2025. március 31.
Tudományos folyóiratunk márciusi számában a külföldi és hazai szakemberek által írt tanulmányok a zöld átállással kapcsolatos attitűdökről, az intézményi bizalom alakulásáról a Covid idején, az EU-csatlakozási bónuszról és az endogén pénzkínálati megközelítésről szólnak. „Jövőképünk” rovatunk esszéje ez alkalommal az innovációvezérelt gazdasági növekedés magyar szakpolitikai kérdéseit járja körbe. Egy esszé a 2024. évi közgazdasági Nobel-díjasok munkásságát mutatja be. A szakmai cikk a mesterséges intelligencia munkaerőpiaci hatását vizsgálja. Erről egy podcast is készült, ami meghallgatható az Magyar Nemzeti Bank és a Hitelintézeti Szemle honlapján, valamint a Sound Cloud és a Spotify podcasts-szolgáltatási oldalain.
A feltörekvő piacokon a legtöbb egyén aggódik az éghajlatváltozás miatt, de ezek az aggodalmak nem feltétlenül jelentenek a környezetvédelmi intézkedések finanszírozása iránti hajlandóságot. Pablo García Guzmán és Kóczán Zsóka szerint a fizetőképességen túlmenően azok az emberek, akik jobb anyagi helyzettel számolnak, illetve akik türelmesebbek és bíznak a kormányban, nagyobb valószínűséggel hajlandók megfizetni a környezetvédelmi politikák költségeit. A politikák is nagyobb támogatást kapnak, ha szubvenciók formájában jelentkeznek, mivel ez esetben a magasabb adók formájában jelentkező költségek kevésbé szembetűnők.
A jegybankokba vetett bizalom befolyásolhatja az inflációs várakozásokat, ezért fontos a bizalmi folyamatok megértése. Korsós Zoltán és Baranyai Eszter tanulmányukban az EKB példáján keresztül vizsgálják, hogy miként alakult a jegybankok iránti bizalom az eurozónában a Covid19-világjárvány idején. Bár a bizalom csökkent, ez nem volt jegybank-specifikus. Eredményeik rámutatnak az egyes intézményekbe vetett bizalom együttmozgásaira és felhívják a figyelmet a szélsőséges csoportok bizalmi dinamikája megértésének fontosságára.
2024-ben volt tíz gazdaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának 20. évfordulója. Maxim Chupilkin, Kóczán Zsóka és Alexander Plekhanov tanulmánya szerint ezen országok tapasztalatait az egy főre jutó jövedelmek gyors növekedése jellemezte. 2003-ban az EU-10 gazdaságainak egy főre jutó GDP-je átlagosan 32 százaléka volt Németországénak. Ez az arány 2023-ra 55 százalékra nőtt. A konvergencia csaknem háromnegyede „EU-csatlakozási bónuszként” fogható fel – a más hasonló gazdaságokban tapasztalható konvergencia hatásain túl. Mindezt elősegítette az export GDP-hez viszonyított gyors növekedése, mivel e gazdaságok mélyen integrálódtak az ellátási láncokba.
Ma már általánosan elfogadott, hogy az endogén pénzkínálati megközelítés az exogénnél alkalmasabb a modern pénzügyi rendszerek működésének megértéséhez. Aradványi Péter és Szalai Zoltán tanulmánya azt mutatja be, hogy az új megközelítésnek milyen következményei vannak olyan korábbi elemzési keretekre nézve, mint a jegybankmérleg és az irányadó kamat kapcsolata, a „kiszorítási hatás” vagy nyitott gazdasági szemléletben a Triffin-dilemma, a „lehetetlen hármas”, a Lucas-paradoxon, illetve a Feldstein-Horioka rejtély. Az endogén megközelítés segíthet a múltbeli gazdaságpolitikai hibák elkerülésében.
A gazdasági növekedés kulcsa a termelékenység növelése, ami szorosan összefügg a kutatás-fejlesztési és innovációs ráfordítások mértékével. Az innovációs befektetéseknek középtávon el kell érniük a GDP 3 százalékát. Az innovációs ökoszisztéma megerősítésében ma még szükséges az állam erőteljes szerepvállalása különösen a megfelelő támogatási és szabályozási környezet kialakításában, illetve fenntartásában. Bódis László és Kiss Ádám esszéje nemzetközi kitekintésben elemzi a hazai innovatív vállalkozások helyzetét, és bemutatja azokat a szakpolitikai intézkedéseket, amelyek biztosíthatják az innovatív vállalati szektor és azon keresztül a magyar gazdaság versenyképességének fenntartható növekedését.
Kónya István esszéjében bemutatja a 2024-ben, megosztott közgazdasági Nobel-emlékdíjat kapott Daron Acemoglu, Simon Johnson és James Robinson kutatómunkáját az intézmények kialakulásáról és a fejlettségre gyakorolt hatásukról. A közgazdaságtanban alapvető kérdés, hogy a különböző országok miért értek el radikálisan eltérő fejlettségi szintet napjainkra. A díjazottak feltárták az intézményrendszer és a gazdasági fejlettség közötti oksági kapcsolatot. Demonstrálták, hogy a tulajdonjogok kellő védelme érdemi pozitív hatást gyakorol a hosszú távú gazdasági fejlődésre.
A mesterséges intelligencia forradalmasíthatja a munka világát. Zsinkó Máté szakmai cikkében bemutatja, hogy a technológiai fejlődés hogyan alakíthatja át a globális és a hazai foglalkoztatás szerkezetét, valamint miként segítheti a termelékenység növelését a változásokhoz való minél gyorsabb alkalmazkodás.
A Hitelintézeti Szemle márciusi száma a fentieken kívül egy könyvismertetést és négy konferenciabeszámolót is tartalmaz.
A kiadvány és a podcast megtekinthető a folyóiratunk honlapján:
https://hitelintezetiszemle.mnb.hu/
Jó olvasást kívánunk!
A Hitelintézeti Szemle Szerkesztősége/Magyar Nemzeti Bank