Tudományos folyóiratunk júniusi számának „Jövőképünk” rovata ez alkalommal a magyar monetáris politika kihívásait járja körbe. A megjelenő tanulmányok a fenntarthatósági mérőszámokról, a deglobalizációról és a blokkosodásról, a magyar innovatív vállalatokról, illetve a befektetési módszerekről szólnak. Egy esszé a nemzetközi pénzügyi rendszer fragmentációjának problémáját mutatja be. A szakmai cikkek az EU bővítésének és stabilizációs mechanizmusának kérdéseit, illetve a Bretton Woods-i rendszert vizsgálják. Az EU-s kérdéskörről podcast is készült, ami meghallgatható az MNB és a Hitelintézeti Szemle honlapján, valamint a Sound Cloud és a Spotify podcasts-szolgáltatási oldalain.
A klímaváltozás, a demográfiai folyamatok, a geopolitikai feszültségek és a növekvő költségvetési terhek a 21. század legfontosabb kihívásai közé tartoznak. Minden egyénnek, minden intézménynek, minden országnak más-más aspektusból jelentenek ezek a folyamatok megoldandó problémákat. Emellett azonban általánosan igaz, hogy egyre égetőbbé válik a megfelelő megoldások megtalálása. Balogh András, Kuti Zsolt és Sipos-Madarász Annamária Jövőképünk esszéje a kihívásokat jegybanki aspektusból járja körül, elsősorban a hazai monetáris politika szemszögéből vizsgálva a folyamatokat.
Napjainkban egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a hosszú távú fenntartható fejlődés elérése érdekében elengedhetetlen a társadalmi-gazdasági rendszereink környezetet előtérbe helyező átrendezése. Stiglitz nyomán kijelenthető, hogy az amit mérünk, hatással van arra, amit cselekszünk. Emiatt a fenntarthatóságnak, mint alapelvnek szükséges beépülnie azokba a mutatószámokba, melyek alapján meghatározzuk cselekedeteink eredményességét. E gondolatokat szem előtt tartva mutatja be Kandrács Csaba és Ritter Renátó tanulmányukban a fenntartható fejlődést mérő eddig megjelent indikátorokat, melyek bemutatásán túl a fenntarthatóság elméleti kereteit is felvázolják, különbséget téve gyenge és erős fenntarthatóság között.
Napjainkban a világkereskedelem átalakulásának lehetünk szemtanúi: a közelmúltban lezajlott sokkok sorozata (így a Covid-19-világjárvány és az orosz-ukrán háború) felerősítette a deglobalizáció és blokkosodás narratíváját. Tanulmányukban Ginter Tamás és Tischler Patrik a visegrádi országok kereskedelmi folyamatait elemzi, megvizsgálva a közelmúltbeli sokkok hatásait. A kutatásból kiderül, hogy a 2019 és 2022 közötti időszakban nem alakultak ki tartós deglobalizációs trendek a régióban. Míg az ukrajnai háború nyomán az Oroszországgal folytatott kereskedelem csökkent, a térség a kínai gazdaságról nem kezdett el leválni.
Az innovációvezérelt vállalatok az innovatív vállalatoknak egy olyan részcsoportja, amelyek az innovációs üzleti tevékenységüket gyors árbevétel-növekedés mellett végezték. Szoboszlai Mihály, Várnai Tímea és Szakály Áron Gergő kutatása a magyar innovátor vállalatok körében regressziós modellkeretben vizsgálja a gyors növekedés természetét kérdőíves adatokat használva. Az eredmények szerint a gyors növekedést támogató tényezők közé tartoznak ebben a kiemelt szegmensben is a magas technológiai és humánerőforrás-színvonal, valamint az exportintenzitás és a kockázatitőke-hozzáférés.
A részvénypiac kockázati prémiumának (azaz annak, hogy a részvények felülteljesítik a kötvényeket) kihasználása az egyik legfontosabb befektetési alapelvnek tekinthető. Bár történelmi adatok alapján a prémium számos országban pozitív, a részvények tartásának kockázata 30 évig növekszik, és csak 100 év elteltével csökken nullára. Erre a problémára – a hagyományos módszerek mellett – a piaci időzítés stratégiái is nyújthatnak megoldást. Ezek egyik típusát, az egyszerű mozgóátlagok jelzésein alapuló időzítést vizsgálja meg Nagy Attila Zoltán a Budapesti Értéktőzsde részvényindexén az 1998 és 2022 közötti időszakon, 4 619 paraméterrel, 554 935 ügyletkötésen.
Müller János és Kerényi Ádám esszéjükben korunk kihívásáról, a globális hatalmi viszonyok változásáról írnak. A geopolitikai feszültségek, fegyveres konfliktusok hatására kialakul egy multipoláris világrend, bekövetkezik a nemzetközi pénzügyi rendszer széttagozódása, a pénzügyi tömbösödés és függőség. A globális tömbök importkorlátozásokat, kereskedelmi, pénzügyi szankciókat vezetnek be. A pénzpiaci bizonytalanság akadályozza a nemzetközi tőkeáramlást, tőkeallokációt. Erősödik a pénzpiaci volatilitás, veszélyeztetve a monetáris stabilitást. A tömbök célja befolyásuk növelése, szuverenitásuk védelme, a nemzetközi pénzügyi szabályozás erősítése.
Az EU következő bővítése minden korábbinál nagyobb mértékben növelné a különbözőségeket a jelenlegi és az esetleges új tagok, de a tagjelöltek között is. Ezt példázza, hogy Ukrajna méreteit tekintve szükségessé teszi az EU jelenlegi közös politikáinak felülvizsgálatát, míg a nyugat balkáni jelöltek esetében ez nem indokolt. Gottfried Péter szakmai cikke azt járja körül, hogy mi lenne az EU szempontjából a teendők optimális sorrendje és logikája.
Egy jól működő gazdasági és monetáris unió alapvető jellemzője az aszimmetrikus gazdasági sokkok kisimításának képessége. Ez a kérdés régóta foglalkoztatja a közgazdász társadalmat és több javaslat is napvilágot látott. Országok szintjén a munkanélkülisegély-rendszerek töltik be az automatikus stabilizáció szerepét. Kiss Donát Márk és Szapáry György szakmai cikke is a munkanélküliséget veszi alapul. Újdonsága, hogy egy automatikus stabilizációs mechanizmust javasol az eurozóna számára, ami a többlet-munkanélküliségen alapszik és nem váltja fel a nemzeti rendszereket, hanem egy kiegészítő top-off rendszer kerülhetne bevezetésre. Így kiküszöbölhetők az országok közötti strukturális munkanélküliségi különbségek.
Solti Ágnes szakmai cikkének fő állítása, hogy a II. világháború utáni globális monetáris rezsim felállításában vállalt vezető szerep kiemelkedő fontosságú volt az USA hosszú távú külgazdasági stratégiájának megvalósításában. Az írás kiemeli azon tényezőket is, amelyek a Bretton Woods-i rezsim felfüggesztése ellenére a mai napig befolyásolják a világgazdaság működését.
A Hitelintézeti Szemle júniusi száma a fentieken kívül három könyvismertetést és egy konferenciabeszámolót is tartalmaz.
A kiadvány és a podcast megtekinthető a folyóiratunk honlapján:
https://hitelintezetiszemle.mnb.hu/
Jó olvasást kívánunk!
Magyar Nemzeti Bank