Költségvetési jelentés, 2024. október – Féléves elemzés az államháztartási folyamatokról
Budapest, 2024. október 7. - A Magyar Nemzeti Bank a Költségvetési jelentés kiadványsorozaton keresztül tájékoztatja a nyilvánosságot a Költségvetési Tanács működéséhez kapcsolódó döntéselőkészítő munka főbb eredményeiről. A ma publikált kiadvány célja, hogy bemutassa a 2023. évi államháztartási folyamatokat, valamint a 2024. évi költségvetés várható alakulását a rendelkezésre álló költségvetési adatok és az MNB szeptemberi Inflációs jelentéséhez készült előrejelzése alapján. Mindezek figyelembevételével értékeljük a költségvetési egyenlegre és az államadósságra vonatkozó nemzeti és európai uniós szabályoknak történő 2023. évi tényleges, valamint 2024. évi várható megfelelést.
2023-ban a hiány a GDP 6,7 százaléka lett. Az infláció 2023-ban jelentős terhet rótt a költségvetésre, egyrészt a fogyasztás visszaesése miatt a tervtől elmaradó adóbevételek, másrészt az inflációhoz köthető kiadások, főként a jelentősen megemelkedett állami energia-, kamat-, és nyugdíjkiadások formájában.
Előrejelzésünk szerint 2024-ben a költségvetés ESA-hiánya a GDP 4,3-4,7 százaléka között alakulhat, vagyis a hiánycél eléréséhez szükséges a kiadások feletti kontroll fenntartása az év hátralévő részében. A 2024. tavaszi, valamint a július elején bejelentett költségvetési intézkedések támogatják a 4,5 százalékos hiánycél elérését. Az intézkedések az idei évben részben a kiadások elhalasztását és átcsoportosítását tartalmazzák, valamint az adó- és bírságbevételeket érintik.
Jelentésünkben kiemelt témaként foglalkozunk az állami kamat- és energiakiadásokkal, illetve az Európai Unió gazdasági kormányzási keretrendszerének reformjával. Emellett keretes írásban elemezzük az áfabevételek alakulását és a július elején bejelentett intézkedések költségvetési hatását.