Budapest, 2024. július 19. – Az MNB témavizsgálata hat hitelintézet online személyi kölcsön igénylése kapcsán az ügyféltájékoztatási gyakorlatot tekintette át. Bár jelentős jogsértés nem merült fel, az MNB a kisebb hiányosságok megszüntetéséért, s az átláthatóbb tájékoztatásért több intézkedést is hozott. A feltárt problémák miatt kiszabott 6,6 millió forint bírság mellett a felügyelet figyelemmel követi a hiányosságok kijavítását is.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) témavizsgálatot folytatott le annak ellenőrzésére, hogy – az egyre szélesebb körben elérhető – online személyi hiteligénylésnél a pénzügyi intézmények a szerződéskötést megelőzően jogszabályszerűen tájékoztatják-e ügyfeleiket. A bankfióki igényléshez képest e folyamat gyorsabb, ami impulzív döntésre sarkallhatja az ügyfeleket és a kommunikációs csatornán nehézkesebb a termékkel kapcsolatos információk megértésének azonosítása.
Az MNB a szerződéskötésig terjedő időszakban átadandó tájékoztatók meglétét ellenőrizte hat hitelintézetnél. E jogszabályokban meghatározott tájékoztatók révén kapnak az ügyfelek információt az igényelt termék fontosabb jellemzőiről, ami segíti őket felmérni, hogy a termék megfelel-e igényeiknek, pénzügyi teljesítőképességüknek. A tájékoztatóban be kell mutatni, hogy az ügyleti kamat, illetve a rendszeres jövedelem változása esetén a törlesztőrészlet milyen terhet fog jelenteni.
További jogszabályi információs elem az MNB által közzétett, a túlzott eladósodottság kockázatairól szóló, ügyfeleknek átadandó tájékoztató. Elvárás az is, hogy a hitelintézetek az igénylőknek adják át a jogszabály által elvárt tartalommal rendelkező hitelszerződést, a kapcsolódó általános szerződési feltételeket, üzletszabályzatokat és hirdetményeket is.
Az MNB vizsgálata során kisebb hiányosságokat azonosított az intézményi gyakorlatokban, illetve az egyes vizsgált ügyletek esetében. Jellemző hiba volt, hogy a törlesztőrészlet változását bemutató tájékoztatóban nem a jogszabály által előírt, a KSH által közzétett, előző naptári évre vonatkozó átlagos havi nettó jövedelemmel számoltak, hanem egy korábbi, akár évekkel korábban közzétett értékkel. A hitel jellemzőiről szóló tájékoztató a jogszabály által megadott formanyomtatvány alapján készítendő el. Két hitelintézet vizsgált ügyleteinél e tájékoztató tartalma hiányos volt (nem rögzítették a távértékesítés esetén adandó kiegészítő információkat, amelyek például tartalmazzák, hogy az ügyfélnek egy esetleges elállás esetén a nyilatkozatot hol kell benyújtania). Kimaradtak a hitel lehívási feltételeire és a kötelező biztosításra vonatkozó információk is.
A tájékoztató tartalmát jogszabály határozza meg (az nem egészíthető ki egyéb információval, utóbbiakról csak elkülönítetten adható tájékoztatás), amit két intézmény nem vett figyelembe. Egy hitelintézet pedig nem tudta igazoltan alátámasztani a hitelszerződés és az ahhoz kapcsolódó üzletszabályzatok, hirdetmények ügyfelek részére történő átadását.
A jogszabálysértések mellett az MNB több intézmény online hiteligénylési folyamatában azonosított olyan elemeket, amelyek pontosítása, finomhangolása érdekében vezetői levél kiadása mellett döntött. Ebben egyebek közt előírta, hogy az adott piaci szereplő nyilvántartását úgy alakítsa ki, hogy abból igazolható legyen az egyes tájékoztatók, dokumentumok átadási időpontja, valamint a túlzott eladósodottság kockázatairól szóló tájékoztatót hangsúlyosan emelje ki. Az érintett hitelintézetnél emellett a szerződéses dokumentumok elolvasását az ügyfeleknek úgy kell igazolniuk, hogy azok megnyitását kötelezővé kell tennie.
A feltárt jogszabálysértések miatt az MNB összesen 6,6 millió forint bírságot szabott ki a piaci szereplőkre, s felszólította azokat a jogkövető magatartásra. Az azonosított hiányosságok kijavítását az MNB nyomon követi.
Magyar Nemzeti Bank