Budapest, 2024. április 11. – A kriptopiaci szereplők – szolgáltatók, kereskedési platformok – által működtetett ökoszisztéma jelenleg még felügyelet, garanciális és kárviselési szabályok nélkül működik itthon. Alapvető fontosságú ezért, hogy a fogyasztók előzetesen tájékozódjanak arról: pontosan milyen kockázatai vannak az általuk igénybe veendő kriptoeszközöknek (pl. a Bitcoinnak), illetve kriptotőzsdéknek (pl. a Binance-nek). Az MNB eközben felkészül a kriptopiaci szereplők felügyelésére.
Piaci becslések szerint Magyarországon már mintegy 200 ezer ügyfél rendelkezik virtuális kriptoeszközökkel (a legtöbben valószínűleg Bitcoin-nal) és köt azokkal ügyleteket kereskedési platformokon (kriptotőzsdéken, pl. a Binance). A befektetők köre folyamatosan növekszik.
A kriptoeszközök kockázatosnak számítanak, még akkor is, ha egy vagy több ország hivatalos fizetőeszközéhez vagy valamilyen más eszközhöz kötik őket. Fizetési probléma, visszaélés, lopás és hasonló tisztességtelen magatartások esetén nem védik a fogyasztókat betét- vagy befektetővédelmi garanciaintézmények. Hiányoznak a szektor specifikus felelősségi és kárviselési előírások is.
A – több ezerféle – kriptoeszköz árfolyam-ingadozása gyakorta jelentős és kiszámíthatatlan, az átlagos befektetők számára gyakran ismeretlen események mozgatják azt. Bár pl. a Bitcoin árfolyama az elmúlt hetekben történelmi rekordot döntött, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben is értékének felét-háromnegyedét veszítette el, akár rövid idő alatt.
A befektetőknek nem szabad hagyományos tőzsdei eszközökként sem értékelniük a kriptovalutákat, még akkor sem, ha pl. az USA-ban idén januártól a tőzsdén kereskedett olyan alapok, amelyek elsődleges mögöttes eszköze Bitcoin (ETF) is elérhetővé váltak. A fogyasztóvédelmi és pénzügyi stabilitási kockázatokra az érintett uniós hatóság (ESMA) is folyamatosan felhívja a figyelmet.
A kockázatok kapcsán kiemelendő, hogy az elmúlt években a piac folyamatosan szembesült a „rug pull” típusú visszaélésekkel. Az ilyen magatartások esetén a projekt mögött álló személyek jellemzően új kriptoeszközöket hoznak létre, és intenzíven reklámozzák azokat a fogyasztók számára. Utóbbiak jellemzően abban a reményben kereskednek az új eszközzel, hogy annak értéke dinamikusan nő. Amikor megfelelő mennyiségű ügyféleszköz gyűlt össze a projektben, a fejlesztők végül elszívják azokat a kezdeményezésből és jellemzően eltűnnek velük. Ezzel egyrészt megkárosítják az ügyfeleket, másrészt – lenullázva a kibocsátott kriptoeszköz értékét – a további birtokosoknak is veszteséget okoznak.
Szembe kell nézni azzal is, hogy aki óvatlan és nem tárolja biztonságosan (akár az internettől is védve) meglévő kripoeszközeit, kibertámadás áldozatává is válhat. A károsultak bűncselekmény gyanújánál büntetőfeljelentéssel és polgári perben érvényesíthetik jogaikat – sokszor külföldön, idegen jogi és nyelvi környezetben.
A kriptokereskedés tekintetében a kriptoeszközök piacáról szóló európai uniós rendelet (MiCA) tavalyi hatályba lépéséig nem volt egységes szabályozás az EU-ban. Itthon a Magyar Országgyűlés elé beterjesztett törvénytervezet szerint a jogalkotó a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) bízhatja meg a MiCA végrehajtásával, az érintett piaci szereplők felügyelésével.
A kriptopiaci platformok, kriptotőzsdék, egyéb kriptoszolgáltatók a MiCA alapján – az akár 2026. július 1-jéig tartó türelmi időszakot követően – az uniós jegybankok, pénzügyi felügyeletek felügyelési hatásköre alá kerülnek. Más pénzügyi szektorokhoz hasonlóan viszont rájuk is az a szabály vonatkozik majd, hogy ha bármelyik EU-tagállamban engedélyezték tevékenységüket, dönthetnek úgy, hogy a további tagországokban határon átnyúló szolgáltatóként (azokban csak regisztrálva magukat) nyújtanak szolgáltatást.
Ilyenkor a „fogadó állam”, így Magyarország jegybankjának csak rendkívül korlátozott prudenciális és fogyasztóvédelmi jogosítványai lehetnek. Az MNB csak a hazai székhelyű kriptoszolgáltatók esetében láthat el teljeskörű felügyelést.
Bár számos kriptotőzsde már ma is alkalmaz ügyfélvédelmi biztonsági intézkedéseket – pl. a tranzakcióknál megerősített ügyfélazonosítás, gyanús kifizetések átmeneti felfüggesztése, vétlen ügyfelek káraira elkülönített pénzalap –, ezeket a legtöbb EU-tagállamban legfeljebb pénzmosási szempontból vizsgálhatja az adott felügyeleti hatóság.
Továbbra is kockázatot jelent, ha egyes kriptotőzsdék platformjainak biztonsági rendszereit hackerek feltörik és ügyfelek nagy összegű kriptoeszközeit tulajdonítják el. Óvatosságra intő jel, ha a világ valamelyik jegybankja vagy tőzsdefelügyelete (pl. tavaly az amerikai SEC a Binance ellen) eljárást indít egy kriptotőzsde ellen a befektetők félrevezetésének, illetve az értékpapírszabályok kijátszásának gyanújával.
Mindezek miatt érdemes előzetesen alaposan tájékozódni és fokozott óvatossággal eljárni kriptoeszközökkel való kereskedés, illetve a különböző kriptotőzsdék igénybevétele előtt. Alapvető fontosságú ismerni azt, hogy melyek az adott kriptovaluta és platform konkrét jellemzői, kockázatai.
Magyar Nemzeti Bank