Budapest, 2022. december 21. – Folyóiratunk decemberi számának központi témája a környezeti fenntarthatóság, a gazdaság és a pénzügyek zöld átalakulása. A Jövőképünk rovat a jegybanki szempontból az egyik legaktuálisabb kérdést, a monetáris politika és a zöld átmenet kapcsolatát járja körül. A megjelenő tanulmányok az energetikai minősítésnek a kínálati lakásárakat és hitelkamatokat befolyásoló következményeiről, a magyar bankrendszerben a karbonár-sokk csődvalószínűségre kifejtett hatásáról, a biztosítási szektor fenntartható befektetéseiről, a hozamok kapcsán a környezeti témával kapcsolatos médiamegjelenések befolyásáról, az esszék az ESG-kötvények és alapok szabályozói környezetéről, különösen a szuverén kockázatok szemszögéből, a zöldkötvények hatásjelentéseinek trendjeiről, jellemzőiről és szabályozásáról szólnak. A szakmai cikk a zöld pénzügyi kapacitásfejlesztés trendjeit és dilemmáit vizsgálja. Ez utóbbi témáról podcastot is készítettünk.
Kolozsi Pál Péter, Horváth Balázs István, Csutiné Baranyai Judit és Tengely Veronika írásukban a monetáris politika és a környezeti fenntarthatóság kapcsolatát mutatják be. Az utóbbi években a jegybankok egyre aktívabb hozzáállást mutatnak a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatban, ugyanakkor egyelőre nem egyértelmű, hogy hogyan és milyen mértékben vállalhatnak szerepet a zöld átmenetben. A klímaváltozás és a gazdaság zöld átalakulása hat a monetáris politika elsődleges mandátumát jelentő árstabilitásra, így a jegybankok kihívásokkal szembesülhetnek amennyiben a fenntarthatósági célt is szem előtt kívánják tartani.
Az ingatlanpiac kardinális eleme a zöld átállásnak, ezért fontos kérdés, hogy a korszerű lakóingatlanok milyen árazással és finanszírozási költséggel érhetők el Magyarországon. Hajnal Gábor, Palicz Alexandr Maxim és Winkler Sándor azt vizsgálják, hogy kimutatható-e árprémium a zöld ingatlanokra a budapesti új építésű lakások alapján, illetve hogy a bankok alacsonyabb kamatszint mellett finanszírozzák-e a korszerűbb energetikával felszerelt lakóingatlanokat. Becslésük alapján a zöld árprémium kimutatható a fővárosi új lakások piacán, azonban a bankok jelenleg még nem érvényesítik az energetikai szempontokat a hitelek árazásában.
A klímaváltozás pénzügyi hatásainak vizsgálata új kihívásként jelent meg a jegybankok számára az elmúlt években, amire az előretekintő klímakockázati stressztesztek nyújthatnak megoldást. Várgedő Bálint tanulmánya egy hitelintézetekre lefolytatott átállási klímakockázati stresszteszt módszertanát és eredményeit tartalmazza, melynek újdonságértéke a hazai bankszektor rövid távú átállási kockázatainak felmérése és számszerűsítése.
A bemutatott módszertan előnye, hogy képes megbecsülni a makrogazdasági sokkok nagyságát, a szektorok között fennálló átállási különbségeket, és könnyen beilleszthető a stressztesztelési folyamatokba.
Szigel Gábor tanulmányában bemutatja, hogy a banki hitelportfóliók fajlagos karbonlábnyomának intézmények közötti összehasonlíthatóságát jelentősen ronthatják az egyes országokban megfigyelhető eltérő árszintek – méghozzá a szegényebb, alacsonyabb jövedelmű országokban működő hitelintézetek kárára. A probléma oka az alacsonyabb jövedelmű országokban jellemző alacsonyabb ár- és költségszintek. Ezek miatt ugyanis ugyanazon tevékenységnek a hitelösszegekre vetített karbonlábnyoma szennyezőbbnek fog tűnni fajlagosan egy szegényebb országban, mint egy gazdagabban. A megoldás a fajlagos banki karbonlábnyomok vásárlóerő-paritással történő kiigazítása lehet.
