Budapest, 2025. február 7. — A Hitelezési felmérésre adott válaszok alapján 2024 negyedik negyedévében a bankok összességében változatlanul hagyták a vállalati hitelfeltételeket, melyeken a következő félévben sem terveznek változtatni. Az irodaházak és logisztikai központok finanszírozási sztenderdjein a bankok közel ötöde szigorított, előretekintve azonban már nem szándékoznak változtatni a hitelhez jutás feltételein egyik üzleti ingatlan szegmensben sem. A megkérdezett intézmények szerint a vállalati hitelek iránti kereslet összességében nem változott jelentősen a negyedév során, ugyanakkor az elmúlt negyedévek csökkenő vagy stagnáló hitelkereslete után 2025 első félévében részben a Demján Sándor Program hatására a forint hitelek iránti kereslet élénkülésére számítanak. A bankok közel fele erősödő hitelkeresletet tapasztalt a lakásprojektek finanszírozása iránt és hasonló arányban számítanak további élénkülésre 2025 első félévében is. 2024 negyedik negyedévében a bankok nem változtattak a lakáscélú hitelek sztenderdjein, míg a fogyasztási hitelek esetében 41 százalékuk lazított. Előretekintve a bankok kétharmada növelné a lakáshitelek felárát, míg a fogyasztási hitelek sztenderdjein nem terveznek változtatni. Mindkét lakossági szegmensben a negyedév során tapasztalt keresletélénkülés folytatására számítanak 2025 első félévében is.
A Magyar Nemzeti Bank minden negyedévben kérdőívben keresi meg a hazai bankok hitelezési vezetőit, hogy a hitelkereslet és -kínálat aktuális változásairól beszámoljanak. Az MNB 2024. negyedik negyedéves Hitelezési felmérésére a szakértők 2025. január 2. és 17. között válaszoltak.
A Hitelezési felmérésben részt vevő bankok 2024 negyedik negyedévében összességében változatlanul hagyták a hitelfeltételeket minden vállalati méretkategóriában. Az egyes iparágakat érintő kihívások miatt egyes bankok azonban szorosabb monitoringot alkalmaztak a negyedik negyedévben. A válaszadó intézmények 2025 első félévére előretekintve sem szándékoznak változtatni a vállalati hitelsztenderdeken a piaci részesedési célok és a növekvő verseny miatt. A negyedik negyedévben a vállalati hitelek iránti kereslet változatlanságáról számoltak be a bankok, mindössze nettó 4 százalékuk érzékelt csökkenő keresletet, ami elsősorban a forinthiteleket és a hosszú lejáratú hiteleket érintette. A kis- és mikrovállalatok esetében a bankok nettó 10 százaléka tapasztalta a hitelkereslet csökkenését, ugyanakkor a nagy- és közepes vállalatok esetében 17 százalékuk növekvő keresletről számolt be. A következő félévre előretekintve a bankok egynegyede élénkülő hitelkeresletre számít részben a 2025. januártól elinduló Demján Sándor Program hatására, ami várakozásuk szerint minden vállalatméret-kategóriában tetten érhető lesz, és elsősorban a forinthitelek iránt erősödhet a kereslet.
Az üzleti célú ingatlanhitelek sztenderdjein összességében nem változtattak a bankok a negyedik negyedévben, azonban az irodaházak és logisztikai központok esetében rendre 19 és 16 százalékuk szigorított az iparágat érintő kihívások miatt. 2025 első félévében nem szándékoznak változtatni a hitelhez jutás feltételein egyik üzleti ingatlan szegmensben sem. 2024 negyedik negyedévében a bankok 42 százaléka élénkülő hitelkeresletet tapasztalt a lakásprojektek finanszírozása iránt, míg az irodaházak esetében 36 százalékuk visszaeső keresletről számolt be, utóbbi a következő félévben a bankok 14 százaléka szerint tovább mérséklődhet. Egyedül a lakásprojektek iránt vár a bankok 57 százaléka erősödő hitelkeresletet a javuló ingatlanberuházási kedv eredményeként.
A Hitelezési felmérésre adott válaszok alapján 2024 negyedik negyedévében a bankok összességében nem változtattak a lakáscélú hitelek feltételein, ugyanakkor nettó értelemben vett 28 százalékuk csökkentette a lakáshitelek felárát. A válaszadó intézmények nettó 8 százaléka lazítást helyezett kilátásba következő félévre az adósságfék-szabályokat érintően, ugyanakkor az árjellegű feltételekben szigorítana a megkérdezett intézmények nettó 67 százaléka. A negyedik negyedévben a bankok 43 százaléka élénkülő hitelkeresletet tapasztalt a lakáshitelek piacán a harmadik negyedévhez képest, és előretekintve növekvő arányuk, nettó 52 százalékuk további keresletélénküléssel számol.
A fogyasztási hitelek sztenderdjein a bankok nettó értelemben vett 41 százaléka lazított 2024 negyedik negyedévében a felárak csökkentése révén, amiben a piaci részesedési célok játszottak szerepet. A fedezett fogyasztási hitelek esetében azonban a bankok nettó 13 százaléka szigorított, melynek folytatását hasonló arányuk jelezte. A fedezetlen fogyasztási hitelek sztenderdjein ugyanakkor nem terveznek változtatni a bankok a következő félévben. A negyedik negyedév során a megkérdezett intézmények nettó 37 százaléka a fogyasztási hitelek iránti kereslet élénkülését tapasztalta, és nettó 13 százalékuk tovább erősödő keresletre számít 2025 első félévére előretekintve is.
A Hitelezési felmérésben a változás jelzésére a válaszadók százalékában kifejezett, úgynevezett nettó változás mutatót használjuk. Ezt úgy kapjuk, hogy a változást (szigorítást/növekedést/erősödést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányából levonjuk az ellenkező előjelű változást (enyhítést/csökkenést/gyengülést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányát.
A hitelezési felmérés részletes eredményei és ábrakészlete az MNB honlapján elérhető az alábbi linken: