Válaszlépések
nyomtatás
A Magyar Nemzeti Bank Válaszlépései és azok eredményei az új típusú koronavírus járványra
Biztosítjuk a bankrendszer likviditását, kezdeményeztük a hitel és törlesztési moratóriumot, erős védelmi vonalat építettünk a devizatartalékok felemelésével, visszahoztuk és kibővítettük az NHP-t, folyamatosan stabilizáljuk az állampapírpiacot és forrással segítjük a beruházás-központú növekedési fordulatot... "
Matolcsy György
a Magyar Nemzeti Bank elnöke
Az MNB válaszlépéseinek kronológiája
2020. január 1. A Növekedési Kötvényprogram keretösszege 300 milliárdról 450 milliárd forintra emelkedik
2020. március 17. Fedezeti kör kibővítése nagyvállalati hitelekkel
2020. március 24. Új, fix kamatozású hosszú futamidejű fedezett hiteleszköz bevezetése Alultartalékolás szankciójának felfüggesztése
2020. április 1. Egyhetes betéti eszköz aktiválása
2020. április 7. Kamatfolyosó szimmetrikussá tétele | Állampapírvásárlási program elindítása, jelzáloglevél-vásárlási program újraindítása | Növekedési Hitelprogram Hajrá konstrukció bejelentése | Növekedési Kötvényprogram feltételeinek rugalmasabbá tétele | Preferenciális betéti eszköz sávos kamatozásúvá tétele
2020. április 8. A Növekedési Kötvényprogramban a jegybank egy vállalatcsoporttal szembeni maximális kitettsége 20 milliárd forintról 50 milliárd forintra, a vásárolható értékpapírok futamideje 10 évről 20 évre emelkedik.
2020. április 20. Elérhető az NHP Hajrá!
2020. április 30. Partnerkör kibővítése a befektetési alapokkal
2020. június 23. Az alapkamat 15 bázispontos csökkentése (0,75 százalékra)
2020. július 2. Az MNB tovább szélesítette az NHP Hajrá igénybevételi lehetőségét
2020. július 21. Az alapkamat további 15 bázispontos csökkentése (0,60 százalékra)
2020. szeptember 8. Az eszköztár kiegészítése devizalikviditást-nyújtó swapeszközzel
2020. szeptember 23. A Növekedési Kötvényprogram keretösszege 450 milliárd forintról 750 milliárd forintra emelkedik
2020. szeptember 29. A Magyar Nemzeti Bank egy új, 50 pontos javaslatcsomaggal támogatja a Kormány válságkezelő és gazdaságélénkítő munkáját.
2020. október 6. Állampapír-vásárlási program kibővítése, rugalmasabbá tétele
2020. november 17. Az NHP Hajrá keretösszege 1500 milliárd forintról 2500 milliárd forintra emelkedik
Az MNB válaszlépéseinek legfontosabb eredményei
A költségvetés kamatkiadásai ebben az évben várhatóan 1000 milliárd forinttal csökkennek.
Az NHP Hajrá több mint 40 000 vállalkozásnak segített 2020 tavasza óta. A kihelyezett volumen több mint negyede mikro-, harmada kisvállalkozásokhoz került.
A bankoknak nyújtott likviditásbővítő programok válságállóvá tették a pénzügyi rendszert.
ESZKÖZVÁSÁRLÁSI PROGRAM
Miért vezette be az MNB? A Monetáris Tanács 2020. április 7-én döntött a jegybanki eszközvásárlások, azaz az állampapír- és a jelzáloglevél-vásárlási programok elindításáról, a hatékony monetáris transzmisszió elősegítése, illetve a koronavírus-járvány miatti gazdasági és pénzügyi hatások mérséklése érdekében. A programok egyrészről szervesen illeszkednek a jegybanki eszköztár többi eleméhez, másrészről rugalmas keretrendszert alkotva lehetővé teszik a monetáris kondíciók befolyásolását a hozamgörbe hosszabb szakaszán is.
Milyen hatása van a programnak? Az eszközvásárlási program lényege, hogy hozzájáruljon a jegybank elsődleges céljához, az árstabilitás eléréséhez és fenntartásához a monetáris transzmisszió javításával, valamint a hozamgörbe meredekségének csökkentésével. A koronavírus okozta bizonytalan gazdasági környezetben hozzájárul ahhoz, hogy minden gazdasági szereplő kedvezőbb hozamszinteken jusson forráshoz, amely élénkíti a gazdasági aktivitást.
