Budapest 2023. május 25. – A hazai bankrendszer a közelmúlt nemzetközi bankválságai, az inflációs kockázatok és az elhúzódó orosz-ukrán háború okozta bizonytalanság közepette is stabil. A magánszektornak nyújtott hitelek állománya az elmúlt évben emelkedett, ugyanakkor a régiós tendenciákhoz hasonlóan a kereslet általános visszaesése érzékelhető. A bankok hitelezési kapacitásai magas szinten állnak, a tőke- és likviditási helyzet egy potenciális stressz szcenárió esetén is stabil. Az ingatlanpiacon fordulat jeleit tapasztaljuk, ami fokozatosan megjelenik az ingatlanok értékeltségében is. E folyamatok pénzügyi stabilitási kockázatai azonban mérsékeltek a hazai bankrendszerben. A bankok portfóliója egészséges, a nemteljesítő hitelek aránya alacsony, a bankok az értékvesztésképzésen keresztül előretekintve is felkészültek a nemteljesítések esetleges növekedésére.
A nemzetközi környezetből fakadó kockázatok – világszerte magas inflációs környezet, valamint az elhúzódó orosz-ukrán háború okozta bizonytalanság – jelentős hatással voltak a bankrendszerre az elmúlt másfél évben. A 2023. tavaszi amerikai bankcsődök és a svájci nagybankok kényszerfúziója nyomán kialakult turbulencia átmenetileg rontotta a befektetői hangulatot mind Európában, mind a tengerentúlon. Az EU-s, és ezen belül a hazai bankszabályozás és -felügyelet ugyanakkor sokkal szigorúbb, mint az amerikai, így képes elejét venni a hasonló problémák előfordulásának.
A bankrendszer likviditási tartaléka nagyon magas szinten és stabilan alakult 2022-ben. A szektor operatív likviditási tartaléka közel 18 ezer milliárd forintot, a betétállomány 63 százalékát teszi ki. A szektor likviditási pozíciója továbbra is robusztus, a likviditási stresszteszt alapján még egy jelentős sokk esetén is teljesítené a szektor a szabályozói követelményeket. A megfelelő bankrendszeri likviditás fenntartásához a betétállomány stabilitása a jövőben is kulcsfontosságú.
A magánszektornak nyújtott banki hitelezés lassuló dinamika mellett, de 2022-ben is bővült. A vállalati hitelezésben nőtt a devizahitelek súlya, a hitelfelvevők zöme ugyanakkor természetes fedezet mellett adósodott el devizában. A vállalati hitelfeltételek – elsősorban ciklikus tényezők miatt – szigorodtak. A kibővített és újonnan induló támogatott hitelprogramok segítik a korábbi alacsony kamatozású hitelek refinanszírozását. A háztartásokkal kötött hitelszerződések volumene visszaesett 2022 második felében, a lakáshitel-kibocsátás a felére csökkent, ami illeszkedik a régió egyéb országaiban megfigyelt tendenciákhoz. Az eladósodottság szempontjából kiemelt figyelmet érdemelnek azok a babaváróhitel-adósok és CSOK-igénybevevők, akik nem teljesítik az állami támogatások feltételeit, valamint akik támogatott hitelek mellett piaci hitelt is vettek fel. Összességében a bankok hitelezési képessége megfelelő, de a fokozott gazdasági bizonytalanság, a szigorú monetáris környezet és ezek nyomán a kereslet visszaesése miatt mind a vállalati, mind a háztartási hitelek egyszámjegyű növekedést mutathatnak 2023-ban.
A lakáspiaci aktivitás jelentősen csökkent e fenti tényezők, valamint az elmúlt években jelentősen megemelkedett árszint mellett visszaeső kereslet miatt. A lakások átlagos ára 2022 második felében már nominálisan is enyhén csökkent. A korábbi időszaki felülértékeltség pénzügyi stabilitási kockázatait mérsékli, hogy a 2016 óta kibocsátott jelzáloghitelek mögötti fedezetek megterheltsége mérsékelt szintű, a medián hitelfedezeti mutató mindössze 50 százalék körül alakult. A kereskedelmiingatlan-piacon még jelentős átadási volumen várható, de a bérleti kereslet a legtöbb szegmensben elmarad a koronavírus-járvány előtti szinttől. Emiatt emelkednek a kihasználatlansági ráták, miközben a befektetéstől elvárt hozamok növekedése az ingatlanok értékének csökkenése irányába mutat. A bankrendszer kereskedelmiingatlan-piaccal szembeni kitettsége azonban a mérlegfőösszeg és a szavatoló tőke arányában is fele a 2011–2012-ben látottnak, ami erős sokkellenálló-képességet jelez.
A nemteljesítő hitelek aránya az általános fizetési moratórium sérülékeny adósokra történő, 2021. októberi leszűkítése után elmozdult historikus mélypontjáról, de 2022 végén is alacsony szinten tartózkodott. A lakossági és a vállalati hitelportfólióban is nőtt az értékvesztéssel való fedezettség, ami azt jelzi, hogy a bankrendszer előretekintve felkészül a nemteljesítések esetleges növekedésére.
A szektor sajáttőke-arányos megtérülése és eszközarányos eredménye is kissé csökkent egy év alatt. Emögött elsősorban a növekvő értékvesztésképzés és az extraprofitadó elszámolása, valamint a kamatstop intézkedések eredményhatása áll, de mindezt a kiemelkedő kamateredmény szinte teljes egészében kompenzálta.
A hitelintézeti szektor konszolidált tőkemegfelelése stabil, meghaladja a 18 százalékot, a teljes tőkekövetelmény feletti szabad tőkéje pedig több mint 1500 milliárd forint. A szolvencia stresszteszt eredményei alapján markáns stressz esetén is robusztus a bankrendszer tőkehelyzete.
http://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/penzugyi-stabilitasi-jelentes