Budapest, 2024. december 19. Az MNB az ügyfelek informáltságát és a tudatos fogyasztói döntéseket támogató Etikus biztosítás 2.0 szabályozási csomaggal folytatja nyolc éve megkezdett programját. A szabályozás a termékek ár-érték arányának javításával, az ügyféltájékoztatás erősítésével növeli a biztosítási termékek iránti bizalmat, ami a piaci szereplők és az ügyfelek érdeke is.

Megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) biztosítási piacot szabályozó Etikus biztosítás 2.0 csomagja. A pénzügyi felügyelet 2016-2017-ben vezette be az etikus szabályozói keretrendszert, ami jelentős mértékben javította a biztosítási termékek ár-értékének arányát és növelte az ügyfélértéket. Az Etikus 1.0 szigorúbb befektetési szabályokat fogalmazott meg, intézkedéseket vezetett be a félreértékesítés elkerülése érdekében és növelte az átláthatóságot, többek között a teljes költségmutató (TKM) szabályozásán keresztül.

Az uniós jogszabályi keretrendszer változása, valamint a piacon továbbra is előforduló nem fogyasztóbarát termékek és értékesítési gyakorlatok megszüntetése érdekében ugyanakkor további lépéseket kell tenni. Az Etikus biztosítás 2.0 csomag jó pár – a kellő felkészülés érdekében döntően 2026. január 1-jétől életbe lépő – intézkedéssel, többek közt a biztosítási termékfejlesztés szigorú ügyfélközpontú szabályozásával, valamint az ár-érték arány tesztelésének elvárásával emeli a biztosítási termékek által nyújtott értéket.

A TKM-rendelet módosításának célja az ügyfelek informáltságának növelése. Ennek érdekében az összehasonlítást segítő modell TKM bemutatásán túl az ügyfelek részére ezentúl a rájuk vonatkozó, egyedi TKM értékét is be kell mutatni. A továbbiakban az MNB azt is elvárja, hogy a biztosítók az egyes termékek és eszközalapok kapcsán mutassák be az MNB számára a TKM maximum és minimumértékeket is.

A befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosításokról szóló MNB-ajánlás szerint a modell TKM kapcsán megszabott limitek csak akkor léphetők át (az ajánlásban megszabott maximum 1,5 százalékpontos plafonig), ha – az MNB termékfelügyeletre és -irányításra vonatkozó (POG) ajánlása szerinti – terméktesztelésével, rendszeres felülvizsgálatával igazolni tudják az eszközalapok várható megtérülését, magasabb hozampotenciálját.

A termékfelügyeleti és -irányítási intézkedések alkalmazásáról szóló POG-ajánlás célja, hogy a piaci szereplők az ügyfelek számára kizárólag megfelelő ár-érték arányt nyújtó termékeket fejlesszenek és értékesítsenek, kezelve az érdekkonfliktusokat is. A POG-ajánlás a unit-linked életbiztosításokra vonatkozó külön elvárása, hogy a kiemelt információkat tartalmazó KID-tájékoztatókban bemutatott mérsékelt és kedvező teljesítmény-forgatókönyvek esetén az ügyfél az alacsony kockázatú eszközalapoknál legalább nulla nominális hozamot, míg közepes vagy magas kockázatú eszközalapoknál minimum reálhozamot érhessen el.

Az MNB friss szabályozó eszközei a már idén szeptember 24-én kiadott Welcome call ajánlással, illetve Összeférhetetlenségi ajánlással együtt jelentik az Etikus biztosítás 2.0 csomag pilléreit. Előbbi azokra a minőségbiztosítási telefonhívásoka vonatkozik, amelyekkel a biztosítási szerződésbe belépő, illetve abból kilépő ügyfeleket kell megkeresni a félreértékesítés megelőzése, illetve a biztosítás megszüntetésének következményei kapcsán. Utóbbi a biztosítási alapú befektetési termékeknél az érdekkonfliktusok, összeférhetetlenség, ösztönzési rendszer kapcsán határoz meg követendő szabályokat.

Magyar Nemzeti Bank