MNB tudástár: Mi az a jelzáloglevél?
A jelzáloglevél egy kizárólag jelzálog-hitelintézet által kibocsátott, névre szóló, átruházható értékpapír, amelynek kereteit a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény szabályozza. A jelzáloglevelek olyan kötelezettséget megtestesítő fedezett értékpapírok, amelyek fedezetének túlnyomó részét jelzáloghitelek adják.
HOSSZÚ FEDEZETT HITELESZKÖZ
Miért vezette be az MNB? Az MNB 2020 március 24-én vezette be a hosszú lejáratú, maximálisan 5 éves futamidejű fedezett hiteleszközét. A hiteleszköz a banki likviditáskezelést a hosszabb lejáratokon segíti, valamint a releváns pénzügyi piacok stabil működéséhez is hozzájárul.
Milyen hatása van a programnak? A hosszú hiteltenderen szerzett jegybanki forrást két oldalról is hasznosíthatják a bankok: egyfelől hosszú futamidejű, fix kamatozású eszközökbe fektethetik, valamint javíthatják forrásszerkezetüket a fix kamatozású hitellel. A hosszú hiteleszköz így több tekintetben is támogathatja a bankrendszer mérlegét, csökkentve a rendszerszintű kockázatokat, míg a banki eszközvásárlások révén nem csupán a bankrendszer likviditását segíti az eszköz, hanem hozamcsökkentő hatással lehet a hozamgörbe hosszú szakaszán.
MNB tudástár: Mitől fedezett egy hitel?
A fedezet olyan érték, amely a hitelt nyújtó birtokába kerülhet a hitel nemteljesítése esetén. Az MNB pénzpiaci ügyfelei a számukra elérhető hiteleszközöket óvadékként zárolt fedezeti állomány terhére vehetik igénybe. Az MNB által elfogadott fedezetek részletesen a jegybank forint- és devizapiaci műveleteinek üzletei feltételeiben érhetőek el.
NÖVEKEDÉSI HITELPROGRAM HAJRÁ!
Miért vezette be az MNB? A koronavírus-járvány számos hazai vállalkozást hozott nehéz helyzetbe, ezzel új kihívások elé állítva őket. A járvány kedvezőtlen gazdasági hatásainak ellensúlyozására az MNB egy koordinált lépéssorozat részeként 2020. április 20-án elindította az NHP Hajrá! konstrukciót 1500 milliárd forintos keretösszeggel. A vállalatok megváltozott finanszírozási igényeihez igazodó NHP Hajrá! minden eddiginél kedvezőbb feltételekkel, széleskörű felhasználási lehetőségekkel biztosított kedvező és stabil forrást a kkv-szektornak. A vállalkozások részéről jelentkező számottevő finanszírozási igényre és az elhúzódó járványhelyzetre tekintettel a konstrukció keretösszegét az MNB tavaly novemberben 1000 milliárd forinttal, 2500 milliárd forintra, idén áprilisban pedig további 500 milliárd forinttal, 3000 milliárd forintra emelte, ami teljes mértékben felhasználásra került. A szeptember 30-án lezárult NHP Hajrá az egyik leghatásosabb eszköz volt a válságkezelésben, mintegy 62 ezer hitel- illetve lízingszerződés jött létre, több mint 40 ezer hazai vállalkozás forráshoz jutását elősegítve.
Milyen hatása van a programnak? Az NHP Hajrá! keretében kibővített hitelcélok a vállalkozások minden típusú finanszírozási igényét kielégíthetik, ezáltal elősegítik a vállalkozások megerősödését, stabilitásuk megőrzését és növekedését, ami végső soron a gazdasági növekedésre is kedvezően hat.
MNB tudástár: Hogyan lehet eligazodni a vállalati hitelprogramok között?
A koronavírus-járvány rendkívüli gazdasági helyzetet teremtett. A negatív hatások ellensúlyozására és a gazdaság gyors helyreállása céljából az MNB és az állami hátterű hitelintézetek számos, kiemelkedően kedvező hitelprogramot hirdettek meg. A programok közötti eligazodásban segítséget nyújt az MNB Hiteltérképe. A Hiteltérképnek köszönhetően a vállalkozások a méretüknek, tevékenységüknek és hitelcéljaiknak leginkább megfelelő hitelterméket néhány kattintással megtalálhatják.
