Budapest, 2024. december 31. – Az MNB 2025. július 1-jétől az anticiklikus tőkepuffer (CCyB) hazai kitettségek vonatkozásában alkalmazandó rátájának mértékét a semleges kockázati környezetben előírt 1 százalékon határozta meg, amelyen a 2024 decemberében megújított analitikus módszertan alapján mért alacsony ciklikus kockázati szintre tekintettel 2026. január 1-jétől sem változtat. Emellett a jegybank a hazai bankrendszer tekintetében jelentős harmadik országok hatóságai által hozott döntéseknek megfelelő CCyB-ráták alkalmazásáról is döntött a 2025. év vonatkozásában, felhívva az érintett intézmények figyelmét az ezen hatósági döntésekkel kapcsolatos szoros nyomonkövetési, jelentéstételi és intézményspecifikus tőkepufferszámítási kötelezettség megfelelő teljesítésére.
Az MNB 2024. július 1-jétől 0 százalékról 0,5 százalékra emelte a hazai kitettségek vonatkozásában alkalmazandó anticiklikus tőkepuffer (CCyB) ráta mértékét. Emellett az MNB 2025. július 1-jétől túlfűtöttségi, ciklikus kockázattal nem jellemezhető, semleges kockázati környezetben a hazai kitettségek vonatkozásában 1 százalékos pozitív neutrális CCyB-ráta alkalmazásáról döntött.
Az MNB 2024. negyedik negyedévétől az alkalmazandó CCyB-rátát érintő döntést megújított módszertan alapján hozza. Ennek keretében kibővítette és átstrukturálta a ciklikus kockázatok nyomon követésére alkalmazott és a kiegészítő indikátorokat tartalmazó ún. ciklikus rendszerkockázati térképet (CRKT). Emellett a nyomon követett CRKT indikátorok kockázati jelzéseinek aggregálása és átlátható kommunikálása érdekében egy ún. ciklikus rendszerkockázati indexet (CRI) is kialakított. A továbbiakban ez a két, idősorait és részleteit tekintve nyilvánosan is elérhető eszköz képezi majd a ciklikus kockázatoktól függő irányadó CCyB-ráta meghatározásának alapját.
Az elmúlt időszakban a hazai ciklikus rendszerkockázatok a hitelezési aktivitás fokozatos élénkülése ellenére alacsonyak maradtak. A CRI a 2024. második negyedévi adatok alapján a kockázatok alacsony, semleges szintjét jelzi, amit a CRKT egyéb indikátorai is megerősítenek: a legtöbb megfigyelt kategóriában a kockázatok alacsony, a potenciálisan túlzott kockázatvállalást mérő hitelintézeti verseny, valamint a fedezetek megterheltsége kategóriákban pedig stagnáló szintje látható. Ez főként a továbbra is érdemi lakáspiaci túlértékeltséggel, valamint a bankrendszer megemelkedett kamatbevételeivel függ össze úgy, hogy jelenleg nem jelent túlzott, közvetlen beavatkozást igénylő rendszerkockázati szintet. Előretekintve a makrogazdasági környezet fokozatos javulása, a reálbérek emelkedése, a hitel- és lakáspiac élénkülése, valamint a lakosság fokozódó hozamkeresése okán a ciklikus rendszerkockázatok fokozatos, de ciklikus beavatkozást huzamosabb ideig nem igénylő növekedése várható.
Mindezekre tekintettel az MNB a 2025. július 1-jétől alkalmazandó CCyB-ráta 1 százalékos mértékét 2026. január 1-jétől is fenntartja.
Az MNB évente köteles értékelni a hazai bankrendszer tekintetében jelentős harmadik országok (jelenleg Albánia, Montenegró, Oroszország, Szerbia, Ukrajna és Üzbegisztán) ciklikus rendszerkockázatait is. Ezen országok hatóságainak saját országukra vonatkozó ciklikus rendszerkockázati önértékelésével is egyetértve jelenleg nem indokolt az érintett hatóságok által ezen országokban lévő kitettségek vonatkozásában megállapított alkalmazandó CCyB-rátáktól eltérő ráták elvárása. Ennek megfelelően a hazai bankoknak az ezen országok hatóságai által megállapított CCyB-rátákat is figyelembe véve kell kiszámolniuk intézményspecifikus CCyB-rátájukat és megképezniük tőkepufferüket. Albániában 2025. június 30-ától 0,25 százalékos, Montenegróban 2025. április 1-jétől 0,5 százalékos, Oroszországban 2025. február 1-jétől 0,25 százalékos, majd 2025. július 1-jétől 0,5 százalékos, a fennmaradó három országban (Szerbia, Ukrajna és Üzbegisztán) pedig 2025. január 1-jétől továbbra is 0 százalékos CCyB-ráta alkalmazandó az ezen országokkal szembeni kitettségek esetén. Az MNB felhívja a tőkepuffer képzésére kötelezett intézmények figyelmét arra, hogy a jelentős harmadik országok CCyB ráta-döntéseit szorosan kövessék nyomon a tőkepuffer mértékének pontos, jogszabályoknak megfelelő kiszámítása érdekében.
Az MNB az alkalmazandó CCyB-ráta mértékét negyedévente állapítja meg a pozitív neutrális CCyB rátára, a hitelezési túlfűtöttségből eredő ciklikus rendszerkockázatok alakulására és minden egyéb releváns tényezőre tekintettel. Az MNB a jelentős harmadik országok körét minden év második negyedévében, az alkalmazandó rátákat pedig minden év negyedik negyedévében határozza meg.
Tudnivalók az anticiklikus tőkepufferről, valamint annak működéséhez kapcsolódó egyéb információk
Az CCyB-ráta meghatározásának felülvizsgált módszertana
A ciklikus rendszerkockázati térkép indikátorkészlete
Magyar Nemzeti Bank