Budapest 2024. november 27. – A hazai bankrendszer stabilitását és sokkellenálló-képességét a kiugróan magas jövedelmezőség, a bőséges likviditás, a megfelelő tőkeellátottság és a hitelportfóliók jó minősége is erősíti. A sajáttőke-arányos megtérülést volatilis és egyedi tételek is támogatták, az ezek kiszűrésével számított jövedelmezőség 2023 végén elérhette csúcspontját. A globális trendekkel összhangban a hazai kereskedelmiingatlan-hitelezéssel kapcsolatos kockázatok továbbra is kiemelt figyelmet érdemelnek. A hitelpiacot kettősség jellemzi: a háztartási hitelezés jelentősen élénkült, a vállalati hiteldinamika azonban a bizonytalan makrogazdasági környezetben visszafogott hitelkereslet miatt tovább lassult az év folyamán. A bankrendszer hitelezési kapacitásai bőségesek, hitelkínálati korlátok nem azonosíthatók. A szektor a vártnál kedvezőtlenebb gazdasági környezetben is stabil maradna.
A hazai bankszektor 2024 első félévében historikusan magas, 934 milliárd forintos adózott eredményt ért el, melyet részben volatilis és egyedi tételek támogattak. A jegybankkal szembeni nettó kamateredmény érdemi csökkenésével párhuzamosan emelkedett az egyéb szektorokkal szembeni kamatjövedelem. A szektor sajáttőke-arányos megtérülése (RoE) 2024. első félév végén 26 százalékot tett ki, a volatilis és egyedi tételek kiszűrésével számolt RoE viszont 2023 végén elérhette csúcspontját. 2024 egészére vonatkozóan továbbra is magas, de csökkenő szűrt jövedelmezőségre számítunk.
A bankrendszer likviditási és finanszírozási pozíciója továbbra is robusztus: az operatív likviditási tartalék meghaladta a 20 ezer milliárd forintot október végén, ami a magánszektor betétállományának 70 százalékának felel meg. A szektorszintű konszolidált tőkemegfelelési mutató június végén is historikus csúcsa közelében, 20 százalék körül tartózkodott, közel 2 ezer milliárd forint szabad tőke mellett. A stresszteszt eredményei alapján a hazai hitelintézeti szektor egy súlyos sokk bekövetkezése esetén is teljesítené a likviditási- és a tőkemegfelelésre vonatkozó szabályozói követelményeket, vagyis egy, a vártnál kedvezőtlenebb környezetben is stabil maradna. A nemteljesítő hitelek aránya mind a vállalati, mind a háztartási szegmensben historikusan alacsony: előbbiben 3,8 százalékon stagnált, utóbbiban pedig 2,3 százalékra csökkent 2024 első felében. A vállalati hitelportfólió minőségére a kereskedelmi ingatlanok piacán látható leértékelődés jelenthet kockázatot a banki fedezetértékeken keresztül. Az ebből fakadó kockázatokat enyhíti, hogy a kereskedelmiingatlan-piac elérhette ciklikus mélypontját.
A hazai hitelezési folyamatokat továbbra is kettősség jellemzi. A hitelintézeti szektor vállalati hitelállományának éves bővülése – illeszkedve a régiós tendenciákhoz – tovább lassult 2024 első felében, így a teljes vállalati szektorban 3,7 százalékot, a kkv-szegmensben pedig 0,7 százalékot tett ki. A visszafogott vállalati hitelezés elsősorban a keresleti tényezők elégtelenségéből ered, a kínálati kondíciók ösztönzőleg hatnak. A támogatott programok szűkebb kínálata, a beruházási hitelkereslet élénkülésének elmaradása és a magas likvideszköz-állomány figyelembevételével a vállalati hitelállomány 3 százalékkal bővülhet 2024-ben.
A háztartási hitelpiacon élénkülés volt megfigyelhető 2024 első felében: a hitelállomány a régiós átlagot meghaladva, éves összevetésben 6 százalékkal bővült. A javuló makrogazdasági fundamentumok, az átalakított családtámogatások és a csökkenő hosszú hozamok miatt a háztartási hitelállomány 9 százalékkal bővülhet idén. A lakáshitelezés markánsan élénkült a félév során, ami a lakáspiaci aktivitásra is hatást gyakorolt: az adásvételek száma harmadával emelkedett éves összevetésben, és ezen belül érdemben nőtt a hitel segítségével lakást vásárlók aránya is. Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokból, valamint a lakossági állampapírok kamataiból és lejárataiból jelentős források áramolhatnak a lakáspiacra 2025 folyamán, tovább élénkítve a keresletet.
Az új piaci lakáshitelezés 0 százalékpont körüli kamatfelár mellett valósult meg a félév során. A felár ilyen alacsony szintje a banki profitabilitás szempontjából nem fenntartható, és a forrásköltségen történő árazás tartós gyakorlattá válása pénzügyi stabilitási kockázatot jelent, mivel a marzsok így nem fedezik a hitelkockázati és működési költségeket.
A magyar bankrendszer a bőséges likviditásnak, a növekvő és módosuló tőkekövetelmények mellett is magas szintű szabad tőkének és a kimagasló jövedelmezőségnek köszönhetően jelentős hitelezési kapacitással rendelkezik, amit az is alátámaszt, hogy a Pénzügyi Kondíciós Index alapján a szektor hitelezési képessége historikusan magas, hitelezési hajlandósága pedig az egyensúlyi szint körül van.
https://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/penzugyi-stabilitasi-jelentes