KORONAVÍRUS VÁLASZLÉPÉSEK
NÖVEKEDÉSI KÖTVÉNYPROGRAM
Az MNB válaszlépéseinek kronológiája
- 2020. január 1.: NKP 450
A Növekedési Kötvényprogram keretösszege 300 milliárdról 450 milliárd forintra emelkedik
- 2020. április 7.:
A jegybank egy vállalatcsoporttal szembeni maximális kitettsége 20 milliárd forintról 50 milliárd forintra, a vásárolható értékpapírok futamideje 10 évről 20 évre kerül megemelésre
- 2020. szeptember 23.: NKP 750
A Növekedési Kötvényprogram keretösszege 450 milliárdról 750 milliárd forintra emelkedik
- 2021. január 13: NKP 1150
A Növekedési Kötvényprogram keretösszege 750-ről 1150 milliárd forintra emelkedik, az MNB által vásárolható kötvények futamidejének lehetséges maximuma 20-ról 30 évre, a jegybank egy vállalatcsoporttal szembeni megengedett kitettsége 50-ről 70 milliárd forintra emelkedik.
Az MNB válaszlépéseinek legfontosabb eredményei
Növekedési Kötvényprogram: 729 milliárd forint vállalati kötvényt vásárolt az MNB
NÖVEKEDÉSI KÖTVÉNYPROGRAM
Miért vezette be az MNB? Az MNB 2019 júliusában indította el a Növekedési Kötvényprogramot (NKP), melynek keretében a jegybank 1150 milliárd forint keretösszegben vásárol hazai székhelyű, nem-pénzügyi vállalatok által kibocsátott, jó minősítéssel rendelkező, 3-30 éves futamidejű kötvényeket. A program elindításakor a hazai kötvénypiac mérete mind az európai uniós országok, mind a kelet-közép-európai országok átlagától messze elmaradt. Az MNB a kötvénypiac likviditásának növelésével javítani kívánja a monetáris politikai transzmisszió hatékonyságát, továbbá elő kívánja segíteni, hogy a gazdasági szereplők a bankhitelek mellett megfelelő mértékben támaszkodjanak erre a típusú finanszírozásra is. A kötvénykibocsátás elsősorban a nagyobb vállalatok számára jelenthet a banki finanszírozással szembeni alternatívát.
Milyen hatása van a programnak? Az NKP keretében történő kötvénykibocsátás révén a vállalatok hosszú távú, kiszámítható finanszírozáshoz jutnak, diverzifikálják adósságaik szerkezetét, valamint megismerkednek a tőkepiaci forrásbevonás, és a tőzsdei bevezetés folyamatával is. A vállalati kötvénypiac versenyt támaszt a bankhitelekkel szemben, aminek eredményeképp a vállalatok forrásköltsége is mérséklődhet. A hazai vállalatikötvény-piac likviditásának bővítése hozzájárul a monetáris transzmissziós mechanizmusok hatékonyabb érvényesüléséhez, emellett növelheti a pénzügyi stabilitást és gazdasági turbulenciák idején is hatékony eszköznek bizonyulhat a negatív hatások tompításában. A vállalatikötvény-kibocsátásoknak köszönhetően a magyar nem pénzügyi vállalatok kötvényállománya jelentős növekedésnek indult az elmúlt időszakban, ezáltal pedig a hazai kötvénypiac megkezdte a felzárkózását az európai és regionális országok átlagához.
MNB tudástár: Miért fontos a vállalatok minősítése a Növekedési Kötvényprogramban?
A kötvényprogramban való részvételhez szükséges, hogy a vállalat kötvénye elérje legalább a B+ minősítést. A minősítést az Európai Értékpapírpiaci hatóság (ESMA) által felügyelt, a jegybanki fedezetértékelés körében elfogadott hitelminősítőtől kell megszereznie a vállalatnak. Ezen hitelminősítők a Moody’s, a Standard & Poor’s, a Fitch, a Scope Ratings, valamint az Euler Hermes. A hitelminősítés a kibocsátó vállalatok kockázati megítélését tükrözi, valamint kötvényük várható megtérüléséről fogalmaz meg véleményt. A hitelminősítés a potenciális befektetők számára egy egységes, transzparens és nemzetközileg is összehasonlítható képet ad, ezáltal kulcsfontosságú szempont a kötvényprogram feltételei között. Emellett javíthatja a vállalatról kialakított képet, segítheti a vállalat jövőbeli növekedését és hozzájárulhat a vállalatok pénzügyi kultúrájának fejlesztéséhez is.