Csemáné dr. Váradi Erika - Az alternatív vitarendezés rendszere, a jogvitarendezés mint a konfliktuskezelés régú-új formája
nyomtatásCsemáné dr. Váradi Erika a Miskolci Egyetem dékánhelyettese és a ME ÁJK Alternatív Konfliktuskezelési és Vitarendezési Interdiszciplináris Kutatóközpont elnöke az alábbi szavakkal kezdte meg előadását:
„A negatív érzelmek, indulatok emlékei bilincsbe verik, fogva tartják az embert”
A szakirodalmat lapozgatva az alternatív vitarendezés és az alternatív konfliktuskezelés szinonímaként jelenik meg, azonban fontos szem előtt tartanunk, hogy nem minden konfliktushelyzet jelent egyben vitát is. Nem minden vita esetében figyelhető meg az az érzelmi többlet, mely a konfliktushelyzettel együtt jár. Lényeges különbséget jelent, hogy míg a vita a különböző nézetek összeütközése, addig a konfliktus esetében az érvek harcáról beszélhetünk.
A vita fontos jellemzőjeként említette, hogy a felek érveket hoznak fel álláspontjuk alátámasztására, céljuk a másik fél meggyőzése, a vita folyamatának központi eleme az érvelési szakasz, melyben sor kerül az érvek és ellenérvek kifejtésére, azok bizonyítására és visszaverésére. Az előadó fontos különbségként említette, hogy a vita folyamán a felek megegyező aktivitása szükséges, ettől eltérően konfliktushelyzet esetén a fél akár passzívan is kibújhat, elháríthatja a konfliktushelyzet kialakulását. A konfliktushelyzetek megoldására több lehetősége van a feleknek, ezeknek csupán egy részét jelentik azok, melyek vitává, jogvitává alakulnak át. A megoldási lehetőségeket két részre oszthatjuk. Egyiket a jogi megoldások, a másikat az alternatív megoldások jelentik, mely utóbbi esetben lehetnek a vitás felek a döntéshozók vagy semleges szervre, szakértőre bízhatják a jogvita megoldását.
A hazai előzmények hosszú folyamatának eredményeképpen jutunk el a választott bíráskodásról szóló törvény megszületéséhez és a mediáció lehetőségének megteremtéséhez.
Az alternatív vitarendezési eljárás sikerét ismertetve, kiemelte, hogy a büntetőjogi ügyek esetében, 2013-ban az ügyek 76%-ában született megállapodás, és azok több mint 90%-a betartásra került. A sikeresség oka lehet, hogy mindkét fél győztesként kerül ki a vitából.
Nyilván a legideálisabb megoldás az lenne, ha megelőzhetőek lennének a viták és konfliktusok. Azonban ennek nagyon sok eleme van, többek között a személyi kompetenciák és konfliktuskezelési eszköztár megléte, a kulturális intelligencia elnyerése, valamint a problémamegoldó gondolkodás életre hívása.
A jövőben az eredményes konfliktuskezeléshez újra meg kell tanulnunk közösségként élni, szükséges egyes készségek elsajátítása. Fenn kell tartani a bizalmat a társadalomban az alternatív vitarendezést végző intézményekkel szemben.
Csemáné dr. Váradi Erika meggyőződése, hogy az alternatív vitarendezés különböző típusainak közös útja szolgálhat feloldással. A kinyújtott kéz jelképezze a megoldást az egyes szakterületek közötti együttműködésre.