Budapest, 2023. augusztus 3. — A júliusi Hitelezési felmérésre adott válaszok alapján 2023 második negyedévében a hitelintézetek összeségében változatlanul hagyták az üzleti célú ingatlan-, és a vállalati hitelfeltételeket, melyeken az elkövetkező fél évben sem terveznek módosítani. A vállalati szegmensben folytatódott a hitelkereslet eltolódása a rövid lejáratú- és a devizahitelek irányába, az év második felében azonban már a hosszú lejáratú hitelek iránt is élénkülést vár a válaszadó intézmények egy része. A bankok az üzleti célú ingatlanhiteleken belül egyedül a logisztikai központok finanszírozása iránt tapasztaltak élénkülő keresletet, és ennek fennmaradását várják előretekintve is. A bankok összességében nem változtattak a lakáscélú- és fogyasztási hitelek feltételein, míg a következő félévben a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében szigorítást helyeztek kilátásba. A negyedév során a válaszadó intézmények a lakáscélú hitelek iránt csökkenő, míg a fogyasztási hitelek iránt élénkülő hitelkeresletet tapasztaltak, a második félévre azonban a bankok egy része mindkét szegmensben a kereslet növekedésére számít.
A Magyar Nemzeti Bank minden negyedévben kérdőívben keresi meg a hazai bankok hitelezési vezetőit, hogy a hitelkereslet és a hitelkínálat aktuális változásairól beszámoljanak. Az MNB 2023 második negyedéves Hitelezési felmérésére a banki hitelezési vezetők 2023. július 1. és 18. között válaszoltak.
A Hitelezési felmérésre adott válaszok alapján 2023 második negyedévében a bankok összességében nem változtattak a vállalati hitelfeltételeken egyik vállalatméret-kategóriában sem. A válaszadók nettó értelemben vett 22 százaléka azonban a bizonytalan gazdasági kilátásokra és iparágspecifikus problémákra hivatkozva növelte a felárakat a nagyobb vállalatok körében. A bankok 2023 második felében sem terveznek jelentősen változtatni a vállalati hitelsztenderdeken, de a kockázatosabb hiteleken lévő prémium emelését nettó 28 százalékuk helyezte kilátásba a megváltozó kockázati tolerancia miatt. A tőke- és likviditási helyzet egyik válaszadó bank esetében sem hatott a feltételek szigorítása irányába, amely továbbra is bőséges hitelezési kapacitásról árulkodik.
A második negyedévben a bankok nettó 14 százaléka a hitelkereslet élénküléséről számolt be a vállalati szegmensben, a devizahitelek iránt enyhén nagyobb arányban, mint a forinthitelek iránt. A korábbi negyedévekhez hasonlóan – ugyan csökkenő mértékben, de – folytatódott a hosszú lejáratú hitelek iránti kereslet visszaesése, míg a rövid lejáratú vállalati hitelek esetében a bankok 65 százaléka tapasztalt keresletélénkülést a második negyedévben. A következő fél évben a bankok nettó 27 százaléka élénkülő keresletet vár a vállalati hitelek iránt, és a hosszú lejáratú hitelek esetében is nettó 12 százalékuk számít a kereslet növekedésére.
2023 második negyedévében az üzleti célú ingatlanhitelek sztenderdjeit szintén változatlanul hagyták a bankok, melyen előretekintve sem terveznek változtatni, mindössze nettó 9 százalékuk szigorítana a lakásprojektek és irodaházak finanszírozási feltételein. A második negyedévben a lakásprojekt-hitelek iránt a megkérdezett bankok nettó értelemben vett 32 százaléka csökkenő, míg a logisztikai központok esetében nettó 31 százaléka élénkülő keresletről számolt be. A harmadik és negyedik negyedévben a bankok 24 százaléka a logisztikai központok kivételével visszaeső keresletre számít az üzleti célú ingatlanhitelek esetében.
A 2023 második negyedévében kihelyezett lakáscélú hitelek feltételei összességében nem változtak az előző negyedévhez képest, a részfeltételeket tekintve azonban a bankok nettó 41 százaléka emelt a minimálisan megkövetelt hitelképességi szinteken és a felárakon. A bankok előretekintve sem szándékoznak jelentősen változtatni a lakáshitel-sztenderdeken. A lakáscélú hitelek iránti kereslet visszaesését a megkérdezett bankok 15 százaléka érzékelte, az év második felében azonban már nettó 69 százalékuk keresletélénkülést valószínűsít.
A fogyasztási hitelek sztenderdjein összességében nem változtattak a bankok a második negyedévben, a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében azonban nettó 13 százalékuk szigorított a minimálisan megkövetelt hitelképességi szinteken. Előretekintve nettó 11 százalékuk helyezett kilátásba szigorítást, a fedezett fogyasztási hitelek esetében pedig nettó 20 százalékuk. A fogyasztási hitelek iránt szinte valamennyi megkérdezett intézmény erősödő hitelkeresletről számolt be, míg a következő fél évben már csak nettó 10 százalékuk számít tovább élénkülő keresletre ezen a piacon.
A Hitelezési felmérésben a változás jelzésére a válaszadók százalékában kifejezett, úgynevezett nettó változás mutatót használjuk. Ezt úgy kapjuk, hogy a változást (szigorítást/növekedést/erősödést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányából levonjuk az ellenkező előjelű változást (enyhítést/csökkenést/gyengülést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányát.
A hitelezési felmérés részletes eredményei és ábrakészlete az MNB honlapján elérhető az alábbi linken: