Budapest, 2023. február 2. — A januári Hitelezési felmérésre adott banki válaszok alapján 2022 negyedik negyedévében a hitelintézetek szűkebb köre tovább szigorított a lakossági- és a vállalati hitelfeltételeken, mely tendencia 2023 első felében is folytatódhat. A vállalati hitelkereslet a rövid lejáratú- és a devizahitelek irányába tolódott el a magasabb forgóeszköz- és likviditási finanszírozás igényével. Az üzleti célú ingatlanhitelek szigorodó sztenderdjei mellett a bankok fele a hitelkereslet visszaeséséről számolt be ezen a piacon. Szinte valamennyi bank a hitelkereslet visszaesését érzékelte a lakáscélú- és fogyasztási hitelek iránt, és előretekintve kisebb arányuk további csökkenésre számít.
A Magyar Nemzeti Bank minden negyedévben kérdőívben keresi meg a hazai bankok hitelezési vezetőit, hogy a hitelkereslet és a hitelkínálat aktuális változásairól beszámoljanak. Az MNB negyedik negyedéves Hitelezési felmérésére a banki hitelezési vezetők 2023. január 1. és 17. között válaszoltak.
A Hitelezési felmérésre adott válaszok alapján 2022 negyedik negyedévében a bankok nettó értelemben vett 23 százaléka szigorított a vállalati hitelfeltételeken a romló gazdasági kilátásokra és iparágspecifikus kockázatokra hivatkozva. A válaszok alapján a hitelfeltételek szigorítása a szorosabb monitoring tevékenységben, a fedezeti követelmények magasabb elvárt szintjében és a felárak emelésében is tetten érhető volt. A következő fél évre előretekintve a bankok 29 százaléka helyezett kilátásba további szigorítást a vállalati hitelfeltételekben, a kis-és középvállalatok esetében pedig 40 százalékuk. A negyedik negyedévben a kamatkörnyezet megváltozásával a válaszadó intézmények nettó 10 százaléka a kereslet csökkenését érzékelte a vállalati hitelpiacon, ami elsősorban a forinthiteleket és a hosszú lejáratú hiteleket érintette. Ezzel szemben a devizahitelek iránt a bankok 70 százaléka, a rövid lejáratú hitelek esetében pedig 31 százaléka számolt be élénkülő keresletről, melyek iránt 2023 első félévében tovább bővülhet a kereslet a válaszadók szerint. Ugyanakkor a forinthitelek és a hosszú lejáratú hitelek tekintetében a bankok rendre 73 és 44 százaléka számít további keresletcsökkenésre.
Az emelkedő banki forrásköltségek, valamint a kereskedelmiingatlan piacán jelentkező összetett kihívások miatt az üzleti célú ingatlanhitelek sztenderdjein a bankok nettó 23 százaléka szigorított a negyedik negyedévben, ami főként a bevásárlóközpontokat és irodaházakat érintette. A következő fél évben azonban már a lakásprojektek kapcsán is a bankok fele szigorítani tervez az iparág-specifikus kockázatok és a bankok megváltozó kockázati toleranciája miatt. A negyedik negyedévben az üzleti célú ingatlanhitelek tekintetében a bankok nettó 54 százaléka, ezen belül az irodaházak esetében 70 százalékuk, a lakásprojektek esetében 59 százalékuk számolt be csökkenő keresletről. Az üzleti ingatlanpiac egyes szegmensei közül egyedül a logisztikai központok finanszírozása iránt nőtt a kereslet a negyedév során. 2023 első felében az üzleti célú ingatlanhitelek iránti keresletben a bankok 76 százaléka további visszaesésre számít a szigorúbb kamatkörnyezet és a fékezett ingatlanberuházási tervek miatt.
2022 negyedik negyedévében a bankok nettó 17 százaléka a belső adósságfék-szabályokon keresztül szigorított a lakáscélú hitelek sztenderdjein az ügyfelek hitelképességének romlása miatt, és hasonló arányban helyeztek kilátásba további szigorítást 2023 első félévére is a bizonytalan gazdasági kilátások miatt. 2022 negyedik negyedévében a bankok 92 százaléka érzékelte a lakáshitelek iránti kereslet visszaesését, és előretekintve kisebb arányuk (nettó 30 százalékuk) további csökkenést vár.
A fogyasztási hitelek sztenderdjein a bankok 27 százaléka szigorított a negyedik negyedév során. A szigorítás elsősorban a felárak emelését jelentette. A szigorításhoz a forrásköltségek emelkedése és a negatív gazdasági kilátások járultak hozzá leginkább a válaszadó bankok szerint. Az ügyfelek hitelképességének romlása miatt előretekintve a bankok nettó 19 százaléka helyezett kilátásba további szigorítást, a szabad felhasználású jelzáloghitelek tekintetében pedig ennél is nagyobb arányuk, 32 százalék szigorítana. A csökkenő fogyasztói bizalommal ezen hitelek iránti kereslet visszaesését a bankok 80 százaléka érzékelte a negyedik negyedévben, 2023 első és második negyedévében pedig nettó 26 százalékuk számít további keresletcsökkenésre ebben a szegmensben.
A Hitelezési felmérésben a változás jelzésére a válaszadók százalékában kifejezett, úgynevezett nettó változás mutatót használjuk. Ezt úgy kapjuk, hogy a változást (szigorítást/növekedést/erősödést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányából levonjuk az ellenkező előjelű változást (enyhítést/csökkenést/gyengülést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányát.
A hitelezési felmérés részletes eredményei és ábrakészlete az MNB honlapján elérhető az alábbi linken:
http://www.mnb.hu/penzugyi-stabilitas/publikaciok-tanulmanyok/hitelezesi-felmeres