Budapest, 2024. május 21. — Az MNB 2024 áprilisában ismét lefolytatta Banki Konjunktúrafelmérését. A válaszok alapján a bankrendszer a konjunktúra változatlanságát tapasztalta 2023 negyedik és 2024 első negyedévében. A bankok megítélése szerint ezen időszakban a működési költségek emelkedése, a bevételek mérséklődése, az ügyfélkockázatok emelkedése és a szabályozás szigorodása negatívan járult hozzá a működési környezet megítéléséhez. Ezzel szemben a források elérhetőségének javulása, a hitelkereslet emelkedése, a gazdasági környezet stabilizálódása és a verseny fokozódása pozitív hatást gyakorolt. A következő fél évben összességében már enyhén javuló konjunktúrát várnak a bankok, melyhez leginkább a hitelkereslet növekedése, a gazdasági környezet javulása és a piaci versenyhelyzet fokozódása járulhat hozzá.
2024 áprilisában a javuló és a romló konjunktúrahelyzetet tapasztaló bankok különbségéből számított konjunktúraindex[1] alapján a válaszadók a működési környezetük változatlanságát érzékelték 2023 negyedik és 2024 első negyedévében. Előretekintve 2024 második és harmadik negyedévére, nettó értelemben a bankok 7 százaléka már a konjunktúra javulását várja.
A konjunktúraérzet alakulását meghatározó tényezők:
- A legutóbbi, januári felmérésben a hazai makrogazdasági környezet már pozitívan járult hozzá a bankok konjunktúraérzetéhez. Az aktuális felmérés alapján az elmúlt fél évben már a nemzetközi környezet megítélése is a konjunktúra javulása irányába mutatott. Ezzel a gazdasági környezet összességében pozitívan járult hozzá a bankok konjunktúraérzetéhez, amire utoljára 2021 közepén volt példa. 2024 második és harmadik negyedévében ez a tényező a bankok nettó 38 százaléka szerint pozitív hatású lehet, amit mind a hazai, mind a külföldi környezet támogathat.
- A piaci verseny fokozódása továbbra is pozitívan hat a konjunkturális helyzetre. A verseny a lakossági és a vállalati hitelpiacon, valamint a pénzforgalmi szolgáltatások terén és a nem-banki szereplőkkel szemben is erősödött a bankok szerint, előretekintve pedig tovább fokozódhat. A verseny élénkülésében a hitelkamatokra vonatkozó önkéntes plafonok is szerepet játszhattak.
- A forrásokhoz való hozzáférés enyhén pozitívan befolyásolja a banki helyzetértékelést. A rövid forrásokhoz való hozzáférés javulását jelezte a bankok szűk köre, és ez a következő félévben is fennmaradhat. A hosszú lejáratú források elérhetősége nem változott, de előretekintve a bankok nettó értelemben 8 százaléka javulást vár e tekintetben is.
- Az ügyfélkockázatok emelkedését a moratórium 2022 végi kivezetése óta a bankok egyre szűkebb köre érzékeli. A hitelkockázatok a stabil munkaerőpiacnak, az adósságfék-szabályoknak és a magas vállalati likviditásnak köszönhetően nem materializálódtak. Azonban a bankok 16 százaléka érzékelte a hitelképesség romlását a lakossági, 19 százalékuk pedig a vállalati szegmensben – bár ezek az arányok az elmúlt másfél év legalacsonyabb értékei. A bankok kockázati étvágya két év után először emelkedett, és ennek folytatódása várható 2024 második és harmadik negyedévében is.
- A bankok negyede a lakossági hitelkereslet élénkülését érzékelte az elmúlt fél évben, előretekintve pedig a válaszadók több mint fele vár fokozódást. A vállalati hitelek iránti kereslet az intézmények nagy része szerint nem változott, a következő fél évben pedig a bankok 30 százaléka vár élénkülő keresletet a vállalati szektorban.
- A szabályozói környezet szigorodását a bankok nettó 16 százaléka jelezte az elmúlt fél év, 19 százalékuk pedig a következő fél év vonatkozásában. Ez összefügghet a 2024 során emelkedő tőkepuffer-követelményekkel és a teljes mértékben aktiválódó MREL-követelménnyel, illetve a vizsgált időszakban bejelentett és kiterjesztett kamatsapkák és kamatplafonok hatásával.
- A bankok ötöde jelezte az értékvesztés előtti jövedelmezőség romlását, a működési költségek emelkedését azonban háromnegyedük érzékelte. A 2023. évi kiugróan magas jövedelmezőséget a jegybanktól kapott kamatjövedelem mellett egyszeri tételek okozták, ezek hatásának kifutásával és a kamatkörnyezet normalizációjával a bankrendszeri profit csökkenése várható. Ehhez az adózáshoz és az árazáshoz kapcsolódó kormányzati intézkedések is hozzájárulnak.
A banki konjunktúraindex alakulása bankméret szerint
Megjegyzés: A konjunktúraindex hét komponens (gazdasági környezet, piaci verseny, források elérhetősége, ügyfélkockázat, kereslet, szabályozás, jövedelmezőség) számtani átlaga. Az utolsó adatpont előrejelzés. Forrás: MNB Banki konjunktúrafelmérés.
A Banki Konjunktúrafelmérés során a nettó arányt oly módon kapjuk, hogy az adott kérdésre javulást jelző bankok és a romlást jelző bankok számának különbségét elosztjuk a válaszadó intézmények számával. A válaszok nem kerülnek súlyozásra az egyes intézmények piaci részesedésével.
A Banki konjunktúrafelmérés részletes eredményei és ábrakészlete az MNB honlapján elérhető az alábbi linken:
https://www.mnb.hu/penzugyi-stabilitas/publikaciok-tanulmanyok/banki-konjunkturafelmeres
[1] A banki konjunktúraérzet hét komponensből tevődik össze: gazdasági környezet, piaci verseny, források elérhetősége, ügyfélkockázat, kereslet, szabályozás, jövedelmezőség. A konjunktúraindex az egyes komponensekre adott válaszok (javulás és romlás) különbségének teljes megfigyelési körhöz viszonyított arányának számtani átlagaként adódik.