Dr. Hegedűs Ákos - A bíró, mint a bírósági közvetítés sikerének kulcsa
nyomtatás
Az Egri Járásbíróság bírája közvetítői munkája során azt tapasztalta, hogy a közvetítés egy eltérő gondolkodásmódot megkövetelő tevékenység a bírói gondolkodáshoz képest, ugyanakkor megjegyezte, hogy az egyes közvetítői eszközök nagyon jól kiegészíthetők a bírói tevékenységgel.
„Summum ius summa iniuria” azaz „A legszigorúbb törvényesség, a legnagyobb igazságtalanság”, melynek jelentősége éppen a bírósági eljárás és a bírósági közvetítés elhatárolásában nyilvánul meg, vagyis abban, hogy a közvetítés során szabadabban van lehetőség a felek meghallgatására, és a köztük lévő vita feloldására.
Hangsúlyozta, hogy az alternatív vitarendezés egyik legjelentősebb szerepe az, hogy képes az egyes igazságtalanságok kiküszöbölésére. A felek számára ugyanis nem az a fontos, hogy a valóságnak mi felel meg, hanem a saját igazságuk érvényre juttatása a cél, a bírósági közvetítés legfőbb célja pedig nem más, mint a felek igazságainak „összefésülése”. A jog eszközeivel nem lehet minden esetben megoldani a felek közötti vitás ügyet, éppen ezekben az esetekben alkalmazható a bírósági vitarendezés intézménye.
Előadása során utalt a Maslow-féle piramisra, amely megerősítette azt az álláspontot, mely szerint „Üléspontunk meghatározza az álláspontunkat”, azaz amilyen szerepkörben vagyunk, az fogja meghatározni az elérni kívánt céljainkat.
Az előadás zárásaként a bíró úr megosztotta összegző tapasztalatát a bírósági közvetítésről, mely szerint:
„Az egymás álláspontját feldolgozni nem tudó felek a közvetítői eljárás keretében kezdik megérteni egymást. Olyan információkat dolgoznak fel, amelyeket korábban nem tudtak a másik félről. A tárgyalóterem egy legyőzős játszóház. A legyőzés nem vicces. Ha végig viszem a közvetítés folyamatát akkor a felek találnak megoldásokat.”