Költségvetési jelentés, 2024. december – A 2025. évi költségvetési törvényjavaslat elemzése

Budapest, 2024. december 12. – A Magyar Nemzeti Bank a Költségvetési jelentéseiben tájékoztatja a közvéleményt a Költségvetési Tanács működéséhez kapcsolódó döntéselőkészítő munka főbb eredményeiről. A ma publikált kiadvány a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot elemzi a november 21-ig rendelkezésre álló információk alapján.

A törvényjavaslat szerint a GDP-arányos adósságráta 0,6 százalékpontos csökkenése várható 2025-ben, amely alapján teljesül az Alaptörvény Költségvetési Tanács által elsődlegesen vizsgált államadósság-szabálya, amely az adósságráta csökkenését írja elő mindaddig, amíg az államadósság-ráta az 50 százalékot meghaladja. Az államháztartás GDP-arányos bruttó adóssága a 2023. végi 73,4 százalékról a javaslat szerint 2024-ben 73,2 százalékra mérséklődik, majd 2025 végére 72,6 százalékra csökken. Elemzésünk szerint a tervezett csökkentés megvalósítható, ugyanakkor előrejelzésünk alapján az idei adósságráta magasabb lehet a törvényjavaslatban jelzettnél, ami az adósságmutató jövő évi csökkenését önmagában nem befolyásolja, de magasabb adósságpályát eredményezhet.

A törvényjavaslat alapján 2025-ben az eredményszemléletű költségvetési hiánycél a GDP 3,7 százaléka, ami a GDP 3,4-4,2 százaléka közötti deficitet tartalmazó előrejelzésünk szerint elérhető a törvényben foglalt gazdasági növekedés megvalósulásának és a kiadások alakulásának a függvényében. Az államháztartási hiány 2024-hez képest várható csökkenését támogatja a kamatkiadások mérséklődése, elsősorban az inflációkövető állampapírok átárazódásának köszönhetően, valamint a deficit csökkenéséhez a közelmúltban bejelentett adóintézkedések is hozzájárulnak. A 2025. évi 3,7 százalékos GDP-arányos hazai hiánycél megfelel a kelet-közép-európai régió jövő évre várható átlagának, ugyanakkor meghaladja a 3 százalék alatti uniós átlagot. Jelentésünkben keretes írásban elemezzük a törvényjavaslattal párhuzamosan bejelentett adóintézkedések költségvetési hatását.

A GDP 3,7 százalékának megfelelő költségvetési hiánycél önmagában nem felel meg a maastrichti 3 százalékos kritériumnak, illetve a Stabilitási törvény jelenleg hatályos, államháztartási hiányra vonatkozó szabályát sem teljesíti, ugyanakkor a törvényjavaslatban szereplő adósságcsökkenés mértéke összhangban van a vonatkozó adósságszabályokkal. A Stabilitási törvény költségvetési hiányra vonatkozó előírását az Országgyűlésnek benyújtott, a Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat várhatóan a költségvetési törvény hatályba lépése előtt módosítja.