Magyarország sikeres és fenntartható gazdasági felzárkózásához kulcskérdés a termelékenység javítása. A termelékenység fejlesztése jelenti a legnagyobb növekedési tartalékot a következő évtizedben. A gazdasági növekedés ugyanis a felhasználható erőforrások oldaláról globálisan is korlátokba ütközik, ezért a meglévő erőforrások (környezet, munkaerő, tőke és tudás) hatékonyabb felhasználására, azaz a termelékenység javulására van szükség.
A termelékenység javulása hosszú távon mérsékli az inflációt, így a jegybank elsődleges mandátumának eléréshez is hozzájárul. A rendelkezésre álló adatok szerint azokban az ágazatokban volt alacsonyabb az árak emelkedése az elmúlt évtizedben, ahol magasabb volt a termelékenység növekedése. Emellett a termelékenység javulása teremti meg az alapot a bérek fenntartható felzárkózására is.
A Termelékenységi jelentés fő célja, hogy átfogó és objektív képet adjon hazánk termelékenységi helyzetéről. Ezért jelentésünkben a termelékenység négy pillérét vizsgáljuk, amelyek kiterjednek a munka, az innováció, a digitalizáció termelékenységére és az ökológiai hatékonyságra.
A magyar termelékenységi mutatók jellemzően az EU-átlag kétharmadán állnak, de az elmúlt években több területen is javulást regisztrálhattunk. A 2020-as COVID-válság és a 2021-es gyors gazdasági helyreállás időszakában hazánkban több, mint 1 százalékkal nőtt az egy foglalkoztatottra jutó GDP, míg az EU átlagában 0,7 százalékkal csökkent. Trendszerűen és átlag felett emelkedik Magyarországon a kkv-szektor munkatermelékenysége, de a növekedési teret mutatja, hogy még mindig számottevő a különbség a nagyvállalatokhoz képest. Kedvező, hogy a hazai GDP arányos K+F ráfordítások az elmúlt 10 évben emelkedtek, de a szabadalmakban és más eredményekben jelentkező megtérülési hatékonyságuk alacsony nemzetközi összevetésben. Jó alapot teremt a digitalizáció fejlődéséhez, hogy a digitális infrastruktúra kiépítettsége EU-átlag feletti hazánkban, de az adatok szerint annak kihasználtsága alacsony. A koronavírus-járvány által kikényszerített alkalmazkodás felgyorsította a digitalizációs folyamatokat: hazánkban 1-1,5 évvel hozta előbbre a digitalizáció terjedését, de a legjobb teljesítményt mutató országok esetében akár 2-5 éves gyorsulást is eredményezett. Magyarország az ökológiai hatékonyságban teljesít a legjobban a vizsgált pilléreken belül, ugyanakkor itt is azonosíthatók előrelépési lehetőségek, elsősorban a megújuló energiaforrások arányának növelése terén.