Budapest, 2024. április 26. - Az MNB törvényben rögzített céljainak megfelelően kiemelten kezeli a környezeti fenntarthatóság kérdését. Ennek jegyében az MNB harmadik alkalommal készítette el átfogó klímakockázati jelentését (TCFD-riport), amely bemutatja az MNB környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos stratégiáit, vállalatirányítási rendszerének és operatív működésének fenntarthatósági elemeit, valamint pénzügyi eszközeinek klímakockázati kitettségeit.
Korunk egyik legnagyobb kihívása, hogy miképp lehet a gazdaság fenntartható fejlődését és felzárkózását a környezeti szempontokkal összehangolni. Mérés nélkül pedig nem képzelhető el zöld fordulat, ennek jegyében készült el idén is az MNB átfogó klímakockázati jelentése.
Ennek fő motivációja a jegybanki működés áttekintése és a jegybankmérleg klímakockázati értékelése, amivel az MNB a hazai pénzügyi és állami szereplők számára is példát kíván mutatni. A jelentés a G20-ak Pénzügyi Stabilitási Tanácsa által létrehozott, éghajlatváltozással kapcsolatos pénzügyi közzétételekkel foglalkozó munkacsoport (Task Force on Climate-Related Financial Disclosures; TCFD) ajánlásai alapján készült. A TCFD-ajánlások a szervezeti működés négy fő pillére - vállalatirányítás, stratégia, kockázatkezelés, mutatószámok és célkitűzések - mentén adnak iránymutatást az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kockázatok közzétételére.
A 2019-ben elfogadott Zöld Program meghatározza az MNB felügyeleti stratégiáját, a 2021-ben kialakított zöld jegybanki eszköztár-stratégiában pedig az MNB keretbe foglalta a környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítésének lehetőségeit a monetáris politikai eszköztár elemeinek alkalmazása tekintetében. A 2023-ban publikált Fenntartható és Felelős Befektetési Charta pedig kifejezi a jegybank elköteleződését a klímakockázatok tartalékkezelésbe történő integrálása mellett. 
Az MNB saját működésének zöldítésére környezetirányítási rendszert működtet, melyben a 2023-2025 közötti időszak célkitűzése a közvetlen szén-dioxid-kibocsátás 75 százalékos csökkentése. Az MNB a pénzügyi eszközeinek klímakockázati kitettségét a két fő kockázati kategória, az átállási és fizikai kockázatok szerint vizsgálta, portfóliók szerinti bontásban. Az MNB a kockázatokat a nemzetközi gyakorlatban elterjedt mutatókon keresztül elemzi, egyes eszközkategóriákban saját becslésekkel, kitekintő elemzéssel kiegészítve.
Az MNB a korábbi célkitűzését túlteljesítette, az egy munkavállalóra jutó karbonlábnyom 2022 végére a bázishoz képest közel 60 százalékkal csökkent. A devizatartalék szuverén kitettségeinek karbonintenzitása 2023 során szintén csökkent. 2023-ban a devizatartalékon belül a dedikált zöldkötvény portfólió klímahatása jelentős, hozzávetőlegesen egy 13 ezer fős magyar település karbonlábnyomának felel meg az éves megtakarítás.
A magyar pénzügyi rendszer szisztematikus zöldítésének kulcsfontosságú lépése az MNB klímakockázati jelentésének publikálása, amit továbbra is éves gyakorisággal tervez a jegybank megjelentetni.