Budapest, 2024. július 24. – A Magyar Nemzeti Bank ötödik alkalommal teszi közzé a globális és a magyar FinTech ökoszisztémáról, valamint a hazai banki, biztosítói és újdonságként a befektetési szektor aktuális digitalizációs szintjéről szóló FinTech és Digitalizációs jelentését. A hazai FinTech szektor bővülése folytatódott, immár több mint 200 aktív FinTech vállalkozás van hazánkban. A hazai bankok digitális fejlettsége a tavalyi évhez képest gyorsuló ütemben tovább javult. A pénzügyi szolgáltatások digitalizációja és az ezt támogató innovatív technológiai megoldások térnyerése töretlen, melyeket a közeljövőben az Európai Unió, így hazánk is átfogó szabályozási keretek között fog ellenőrizni.
A FinTech befektetések értéke globálisan ugyan csökkent, de a kis összegű befektetések és a technológiai megoldások iránti érdeklődés erős maradt. A FinTech szektor szegmensei közül továbbra is a digitális fizetési és a hitelezési szolgáltatások a legígéretesebbek, azonban az elmúlt évek magas inflációs környezete érdemi hatást gyakorolt bizonyos FinTech üzleti modellek terjedésére. 2023-ban a kiberbiztonsági kihívások is erősödtek; nőtt a csalási kísérletek száma, valamint a megszerzett adatok és pénzösszegek volumene is, melyben döntő szereppel bír a technológiai fejlődés, kiemelten a mesterséges intelligenciára alapuló megoldások révén. A Z generáció digitális pénzügyi megoldásokra való nyitottsága jelentős, a pénzügyi piac szereplőinek érdemes figyelmet szentelniük ennek a korosztálynak.
Bár a FinTech vállalatok számának növekedési üteme világszinten lassulni látszik, ugyanakkor Európában és Amerikában tovább bővült ezen innovatív cégek száma. A hazai FinTech ökoszisztéma fejlődése töretlen, hat év alatt megduplázódott a Magyarországon tevékenykedő cégek száma és már több, mint 200 FinTech tevékenységgel foglalkozó, aktívan működő vállalat van Magyarországon. Vállalatméret alapján a FinTech cégek négyötöde mikro- és kisvállalat, részarányuk lassan és folyamatosan emelkedik. A vállalkozások száma különösen az adatelemzés és üzleti intelligencia, illetve a blokklánc és virtuális fizetőeszközök szegmensben körében növekedett. Megváltozott a top három szolgáltatási kör sorrendje a hazai FinTech szcénában, elkezdtek felzárkózni az eddig kisebb aktivitást mutató szektorok.
A technológiai és FinTech szektor szabályozása terén 2024 jelentős évnek bizonyul az Európai Unióban. Az elmúlt időszakban számos úttörő jogalkotási kezdeményezés indult vagy éppen lép hamarosan hatályba, irányt szabva az innováció-vezérelte fejlődésnek. E téren kiemelt szerepet kap a világ első átfogó mesterséges intelligencia (MI) szabályozási keretrendszerének kidolgozása, melynek célja a MI transzformatív erejének felelős és biztonságos kiaknázása. A szabályozás nemcsak az MI-ben rejlő lehetőségek felhasználására koncentrál, hanem a tekintetben is zajlik a jogalkotói munka, hogy az uniós keretrendszer egységes felelősségi szabályokat rendeljen a MI rendszerek által okozott potenciális károk forrásaihoz is. Az idei évtől kell alkalmazni az Európai Unió új, szabályozott kriptoeszköz-piacának keretrendszerét, amellyel kapcsolatos felügyeleti feladatokat magyar felügyeleti hatóságként az MNB látja el. Emellett az uniós pénzforgalmi szabályozás felülvizsgálata és a pénzügyi adatokhoz való hozzáférés új keretrendszerének kidolgozása is zajlik, támogatva a nyílt bankolás fejlődését és a nyílt pénzügyek irányába történő elmozdulást, ezzel biztosítva az európai uniós állampolgárok számára a modern pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést.
A hazai bankok digitális fejlettsége jelentősen javult a tavalyi évhez képest, azonban összességében továbbra is közepesen fejlett digitalizáltsági szintet mutat. Érdemi növekedés volt tapasztalható a termék, ügyfél és partner pillérek esetében is, ami bizonyítja, hogy a hazai bankok digitális átállása széleskörű. Az alkalmazott megoldások közül egyre népszerűbbnek mondható a mobileszközön keresztüli, selfie-s számlanyitás. Ennek ellenére a termékek és szolgáltatások digitalizációja tekintetében még van lehetőség a fejlődésre. Ki kell ugyanakkor emelni, hogy a bankok által bejelentett incidensek miatti szolgáltatáskiesések száma három éve folyamatos csökken.
A hazai biztosítók digitalizációs szintje stagnált az elmúlt időszakban, noha néhány intézmény bővítette a digitális csatornákon elérhető ügyintézési funkciókat. Az innovatív technológiák megjelenése jelentős hatással lehet a szektorra, azonban ehhez az alapokat az intézményi kultúrában is meg kell teremteni. Egyelőre a biztosítóknak még csak csekély része vezetett be innovatív témaköröket is magában foglaló képzéseket, illetve hozott létre dedikált szakterületeket annak érdekében, hogy intézményi szinten felkészüljön a mesterséges intelligencia és más innovatív technológiák okozta változásokra.
Az MNB digitalizációs felmérése első alkalommal terjedt ki a befektetési szolgáltatói szektorra. A felmérés eredményei szerint a hazai lakossági befektetési szolgáltatók digitális fejlettsége közepes szintű. A szektor digitális érettsége az ügyfelekkel való kapcsolattartás terén a legfejlettebb, míg a belső folyamatok digitalizáltsága kevésbé előrehaladott. Az ügyfelekkel folytatott kapcsolattartás legnépszerűbb formája a mobilalkalmazás. A szektor szereplői vezetői szinten kiemelten kezelik a digitalizáció kérdéskörét, azonban nem minden intézmény rendelkezik átfogó digitalizációs stratégiával. Összességében elmondható, hogy a hazai befektetési szolgáltatói szektor digitalizációjában jelentős tér van a fejlődésre, a lemaradó intézmények esetében pedig a felzárkózásra.
https://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/fintech-es-digitalizacios-jelentes