A Szanálási törvény előírásai szerint, összhangban az Európai Unió bank helyreállítási és szanálási irányelvével (BRRD) a hazai hitelintézetek és befektetési vállalkozások kötelesek folyamatosan megfelelni a szavatoló tőkére és leírható vagy átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelménynek (MREL: Minimum Requirements for own funds and Eligible Liabilities). A szanálási hatóság az MREL-követelménnyel az intézmények részére megfelelő mennyiségű és minőségű forráselem tartását írja elő, melyek válsághelyzet esetén részlegesen vagy teljesen leírhatóak, illetve tőkévé átalakíthatóak, így biztosítva egyrészt a tulajdonosok és hitelezők veszteségviselését, másrészt az intézmények kritikus funkcióinak folyamatos ellátását a válsághelyzet alatt és azt követően is. Az MREL-követelmény mértékét a Magyarországon székhellyel rendelkező intézményekre, intézménycsoportokra a Magyar Nemzeti Bank, mint szanálási hatóság határozza meg, míg a határon átnyúló intézménycsoportok esetében az MREL-követelmény konszolidált és egyedi szinten az érintett szanálási hatóságok – főszabály szerint – a szanálási kollégiumokban folytatott együttműködése keretében kerülnek kialakításra.

 „Az MNB MREL-követelmény előírására vonatkozó alapelvei” című dokumentum először 2018. november 14-én került közzétételre.  Az MNB a dokumentumot rendszeres időközönként felülvizsgálja a jogszabályi változások és a gyakorlati tapasztalatok beépítése érdekében.

A jelen felülvizsgálatot egyrészről a többlet MREL-követelmény (MREL add-on) előírásának szabályozása indokolta annak érdekében, hogy a több beavatkozási pontból (Multiple Point of Entry – MPE) kiinduló szanálási stratégia esetén a bankcsoport különböző szanálás alá vonható csoportjai között az esetleges fertőzőhatások minimalizálásra kerüljenek, másrészről a jelzálog-hitelintézetek MREL-követelménye alóli mentesítés szabályai további részletezésre kerültek.

A szanálási feladatkörében eljáró MNB 2024. április 9. napjától kezdődően ezen felülvizsgált dokumentumban bemutatott alapelvek mentén törekszik meghatározni a magyarországi székhelyű intézményekre és más esetlegesen érintett szervezetre vonatkozó MREL követelményeket, illetve képviseli álláspontját az érintett szanálási kollégiumokban.

Az MNB MREL-követelmény előírására vonatkozó alapelvei
Az MNB MREL-követelmény előírására vonatkozó 2024. április 8-ig hatályos alapelvei
Az MNB MREL-követelmény előírására vonatkozó 2021. május 31-ig hatályos alapelvei
Az MNB MREL-követelmény előírására vonatkozó 2020. végéig hatályos alapelvei

Az MNB 2022. április 6. napján közzétette „A szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény (MREL-követelmény) megsértése esetén alkalmazandó jogkövetkezmények az átmeneti időszakban” című dokumentumot, amelynek célja, hogy tájékoztatást adjon az MNB MREL megfelelés kikényszerítésére vonatkozó eszközeivel és eljárásával összefüggésben.

A szankcionálási politika kialakítására azért került sor, mert a BRRD2 magyar jogrendbe implementált rendelkezései alkalmazására megfelelő alkalmazkodási időt biztosít a Szanálási törvény 150/D. §-a, amely az MREL követelmények tekintetében azt jelenti, hogy főszabály szerint a 2024. január 1. napjáig terjedő időszakban az érintett szervezetek kötelezettsége az MREL-képes állomány felépítése, míg ezt követően a mindenkori végleges MREL követelménynek való megfelelés. Ebből következően a szanálási hatóság MREL megfelelés monitorozásának és kikényszerítésének is különböző a célja a két időszakban. Az átmeneti időszakban az érintett szervezetek ellenállóképességének, azaz szanálhatóságának növelése az MREL-képes állomány felépítésének kikényszerítése révén, míg azt követően a szanálási stratégia végrehajtásához szükséges MREL-képes állomány folyamatos rendelkezésre állasának biztosítása egy esetleges válsághelyzet eredményes kezelése érdekében.

Az MREL szankcionálási politika