Dr. Szecskó József - A bíróságon kívüli közvetítés jogi szabályozásának sajátosságai

Dr. Szecskó József, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi szolgáltatásokért felelős államtitkára, előadása kezdetén kiemelte a konferencia fontosságát, hiszen ilyen átfogó szakmai rendezvényre mindenképpen szükség van.

Általában véve elmondható, hogy az alternatív vitarendezési eljárások az érdekütközések gyors rendezését biztosítják. A jogviták peren kívüli rendezésre két módszer van. Az egyik az arbitráció, melynek során választottbíróság bírálja el az ügyet, a másik lehetséges megoldás pedig a mediációs eljárás.  A mediáció fogalmának definiálására nincs általános fogalom, azonban, ha meg szeretnénk fogalmazni, elmondhatjuk, hogy a mediáció egy átfogó konfliktuskezelési módszer, ami segít egy mindkét fél számára kielégítő megoldást találni a jogvita rendezése érdekében. A közvetítő kontrollálja a folyamatot, elősegíti a kommunikációt a felek álláspontjának közelítésével.

Ezt követően az előadó ismertette a magyar és nemzetközi jogszabályi környezetet. Kiemelte a 2008/52/EK irányelvet, melynek célja a jogviták alternatív rendezéséhez való hozzáférés elősegítése és a jogviták egyezséggel történő rendezésének megkönnyítése azáltal, hogy ösztönzi a közvetítés igénybevételét, és biztosítja a közvetítés és a bírósági eljárás közötti kiegyensúlyozott kapcsolatot. A magyar jogi szabályozást ezen irányelv figyelembevételével kell kialakítani.

Az előadó hangsúlyozta a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény elfogadása a képviselők közötti széleskörű konszenzus eredménye volt. A törvény az eljárás perelhárító jellegére helyezte a hangsúlyt. A közvetítői névjegyzéket az Igazságügyi Minisztérium vezeti. Ezzel a jogalkotó szándéka a felek bizalmának erősítése volt. A közvetítőkre vonatkozó főbb szabályok: kötelező szakmai továbbképzés, közvetítői igazolvány továbbképzése. 2016. január 1-től a bürökrácia csökkentő csomag esetében a közvetítői tevékenység csak bejelentés köteles és nem engedély köteles, a szakmai színvonal csökkenését azonban ez nem eredményezheti, melyre külön hangsúlyt fektetnek.

A közvetítői tevékenységről szóló törvény mellett a jogintézmény szabályozása egyes ágazati törvényekben is megjelenik.

A közvetítést végzők nyilvántartásában 1155 természetes személy és több mint 300 jogi személy szerepel. A közvetítői eljárások száma 2010-től 2016-ra az ötszörösére emelkedett, ami azt mutatja, hogy a mediáció egyre nagyobb teret nyer a jogrendszerben, egyre nagyobb hangsúlyt kap és kiemelt helyet foglal el az alternatív vitarendezési eljárások között, ami többek között köszönhető a szakképzett személyzetnek is.

Dr. Szecskó József személyes véleménye szerint minden jogszabályi és intézményi keret között akkor működik jól a bíróságon kívüli közvetítés, ha a felek bizalma töretlen, továbbá, ha a felek és a közvetítők is hisznek a perelterelő funkció eredményességében.