Budapest, 2023. július 4. – A Magyar Nemzeti Bank a Költségvetési jelentéseiben tájékoztatja a közvéleményt a Költségvetési Tanács működéséhez kapcsolódó döntéselőkészítő munka főbb eredményeiről. A ma publikált kiadvány a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot elemzi a június 22-ig rendelkezésre álló információk alapján.
A törvényjavaslat szerint a GDP-arányos adósságráta 3,0 százalékpontos csökkenése várható 2024-ben, amely alapján teljesül az Alaptörvény Költségvetési Tanács által elsődlegesen vizsgált államadósság-szabálya. A Költségvetési Tanács a költségvetési törvény zárószavazása előtt az Alaptörvény államadósság-csökkenést előíró szabályának való megfelelést vizsgálja, amely az adósságráta csökkenését írja elő mindaddig, amíg az államadósság-ráta az 50 százalékot meghaladja. Az államháztartás GDP-arányos bruttó adóssága a 2022. végi 73,3 százalékról a javaslat szerint 2023-ban 69,7 százalékra mérséklődik, majd 2024 végére 66,7 százalékra csökken. Elemzésünk szerint a tervezett csökkentés megvalósítható, így az adósságráta 2024-ben megközelítheti a koronavírus-válság előtti 65,3 százalékos 2019-es szintet.
A költségvetési törvényjavaslat alapján 2024-ben az eredményszemléletű költségvetési hiánycél a GDP 2,9 százaléka, ami a 2023. évi 3,9 százalékos törvényi előirányzathoz viszonyítva 1,0 százalékpontos csökkenést jelent. A hiánycél 2023-hoz viszonyított mérséklődését támogatja a 2024-ben várt élénk gazdasági növekedésnek köszönhetően bővülő adó- és járulékbevétel, a világpiaci energiaárak fokozatos csökkenéséből fakadó kiadás-megtakarítás, valamint a költségvetési törvényjavaslattal párhuzamosan benyújtott adótörvényekben található költségvetési intézkedések, amelyek elsősorban az extraprofitra kivetett adók részleges fenntartásával, illetve egyéb adóemelésekkel és kiadáscsökkentéssel segítik a költségvetés konszolidációját.
A GDP 2,9 százalékának megfelelő eredményszemléletű költségvetési hiánycél teljesülése esetén a deficit megfelel a maastrichti küszöbértéknek, azonban előrejelzésünk szerint a magasabb hiány irányába mutató kockázatok azonosíthatóak. A költségvetési hiánycél elérésére bevételi oldalon kockázatot jelent az, hogy az adó- és járulékbevételek elsősorban a fogyasztási és munkát terhelő adók tervezettnél alacsonyabb idei bázisa miatt 2024-ben az előirányzatoknál alacsonyabban teljesülhetnek. A Magyar Nemzeti Bank várhatóan negatív tartományba forduló tőkéje miatt jelentkező költségvetési veszteségtérítési kötelezettség mértéke a jelenleg hatályos jogszabályok alapján a GDP 0,4 – 0,5 százalékát elérő kockázat lehet. A költségvetés előirányzatai számolnak a 2021-2027-es európai uniós költségvetési ciklus kohéziós és helyreállítási forrásaival, amelyek teljesülésének ezért fontos feltétele, hogy megszülessen a megegyezés a Kormány és a Bizottság között a 2021-2027-es ciklus felzárkóztatási és helyreállítási támogatásainak lehívásáról.