A globális környezeti célok eléréséhez a kormányzatok mellett szükség van a pénzügyi szektorra is. Deák Viktória, Tőrös-Barczel Nikolett, Holczinger Norbert és Szebelédi Ferenc írásukban ezúttal a hazai biztosítási szektor fenntartható befektetéseit veszik górcső alá. Megvizsgálják a közelmúlt fejlődési üteme és jellemzői mellett, hogy az uniós szabályozás a jelenlegi szakaszában mennyiben alkalmas arra, hogy a környezeti és társadalmi szempontból felelős befektetéseket a megfelelő mederben tartsa, elkerülve a „greenwashing” tevékenységet.
A tanulmány elemzi a unit-linked eszközalapok fenntarthatósági szabályozásában rejlő lehetőségeket és kihívásokat is.
Csillag Balázs, Granát Marcell és Neszveda Gábor a média szerepét vizsgálja az ESG befektetések árazása kapcsán. Gépi tanuláson alapuló strukturális témamodellezés (STM) módszerével számszerűsítik a környezeti témák szerepét a médiában és ez alapján osztják fel a vizsgált 10 évet. Az eredmények alapján a környezeti témák magas intenzitású előfordulása esetén az ESG szempontokat árazza a piac a várható jövőbeli hozamokban, míg az alacsony intenzitású időszakokban az ESG-nek nincs szignifikáns jelentősége. Ez azt sugallja, hogy az Egyesült Államokban a befektetők nem veszik figyelembe az ESG szempontokat az erős média jelenlét hiányában.
Bokor László esszéjében a fenntartható gazdaságra történő átállás finanszírozásának szabályozói és piaci trendjeit, valamint egyes újszerű, nem zöld-természettudományos eredetű korlátait veszi górcső alá. Egyre több befektetési alap szerez ugyanis olyan ESG-minősítést, amely civil szervezetek indikátoraira alapozva fogalmaz meg szuverénkötvényeket kizáró szabályokat (pl. szabadságjogok, korrupció). E kritériumok nemzetközi standarddá válása az azokat nem teljesítő szuverént a zöld/ESG-piacról, sőt – további eszkaláció esetén – akár a normál piacról történő kizáródással is fenyegetheti.
Manasses Gergely, Paulik Éva és Tapaszti Attila írásukban a zöldkötvény-hatásjelentések jellemzőit és jelenlegi szabályozását járják körbe, különös tekintettel a szektort jellemző kihívásokra. A zöldkötvények környezeti hatásainak mérése, annak megbízhatósága és az eredmények közzététele kulcsfontosságú a piac transzparens működéséhez és a befektetők döntéseinek támogatásához. Mivel ez a piaci szegmens még a fejlődés szakaszában jár, gyakori probléma a megfelelő adatok és módszertanok hiánya. Hosszú távon csak a jelentések homogenizálása, közös jelentésstruktúra létrehozása és a szabályozások fejlődése nyújthat megoldást a vizsgált problémára.
A zöld pénzügyi kapacitásfejlesztés kulcsfontosságú a zöld erőfeszítések hatékonyságához. Tematikus kiadványunk szakmai cikkében Sárvári Balázs a szakértői kapacitások szűkössége felől közelíti meg a zöld pénzügyek aktuális kihívásait és foglalja össze a kapcsolódó jó gyakorlatokat, kiemelve a Magyar Nemzeti Bank tevékenységét.
A Hitelintézeti Szemle decemberi száma a fentieken kívül három könyvismertetést és két konferenciabeszámolót is tartalmaz.
A kiadvány és a podcast megtekinthető a Hitelintézeti Szemle honlapján:
https://hitelintezetiszemle.mnb.hu/
Jó olvasást kívánunk!
Magyar Nemzeti Bank