Budapest, 2024. augusztus 23. — Az MNB 2024 júliusában ismét lefolytatta Banki Konjunktúrafelmérését. A válaszok alapján a bankrendszer a konjunktúra változatlanságát tapasztalta 2024 első felében, és az év második felében sem vár elmozdulást. A bankok megítélése szerint a piaci verseny fokozódása, a hitelkereslet emelkedése, valamint a gazdasági környezet stabilizálódása pozitívan járultak hozzá a működési környezet megítéléséhez. Ezekkel szemben a működési költségek emelkedése, a jövedelmezőség romlása és az ügyfélkockázatok emelkedése negatív hatást gyakoroltak.
2024 júliusában a javuló és a romló konjunktúrahelyzetet tapasztaló bankok különbségéből számított konjunktúraindex[1] alapján a válaszadók összességében a működési környezetük változatlanságát érzékelték 2024 első felében, és ugyanezt várják az év második felére is. Bankméret szerint vizsgálva kettős kép rajzolódik ki: míg a kisbankok továbbra is a konjunktúra romlását érzékelték, addig a közepes- és nagybankok már javuló környezetet tapasztalnak. Ezt a különbséget a legnagyobb mértékben a (külső és belső) gazdasági környezet megítélése, valamint a lakossági szegmens hitelek iránti kereslete és hitelképessége magyarázza.
A konjunktúraérzet alakulását meghatározó tényezők:
- A gazdasági környezet – az előző felméréshez hasonlóan – már pozitívan járult hozzá a bankok konjunktúraérzetéhez. Ezt mind a hazai, mind a nemzetközi környezet támogatta. 2024 második felében is fennmaradhat ez a tendencia, a bankok nettó ötöde vár javulást a gazdasági környezet tekintetében.
- A piaci verseny továbbra is fokozódik. A bankok szerint a verseny a lakossági és a vállalati hitelpiacon, valamint a pénzforgalmi szolgáltatások terén és a nem-banki szereplőkkel szemben is erősödött. A verseny élénkülésében a hitelkamatokra vonatkozó önkéntes plafonok, illetve a családtámogatási programok megváltozott feltételei is szerepet játszhattak. Előretekintve a piaci verseny további fokozódását várja a bankrendszer, leginkább a lakossági szegmensben.
- A lakossági hitelkereslet élénkülését a bankok nettó 41 százaléka érzékelte 2024 első felében, és előretekintve is ugyanekkora kör vár további emelkedést. Ez összefügghet a kamatkörnyezet mérséklődésével, a fogyasztói bizalom erősödésével és a családtámogatási programok igénybevételének alakulásával. A vállalati hitelek iránti kereslet a bankrendszer egésze szerint összességében kissé mérséklődött az első félévben, az év hátralévő részére azonban már nettó 22 százalékuk élénkülést vár.
- A forrásokhoz való hozzáférés enyhén javult. Bár a rövid és a hosszú forrásokhoz való hozzáférés érdemben nem változott 2024 első felében, és előretekintve is ez várható, a bankközi likviditás a bankok egy szűk köre szerint nőtt.
- Az ügyfélkockázatok emelkedését a fizetési moratórium 2022 végi kivezetése óta a bankok egyre szűkebb köre érzékeli. A hitelkockázatok a stabil munkaerőpiacnak, az adósságfék-szabályoknak és a magas vállalati likviditásnak köszönhetően nem materializálódtak, így a portfólióminőség semlegesen járul hozzá a banki konjunktúraérzethez. A bankok nettó 8 százaléka a hitelképesség romlását érzékelte a lakossági, 19 százalékuk pedig a vállalati szegmensben – bár ezek az arányok az elmúlt két és fél év legalacsonyabb értékei.
- A szabályozói környezet szigorodását a bankok egyharmada jelezte az elmúlt fél év, 38 százalékuk pedig a következő fél év vonatkozásában. Ez összefügghetett a 2024 elején emelkedő tőkepuffer-követelményekkel, a teljes mértékben aktiválódó MREL-követelménnyel, illetve a kamatsapkák és kamatplafonok fennmaradásával. Előretekintve a kamatstop meghosszabbítása, valamint az anticiklikus tőkepuffer (ciklikus és a pozitív semleges) aktiválódása magyarázhatja a szabályozói környezet megítélését.
- A működési költségek emelkedése mellett a bankok ötöde jelezte az értékvesztés előtti jövedelmezőség romlását. A 2023. évi kiugróan magas jövedelmezőséghez a jegybanktól kapott kamatjövedelem mellett egyszeri tételek is hozzájárultak. Ezen hatások csökkenésével és a kamatkörnyezet normalizációjával, valamint az extraprofitadó csökkentési lehetőségében történő módosítással a bankrendszeri profit fokozatos mérséklődése várható.
A banki konjunktúraindex alakulása bankméret szerint
Megjegyzés: A konjunktúraindex hét komponens (gazdasági környezet, piaci verseny, források elérhetősége, ügyfélkockázat, kereslet, szabályozás, jövedelmezőség) számtani átlaga. Az utolsó adatpont előrejelzés. Forrás: MNB Banki konjunktúrafelmérés.
A Banki Konjunktúrafelmérés során a nettó arányt oly módon kapjuk, hogy az adott kérdésre javulást jelző bankok és a romlást jelző bankok számának különbségét elosztjuk a válaszadó intézmények számával. A válaszok nem kerülnek súlyozásra az egyes intézmények piaci részesedésével.
A Banki konjunktúrafelmérés részletes eredményei és ábrakészlete az MNB honlapján elérhető az alábbi linken:
https://www.mnb.hu/penzugyi-stabilitas/publikaciok-tanulmanyok/banki-konjunkturafelmeres
[1] A banki konjunktúraérzet hét komponensből tevődik össze: gazdasági környezet, piaci verseny, források elérhetősége, ügyfélkockázat, kereslet, szabályozás, jövedelmezőség. A konjunktúraindex az egyes komponensekre adott válaszok (javulás és romlás) különbségének teljes megfigyelési körhöz viszonyított arányának számtani átlagaként adódik.