Budapest 2024. június 12. – Az MNB a Piactudás felmérés keretein belül immáron 17. alkalommal kereste meg a legfontosabb hazai bankokat, akik bemutatták stratégiai terveiket és megosztották a hazai bankrendszer működési környezetéről alkotott véleményüket. Az április 25. és május 13. között lezajlott találkozókon 8 kereskedelmi bank vett részt, mely intézmények a bankszektor több mint 80 százalékát teszik ki mérlegfőösszeg alapon.
A bankok a kiemelkedő 2023-as évet követően jövedelmezőségük csökkenésére, és a hitelállomány mérsékelt bővülésére számítanak 2024-ben. A felkeresett bankok mindegyike nyereséges működésre számít 2024-ben is, de úgy vélik, a 2023-as év kimagasló jövedelmezőségét nem tudják megismételni a csökkenő kamatkörnyezetben. A bankszektor 12-14 százalékos sajáttőke-arányos megtérülésre számít 2024-ben.
A banki vezetők kulcsfontosságúnak tartják a hitelezés alakulását jövedelmezőségi terveik teljesítésében. A forint hozamok csökkenése segíti a hitelkereslet élénkülését, de abban a reálgazdasági környezet és a fogyasztói kereslet alakulása is érdemi szerepet játszik. A lakáscélú hitelek esetében a THM-plafon jelenlegi 7,3 százalékos szintje a bankok többsége szerint nem elegendő a termék jövedelmezőségének fenntartható biztosításához. A lakossági hitelezés idén eddig kedvezően alakul, a lakáshitelek bővülését a CSOK Plusz népszerűsége támogatja, és a piaci alapú lakáshitelek növekedése is dinamikus. A lakossági hitelezésben összességében mérsékelt bővülést várnak a bankok, a szektor hitelállománya 800-900 milliárd forinttal bővülhet idén ebben a szegmensben.
A vállalati hitelezést óvatos kivárás jellemzi, gyenge a beruházási aktivitás. Az elmúlt időszakra jellemző volt, hogy a vállalatok egy része szívesebben adósodott el euróban, de a bankok csak a megfelelő, devizabevétellel rendelkező vállalatoknak nyújtanak devizahitelt. Sok vállalat kivár a hitelfelvétellel újabb kedvező kamatozású állami hitelprogramok reményében. A vállalatok magas likviditása is mérsékli a hitelek iránti igényt, a bankok így idén összességében az előző években megfigyeltnél kisebb mértékű, 600-800 milliárd forintos bővülésre számítanak.
Mind a hazai gazdasági növekedés, mind pedig a dezinfláció folyamata kockázatokkal terhelt. A bankok szerint a geopolitikai kockázatok, a tartósan alacsony hitelbővülés, a bankadó tartós fennmaradása, valamint az ügyfelek fizetési képességének romlása tartozik a legfontosabb kockázatok közé. A hitelportfólió minősége kapcsán a bankok elmondták, hogy a hitelmoratóriumok megszüntetése nem járt a portfólióminőség érdemi romlásával. A ciklikus kockázatokra érzékeny projekthitel-portfólió minősége megfelelő, így a bankok nem számítanak érdemi bedőlésekre e hitelek tekintetében sem. A kockázatok kezelését segíti az is, hogy a bankok stabilak, sokkellenálló-képességük erős. A nyereséges működés pedig kedvez a bankok tőkehelyzetének.
A zöld szempontok és a digitalizáció kulcsfontosságú területekké váltak a banki működésben. A bankok hitelezésében és működésében is erősödnek a zöld szempontok, de az ezen szempontokat figyelembe vevő termékek aránya összességében még mindig alacsony. A zöld szempontok érvényesítését egyes szegmensekben az adatok elérhetősége és a hitelfelvevők felkészültségének hiánya is korlátozza. A bankok fizikai fiókhálózata a digitalizáció térnyerésével már általában nem bővül, de nő az ATM-ek száma, melyek jellemzően már több funkcióval rendelkeznek. 2024 április végén már öt bank alkalmazta a fiatal elsőlakás-vásárlókra érvényesíthető magasabb hitelfedezeti mutató (HFM) limitet. Ebből négy bank minden jogosult lakáshitel, míg az ötödik csak a CSOK Plusz hitelkonstrukciók esetében kínálja ezt a lehetőséget.