Az MNB lakossági megtakarítási felmérésének 2024. harmadik negyedéves adatfelvételére szeptember végén került sor. Ebben a közleményben röviden összefoglaljuk a felmérés legfontosabb üzeneteit; az eredményeket részletesebben bemutató ábrákból összeállított prezentáció ezen a linken érhető el.
A háztartások anyagi helyzetük megítélésében ellentétes tendenciákat látunk: amíg a munkaképeskorú főkeresővel rendelkező háztartások körében nőtt az anyagi helyzetük javulását várók aránya, addig a nyugdíjaskorúaknak romlott az anyagi helyzetükre vonatkozó várakozásuk.
Az inflációs várakozások továbbra is érdemben a 3 százalékos cél fölött alakulnak. Bár az elmúlt negyedévben 2 százalékponttal csökkent az egy évre előretekintő inflációs várakozások medián értéke, változatlanul jelentős esélyét látja a lakosság az inflációs cél fölötti áremelkedési ütemnek.
2024 szeptemberében továbbra is magas volt a háztartások megtakarítási szándéka: a munkaképeskorú főkeresővel rendelkező háztartások 52 százaléka jelezte, hogy tervez megtakarítani a következő 12 hónapban. Az elmúlt 4 negyedévben stabilan hasonló szint körül alakult ez az arány. Felmérésünk szerint az állampapírral rendelkezők 48 százaléka tervezi újra állampapírba fektetni a kamatjövedelmét.
Felmérésünk szerint az önkéntes nyugdíjpénztári tagok 15 százaléka fordíthatja teljes mértékben, további 10 százalékuk pedig részben lakáscélra a nyugdíjpénztári megtakarításait. Leginkább a 40-45 éves számára tűnik vonzónak ez a lehetőség, azonban ők az átlagosnál kevesebb megtakarítással rendelkeznek.
A megnövelt családi adókedvezményt várhatóan a jogosultak 60%-a fogja fogyasztási célokra fordítani. Ez az arány magasabb (77 százalék) az alacsonyabb jövedelműek körében. Emellett a hiteltörlesztést is legalább 11 százalékos arányban jelölték meg minden jövedelmi csoportban.