találkozott a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyminisztérium, valamint több illetékes szaktárca képviselőivel, továbbá egyeztetést folytattak a magánszektor – így a kereskedelmi bankok, az energetikai szektor, illetve iparági érdekképviseletek és szövetségek – és egyéb releváns hazai intézmények vezetőivel és szakértőivel.
A IV. cikkely szerinti konzultáció lezárását követően az IMF stábja a szokott módon egy közleményben hozta nyilvánosságra főbb gazdaságpolitikai megállapításait, mely szerint a gazdasági egyensúlyok helyreállítása érdekében összehangolt és szigorú költségvetési és monetáris politikára van szükség. A COVID-válság utáni gazdasági helyreállás során külső sokkok érték Magyarországot: a globális termelési láncok akadozása, a növekvő energia- és nyersanyagárak, az orosz-ukrán háború és az aszály az erőteljes belső kereslet mellett hozzájárult ahhoz, hogy számottevően emelkedett az infláció és a folyó fizetési mérleg hiánya.
Az IMF szakértői elismerték, hogy az emelkedő inflációra adott válaszul a Magyar Nemzeti Bank 2021 júniusa óta érdemben, az alapkamat-emeléssel, a likviditásszűkítéssel és az október közepi lépésekkel együtt megfelelő mértékben szigorította a monetáris politikáját. Véleményük szerint a szigorú monetáris politika fenntartása szükséges mindaddig, amíg az inflációs nyomás egyértelműen és fenntarthatóan nem enyhül. Hangsúlyozzák, hogy a nagyfokú gazdasági bizonytalanság elleni válaszul összehangolt és szigorú fiskális és monetáris politikára van szükség. A szakértők véleménye szerint ennek megfelel a 2023-ra kitűzött GDP-arányosan 3,5 százalékos költségvetési hiánycél, amely hozzájárul ahhoz, hogy az államadósság-ráta csökkenő pályán maradjon, azonban felhívják a figyelmet a hiánycsökkentés szerkezetének fontosságára. Az IMF előrejelzése szerint a gazdasági növekedés 2022-ben 5 százalék körülire várható, amelyet 2023-ban lassulás követ. A visszafogottabb belső kereslet, illetve az energiaárak normalizálódása mellett a folyó fizetési mérleg egyenlegének jelentős javulására számítanak, és véleményük szerint 2023 végére az inflációs ráta visszatérhet az egy számjegyű tartományba.
A delegáció egyetért azzal, hogy az infláció elleni küzdelem során célzott beavatkozásokra van szükség, emellett azonban az ársapkák felülvizsgálatát javasolják. Az IMF szakértői azt állapították meg, hogy a hazai bankrendszer stabil. A nehéz gazdasági körülmények között a felügyeleti tevékenység fokozott figyelmére van szükség. Elismerték az energiaellátás biztonsága érdekében tett eddigi hazai lépéseket, és hangsúlyozzák az energiaellátás további diverzifikációjának fontosságát. Hangsúlyozták továbbá az átláthatóság fontosságát a közösségi kiadások esetében.