Budapest, 2022. június 13. – A jegybank felülvizsgálta a jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutatóra (JMM) vonatkozó szabályozását. A módosítás lehetővé teszi, hogy 2022. július 1-jétől meghatározott feltételek mellett a deviza jelzálogalapú források is figyelembe vehetők legyenek a mutatóban. A változás támogatja a jelzáloglevelek befektetői körének bővülését, ezen keresztül pedig a bankok hosszú távú stabil finanszírozáshoz jutását. Emellett a pénzügyi stabilitási célokat támogató, korábban bejelentett szigorítások 1 évvel elhalasztva, 2023. október 1-jén lépnek hatályba a bizonytalan makrogazdasági és pénzügyi környezetben való felkészüléshez szükséges idő biztosítása érdekében.
Az MNB a piaci szereplők visszajelzéseire is tekintettel felülvizsgálta a lakossági jelzáloghitelek stabil finanszírozását célzó JMM szabályozást a jelzáloglevél-piac mélyítésének és a banki hosszú távú forrásbevonás erősítésének céljából.
A módosítás értelmében 2022. július 1-jétől a forint jelzálogalapú források mellett az egyéb devizában denominált jelzáloglevelek és refinanszírozási hitelek is elfogadhatók lesznek a JMM számítása során. A deviza jelzálogalapú források elfogadása támogatja a jelzáloglevelek befektetői körének bővülését a külföldi befektetők aktívabb szerephez jutásával. A jelzáloglevelek felvevőpiaca így bővülhet, ezáltal nagyobb mennyiségben és kedvezőbb áron juthatnak a bankok ehhez a pénzügyi stabilitási szempontból előnyös, hosszú távú stabil forráshoz. A zöld források bevonásának fokozott ösztönzése érdekében, de az alkalmazkodáshoz és a megfelelő mértékű zöld jelzáloghitel-fedezetek felépüléséhez elegendő időt biztosítva az elfogadható deviza jelzálogalapú forrásoknak fenntarthatósági (zöld) követelményeket is teljesíteniük kell 2023. szeptember 30-át követően.
A deviza jelzáloglevelek megjelenése pozitív hatásai mellett az ezen értékpapírokra vonatkozó jogszabályi biztosítékok miatt nem jár a pénzügyi stabilitási kockázatok érdemi növekedésével. A módosítás nem vezet a lakossági devizahitelezés újraindulásához, mivel ezt a korábbi negatív tapasztalatok miatti általánosan alacsony fogyasztói kereslet, az MNB adósságfék szabályaiban e hitelekre érvényes jóval szigorúbb hitelfelvételi limitek és a forintban denominált Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL) termékek elterjedtsége is gátolja.
A deviza jelzálogalapú források JMM-ben való elfogadásával egyéb módosítások is indokolttá váltak a szabályozás konzisztenciájának megőrzése érdekében, így kiterjesztésre kerül a JMM nevezője a jelenleg elhanyagolható mértékű deviza lakossági jelzáloghitelekre, illetve a kereskedelmi ingatlanokkal fedezett vállalati hitelek nagyobb devizaarányára tekintettel, az ezek fedezete mellett bevont források JMM számlálójába való beszámítása korlátozott mértékben lehetővé válik.
Emellett a piaci szereplők visszajelzései, a járvány és a háború bizonytalan pénzügyi rendszeri hatásai, valamint az aktuális tőkepiaci trendek és a deviza kibocsátásokhoz szükséges hosszabb felkészülési idő miatt a tervezett JMM szigorítások (mutatószint emelése 25-ről 30 százalékra, tőzsdei bevezetés előírás, kereszttulajdonlási szabályok) 1 évvel történő elhalasztására kerül sor, így ezek a módosítások 2023. október 1-jén lépnek hatályba. Továbbá a jövőben a szabályozás a legalább 40 milliárd forint értékű 1 éven túli hátralévő lejáratú nettó lakossági jelzáloghitel-állománnyal rendelkező intézményekre lesz alkalmazandó (a jelenleg hatályos 10 milliárd forintos küszöb helyett), a dinamikusan növekvő lakásárakra és jelzáloghitel-állományra tekintettel, a rendszerkockázatokhoz elhanyagolható mértékben hozzájáruló kis intézmények terheinek csökkentése érdekében.
Az MNB rendelet szövege megjelent a Magyar Közlönyben.
A jegybank likviditási és finanszírozási kockázatokat kezelő makroprudenciális eszközeiről további információk itt találhatók.
Magyar Nemzeti Bank