Budapest, 2025. február 18. — A háztartási hitelek piaca tovább élénkült 2024 utolsó negyedévében. A hitelintézetek háztartási hitelállománya 9,7 százalékkal bővült 2024. év egészében. A bankok háztartásokkal kötött új hitelszerződéseinek értéke éves összehasonlításban 51 százalékkal nőtt a negyedik negyedévben, ezen belül a lakáscélú hitelszerződések értéke közel kétszeresére emelkedett. A Hitelezési felmérés alapján a lakossági szegmensben a bankok nem változtattak a lakáscélú hitelek sztenderdjein, míg a fogyasztási hitelek esetében 41 százalékuk lazított. A felmérésben részt vevő hitelintézetek előretekintve mindkét lakossági szegmensben a negyedév során tapasztalt keresletélénkülés folytatására számítanak 2025 első félévében is.
A vállalati hitelezésben 2024 végén sem következett be fordulat, így a hitelintézetek nem-pénzügyi vállalatok felé fennálló hitelállománya mindössze 1,6 százalékkal bővült 2024-ben. A Hitelezési felmérés alapján változatlan vállalati hitelfeltételek mellett a bankok csökkenő keresletről számoltak be a hosszú lejáratú hitelek iránt. Előretekintve a bankok egynegyede élénkülő hitelkeresletre számít a 2025. januártól elinduló Demján Sándor Program hatására, ami várakozásuk szerint minden vállalatméret-kategóriában tetten érhető lesz, és elsősorban a forinthitelek iránt erősödhet a kereslet.
A hitelintézeti szektor háztartási hitelállománya 2024 negyedik negyedévében 287 milliárd forinttal bővült a folyósítások és törlesztések eredőjeként, ezzel az éves növekedési ütem 9,7 százalékra gyorsult az előző negyedév végi 7,9 százalékról. A hazai hiteldinamika EU-s összehasonlításban a negyedik helyen állt, jelentősen meghaladva a visegrádi régió országainak átlagos növekedési ütemét (4,7 százalék).
A lakossági új hitelszerződések volumene a negyedik negyedévben 728 milliárd forintot tett ki, amely az előző év azonos időszaki kibocsátást 51 százalékkal haladta meg. A növekedés elsősorban a lakáshitelek 92 százalékos bővülésének volt köszönhető, de a személyi hitelek kibocsátása is 66 százalékkal nőtt. A lakáshitel-szerződések átlagos értéke 2023. decemberben 13,2 millió forintot, 2024. decemberben már 19,5 millió forintot tett ki, amelyhez hozzájárultak a CSOK Plusz programban elérhető magasabb hitelösszegek is. 2024 decemberében a bankok átlagosan 6,5 százalékos kamat (THM: 6,7 százalék) mellett nyújtották a piaci alapú lakáshiteleket, az államilag kamattámogatott konstrukciókat is figyelembe véve az újonnan hitelt felvevő ügyfelek által fizetendő átlagos kezdeti kamat 5,6 százalékot tett ki. A lakáshitel-kamatokban annak ellenére nem történt érdemi elmozdulás, hogy a bankok által önkéntesen vállalt THM-plafon időszaka június végén lejárt.
A Hitelezési felmérésre adott válaszok alapján 2024 negyedik negyedévében a bankok összességében nem változtattak a lakáscélú hitelek sztenderdjein, míg a fogyasztási hitelek esetében 41 százalékuk lazított. Előretekintve a bankok kétharmada növelné a lakáshitelek felárát, míg a fogyasztási hitelek sztenderdjein nem terveznek változtatni. Mindkét lakossági szegmensben a negyedév során tapasztalt keresletélénkülés folytatására számítanak 2025 első félévében is.
A hitelintézetek nem-pénzügyi vállalatok felé fennálló hitelállománya 169 milliárd forinttal növekedett 2024 negyedik negyedévében, ezzel az éves növekedési ütem az előző negyedév végi 3,2 százalékról 1,6 százalékra lassult december végére. Előzetes adatok alapján a kkv szektor hitelállománya is hasonló mértékben bővült éves alapon. A hazai vállalati hitelállomány növekedési üteme európai uniós összehasonlításban a középmezőnyben helyezkedik el, elmaradva a visegrádi országokban megfigyelt átlagos növekedési ütemtől (4,0 százalék).
A 2024 negyedik negyedévében kihelyezett 920 milliárd forint értékű új vállalati hitelvolumen 3 százalékkal maradt el az előző év azonos időszaki szinttől. A támogatott vállalati hitelek aránya a negyedik negyedévben az előző év azonos időszakához képest 15 százalékponttal csökkenve mindössze 12 százalékot tett ki az újonnan kötött, nem folyószámla-jellegű szerződéseken belül. A kkv szegmensben a támogatott hitelek aránya 18 százalék volt a vizsgált időszak végén, míg 2023 negyedik negyedévében még 40 százalékot ért el. Az újonnan szerződött, éven belül változó kamatozású, jelentős részben piaci alapon kötött vállalati forinthitelek átlagos kamatszintje a kisösszegű hitelek esetében a harmadik negyedévhez képest 77 bázisponttal mérséklődve 9,2 százalékot, míg a nagyösszegű hitelek esetében 16 bázisponttal emelkedve 8,3 százalékot tett ki 2024. negyedik negyedév végén. A kisösszegű forinthitelek felára 36 bázisponttal csökkent az előző negyedévhez képest, így 2,5 százalékpontot tett ki a negyedik negyedévben.
A Hitelezési felmérésben részt vevő bankok 2024 negyedik negyedévében összességében változatlanul hagyták a vállalati hitelfeltételeket, melyen a következő fél évben sem terveznek változtatni. 2024 negyedik negyedévében a bankok nettó 29 százaléka érzékelte a hosszú lejáratú hitelek iránti kereslet csökkenését, míg a rövid lejáratú-, forint- és devizahitelek tekintetében a kereslet nem változott a negyedévben. 2025 első félévére előretekintve a bankok élénkülő hitelkeresletre számítanak, részben a 2025. januártól elinduló Demján Sándor Program hatására, ami várakozásuk szerint minden vállalatméret-kategóriában tetten érhető lesz, és elsősorban a forinthitelek iránt erősödhet a kereslet.