Dr. Wopera Zsuzsa - Az új polgári perrendtartás perelterelést előmozdító szabályai
nyomtatás
A Konferencia második napjának első előadója Dr. Wopera Zsuzsa miniszteri biztos asszony az Igazságügyi Minisztérium részéről.
Az előadónő az Országgyűlés által elfogadott Új Polgári perrendtartásról szóló törvény legfontosabb eltéréseit ismertette a még hatályban lévő törvényhez képest, valamint az új törvény perelterelést előmozdító szabályait mutatta be.
Az új szabályok között kiemelésre került, hogy a törvény az általános eljárási hatáskört a törvényszékekre telepíti, és bevezeti az egységes perrendi szemléletet. Mindez azt jelenti, hogy azonos szabályok szerint bonyolódnak a perek a törvényszék és a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben. A szabályozás az egységes perrendet az általános hatáskörű törvényszékekre modellezi, professzionális pervezetést ír elő. A törvény a járásbíróságok hatáskörébe tartozó ügyekben nem ír elő kötelező jogi képviseletet, és a személyesen eljáró fél esetében számos igényérvényesítést könnyítő szabályt épít be. Az újítások között említésre került továbbá az I. fokú eljárás körében az osztott perszerkezet bevezetése. Az új tárgyalási rendszer alapján az első fokú eljárás 2 részre tagolódik: előkészítő (perfelvételi) szakaszra és érdemi (bizonyítási) tárgyalási szakaszra.
Az Új Polgári perrendtartás perelterelést elősegítő szabályai között elhangzott, hogy a perindítást megelőzően bevezetésre került a 167.§ és 168. § -ban szabályozott ún. egyezségi kísérletek idézés a perindítás előtt. Ennek két esete részletesen ismertetésre került az előadáson.
Az osztott perszerkezet bevezetésére tekintettel, perelterelést elősegítő szabályként jelenik meg az is, amikor a perfelvételi szakaszt lezáró végzést követően a bíró megkísérli az egyezégkötés létrehozását a felek között, ennek keretében a bíró tájékoztatja a feleket a közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségéről.
Az előadás végén azon szabályok között, amelyek közvetett módon segítik elő az alternatív vitarendezést, említésre került, hogy a házassági bontóperhez nem lehet házassági vagyonjogi keresetet csatolni, ezáltal nagyobb esélye van annak, hogy közvetői eljárásban megegyezzenek a vagyon megosztásáról a felek.