Budapest, 2022. november 4. — Az októberi Hitelezési felmérésre adott válaszok alapján 2022 harmadik negyedévében mind a vállalati-, mind a lakossági szegmensben szigorodó hitelfeltételekről számoltak be a bankok a romló gazdasági kilátások miatt, előretekintve pedig még nagyobb arányban jeleztek további szigorítást. A válaszadó bankok többsége a hitelkereslet csökkenését tapasztalta, amelyhez a bizonytalanabbá váló gazdasági kilátások mellett az emelkedő hitelkamatok is érdemben hozzájárultak. Az intézmények többsége további visszaesésre számít a keresletben, mely alól kivételt csupán a vállalati rövid lejáratú- és devizahitelek képeznek. Az üzleti célú ingatlanhitelek esetében a bankok fele a sztenderdek szigorításáról és a hitelkereslet visszaeséséről számolt be és ezen tendencia folytatódására számítanak.
A Magyar Nemzeti Bank minden negyedévben kérdőívben keresi meg a hazai bankok hitelezési vezetőit, hogy a hitelkereslet és a hitelkínálat aktuális változásairól beszámoljanak. Az MNB harmadik negyedéves Hitelezési felmérésére a banki hitelezési vezetők 2022. október 1. és 18. között válaszoltak.
A Hitelezési felmérésre adott válaszok alapján 2022 harmadik negyedévében a bankok nettó 29 százaléka szigorított a vállalati hitelfeltételeken a romló gazdasági kilátásokra hivatkozva, melyet nettó 71 százalékuk a következő fél évre előretekintve is kilátásba helyezett. A harmadik negyedévben a kisvállalatok esetében a bankok fele csökkenő hitelkeresletet érzékelt, emellett a forinthitelek és a hosszú lejáratú hitelek iránti kereslet apadását is jelezték. Előretekintve a megkérdezett intézmények nettó 48 százaléka összességében visszaesést vár a vállalati hitelkeresletben, és míg 85 százalékuk keresletcsökkenésre számít a hosszú lejáratú hitelek iránt, a rövid lejáratú hitelek esetében 29 százalékuk erősödő keresletet vár.
A kereskedelmiingatlan-piacot érintő kihívások miatt az üzleti célú ingatlanhitelek sztenderdjein a bankok fele szigorított a harmadik negyedévben, azonban a lakásprojektek kapcsán mindössze 24 százalékuk. A bankok megváltozó kockázati toleranciájából fakadóan 2022. negyedik és 2023. első negyedévében már a lakásprojektek esetében is a válaszadók nettó 62 százaléka, a bevásárlóközpontok és irodaházak esetében pedig rendre 72 és 49 százaléka tervez szigorítani a hitelhez jutás feltételein. A harmadik negyedévben a válaszadó intézmények nettó 55 százaléka a kereslet mérséklődését tapasztalta az üzleti célú ingatlanhitelek iránt, előretekintve 75 százalékuk számít visszaesésre a keresletben, de ennél is nagyobb arányban (84 százalék) a lakásprojekt-hitelek tekintetében.
2022 harmadik negyedévében a bankok nettó 32 százaléka összességében szigorított a lakáscélú hitelek sztenderdjein, főként a gazdasági kilátások- és az ügyfelek hitelképességének romlása miatt. A szigorítás a belső banki adósságfék-szabályok szigorúbb alkalmazását jelentette, ugyanakkor az emelkedő kamatkörnyezetben a felárak további mérsékléséről számolt be a válaszadók 53 százaléka. Előretekintve a megkérdezett intézmények nettó 75 százaléka a felárak növelésével tervez szigorítani a hitelfeltételeken. A negyedév során szinte az összes válaszadó bank a hitelkereslet csökkenését érzékelte, és e tendencia fennmaradására számít 2022 utolsó és 2023 első negyedévében is.
A fogyasztási hitelek feltételein a bankok 60 százaléka szigorított a harmadik negyedév során a minimálisan megkövetelt hitelképességi szint emelésén keresztül, előretekintve pedig 72 százalékuk helyezett kilátásba további szigorítást a felárak emelése révén, elsősorban a személyi kölcsönök piacán. A fogyasztási hitelek iránti kereslet csökkenését a bankok nettó 29 százaléka érzékelte a harmadik negyedévben, előretekintve pedig nettó 87 százalékuk számít további keresletcsökkenésre ebben a szegmensben a fogyasztói bizalom és rendelkezésre álló jövedelmek tekintetében várt visszaeséssel.
A Hitelezési felmérésben a változás jelzésére a válaszadók százalékában kifejezett, úgynevezett nettó változás mutatót használjuk. Ezt úgy kapjuk, hogy a változást (szigorítást/növekedést/erősödést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányából levonjuk az ellenkező előjelű változást (enyhítést/csökkenést/gyengülést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányát.
A hitelezési felmérés részletes eredményei és ábrakészlete az MNB honlapján elérhető az alábbi linken:
http://www.mnb.hu/penzugyi-stabilitas/publikaciok-tanulmanyok/hitelezesi-felmeres