Tudományos folyóiratunk decemberi számának „Jövőképünk” rovata ez alkalommal az iparpolitikát járja körbe. A megjelenő tanulmányok a jegybankok inflációra adott válaszlépéseiről, a pénzmennyiség és az infláció kapcsolatáról, a válságok idején megváltozott vásárlói szokásokról, illetve a nemteljesítési ráta gyakorlati kérdéseiről szólnak. Egy esszé a jövedelemegyenlőtlenség hatásait vizsgálja a gazdasági növekedésre. A szakmai cikk a magyar gazdaság kettőségét mutatja be. Ez utóbbiról podcast is készült, ami meghallgatható az MNB és a Hitelintézeti Szemle honlapján, valamint a Sound Cloud és a Spotify podcasts-szolgáltatási oldalain.
Az elmúlt időszak egyik markáns fejleménye, hogy sikerült felfedezni az évtizedekkel ezelőtt zárójelbe tett iparpolitika újra indító gombját. Kovács Olivér esszéje az idők szavát meghalló és reneszánszát élő iparpolitikai koncepciókat tekinti át az Egyesült Államok és Európa vonatkozásában úgy, hogy bemutatja a szakpolitika modern változatával szemben támasztott követelményeket. A napjainkban zajló negyedik ipari forradalom ugyanis olyan fegyelmezett és rezilienciavezérelt iparpolitikáért kiált, mely a társadalmi-gazdasági rendszerben uralkodó rendszerszintű iparpolitikai paradoxonok kezelését is feladatának tekinti.
A 2020-as évek globális inflációs nyomását a gazdaság minden szereplője megérezte. A világ jegybankjai jelentős kihívással szembesültek, egyes intézményeket kritika is ért, hogy miért nem tulajdonítottak kellő jelentőséget a kibontakozó inflációs spirálnak. Durkó Ruben az 1999-2022 időszak adatait felhasználva azt vizsgálta, hogy az EKB aktuális kamatpolitikája mennyire van összhangban saját historikus gyakorlatával, illetve milyen lehetséges indokok magyarázzák az eltérést a múltbéli működéshez képest.
Számos jegybank folytat a kamatok alakítása mellett eszközvásárlási, vagy -eladási programot. Amennyiben a pénzmennyiség növekedése inflációt okoz, a jegybank az eszközvásárlásokkal inflációt tud előidézni, míg az eszközeladásokkal az infláció leszorításához járulhatnak hozzá. Ugyanakkor a különböző pénzelméletek mentén más-más következtetések vonhatók le azzal kapcsolatban, hogy a pénzmennyiség és az infláció alakulása között van-e egyértelmű, időben stabil kapcsolat. Simon Péter tanulmányában azt vizsgálja, hogy Magyarországon milyen erős a kapcsolat a pénzmennyiség növekedése és az infláció között.
Válsághelyzetben változik a fogyasztók vásárláshoz való hozzáállása. A jelenlegi helyzetben többféle válság is hat a fogyasztókra, amikre eltérő módon reagálnak az egyes fogyasztói csoportok. Bemutatásra kerül, hogy mindezen helyzet hogyan befolyásolja a fogyasztói, vásárlói magatartást, a jövőhöz való viszonyulást, aminek tovagyűrűző hatása a gazdaság szereplőinek döntéseiben is megjelenik. Törőcsik Mária, Csóka László, Németh Péter és Neulinger Ágnes, a Pécsi Tudományegyetem munkatársai kimutatták, hogy a nők, a kisgyerekes családok érzékenyebben viszonyulnak a változásokhoz, de vannak reagálni képtelen helyzetben lévők is.
A banki hitelveszteségek előrejelzésében kiemelt szerepe van a banki default ráta idősoroknak és azok egyes statisztikai tulajdonságainak. Szigel Gábor és Gyűrűs Boldizsár tanulmányukban azt vizsgálták, hogy ezek a default ráta idősorok milyen feltételek teljesülése esetén tekinthetők stacionáriusnak. A szerzők arra jutottak, hogy ezek az idősorok – jellemzően rövidségük miatt – könnyen megbukhatnak a stacionaritás-teszteken úgy is, hogy a valóságban valószínűleg stacionáriusak. Ezért azt tanácsolják a gyakorlati szakembereknek, hogy a banki default ráták stacionaritásáról ne csak a tesztek alapján, hanem egyéb körülményeket is figyelembe véve döntsenek.
Az egyenlőtlenségek és gazdasági növekedés kapcsolatát járja körül Vitkovics Réka esszéje. Az egyenlőtlenségek nem csupán az egyes országokat érintik, hanem világszintű kihívást jelentenek. A globális és regionális összehasonlítások során látható, hogy az egyenlőtlenségek csökkentése kritikus a fenntartható növekedés érdekében. A kutatás bemutat olyan gazdaságpolitikai lépéseket, amelyek segíthetik az egyenlőtlenségek mérséklését, és így hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez. A cél a túlzott egyenlőtlenségek mérséklése, amely a 21. század kihívásaival és lehetőségeivel összhangban áll.
Nagy Ágnes szakmai cikkében a magyar gazdaságban megfigyelhető kettősségekkel foglalkozik. A 2010-es évek kedvező teljesítménye főként mennyiségi alapon nyugodott, míg a minőségi mutatókban a reformok kifulladása miatt elmaradás mutatkozott. A tudás- és innovációvezérelt növekedéshez a 2010-es évek eredményeinek megtartása mellett elengedhetetlen a minőségi javulás és a kettősségek megszüntetése.
A Hitelintézeti Szemle decemberi száma a fentieken kívül egy könyvismertetést és három konferenciabeszámolót is tartalmaz.
A kiadvány és a podcast megtekinthető a folyóiratunk honlapján:
https://hitelintezetiszemle.mnb.hu/
Jó olvasást kívánunk!
Magyar Nemzeti Bank