Megnyílt az Alternatív Vitarendezés Magyarországon

2016. november 30-án megnyílt az Alternatív Vitarendezés Magyarországon (AVR) Konferencia Budapesten. Dr. Kovács Erika a Pénzügyi Békéltető Testület elnökének megnyitó beszédét követően Dr. Handó Tünde, az Országon Bírósági Hivatal elnöke, valamint Dr. Windisch László a Magyar Nemzeti Bank alelnöke köszöntötte a résztvevőket.

Dr. Kovács Erika a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke 

Elsőként kiemelte a mai nap fontosságát, hiszen az AVR Konferencia Magyarországon egyedülálló a tekintetben, hogy ez az első olyan konferencia, amely az alternatív vitarendezés teljes spektrumát kívánja bemutatni. A konferencia célja, hogy átfogó képet adjon az alternatív vitarendezés történelméről, múltjáról és jövőjéről, célja továbbá az, hogy bemutassa a ma működő vitarendezési fórumok szervezetrendszerét. Az elnök asszony örömmel köszöntötte a 270 résztvevőt, akik közel 100 szervezet képviseletében jelentek meg, és köszöntötte továbbá a konferencia előadóit is.

Dr. Handó Tünde, az Országon Bírósági Hivatal elnöke

Deák Ferenc gondolataival nyitotta beszédét: „Boldog azon haza, hol a bíró ítélete nem csak igazságot szolgáltat, hanem a hivatalába és személyébe helyezett bizodalomnál fogva megnyugvást is szerez a feleknek”. Elnök asszony kiemelte, hogy egy jó ítéletnél fontosabb, hogy a felek olyan megállapodást kössenek, amellyel egyetértenek és amellyel azonosulni tudnak. A közvetítői eljárás működése kapcsán elmondta, hogy az eljárást képzett vitarendezők vezetik és ez a lehetőség a felek által szabadon választható. Az eljárás előnyei között hangsúlyozta, hogy időtakarékos és ingyenes. A gondolkodás fókusza a jövőre, a megoldásra és nem a múlt és a jelenbeli problémákra irányul. Egyfajta népnevelés is ez az eljárás, hiszen a kulturált vitatkozásra tanítja a feleket. A közvetítés során a win-win pozíciók elérése a cél.

A bírsági közvetítés előzményei vonatkozásában elmondta, hogy Magyarországon rövid múltja van. Először 2009-2010 között egy kísérleti program készült el a bírósági szervezeten belül, ahol külső szervezeteket vontak be, majd 2012 tavaszán az OBH-n belül alakult egy munkacsoport, amelynek az volt a célja, hogy megalkossa a jogi lehetőségét annak, hogy bírósági dolgozók vehessenek részt a közvetítői eljárásokban. 2014-re vált teljessé a bírósági közvetítői hálózat.

Az elmúlt 4 évben összesen 2826 darab eljárást folytattak le. A sikert mutatja, hogy az eljárások fele megállapodással zárult. A bírósági közvetítői hálózatban 150 kijelölt bírósági közvetítő vesz részt. Dr. Handó Tünde kiemelte, hogy az ország 90 nagyobb bíróságán elérhető ez a szolgáltatás, amelyben összesen 330 képzett bírósági titkár és bíró vesz részt.

A jövőbeli tervek és célok tekintetében a munkateher mérését, az elektronikus eljárások lehetőségének kihasználását, az instruktor képzéseket, a hatástanulmányok készítését, és a jó gyakorlat terjesztését emelte ki. Zárógondolatként egy idézettel köszönt el, amelyet jelmondatnak szánt a konferencia 2 napjára: „Tanulj meg bölcsen egyezséget kötni, mert jobb meghajolni mint ketté törni”.

Dr. Windisch László a Magyar Nemzeti Bank alelnöke

Egy ősi latin közmondással köszöntötte a résztvevőket:

 „Bis dat, qui cito dat, nil dat, qui munera tardat.” - Kétszer ad, ki gyorsan ad.

Elmondta, hogy a jogvitában érintetteknek különösen fontos, hogy gyorsan megoldást találjanak a problémáikra. Kiemelte, hogy nem elég gyorsnak, és egyszerűnek lennie a vitarendezésnek, hanem könnyen hozzáférhetőnek is kell lennie. Ebben az esetben az egyszerűség nem negatív jelzőként funkcionál, hiszen Leonardo da Vinci szavait idézve: „az egyszerűség a kifinomultság legmagasabb foka”.

A pénzügy jogviták rendezésekor hangsúlyozta, hogy az eljárást az ingyenesség, a hatékonyság, és a kötelező jogi képviselet hiánya jellemzi. A tradicionális Kína példáját kiemelve elmondta, hogy a kínai normák a magánjogot nem szabályozták. Az ilyen jellegű jogvitákat formális eljáráson kívül oldották meg, ahol a felek beszélgetésen keresztül találták meg a közös hangot. A beszélgetést egyenértékű felekként folytatták le, ahol a cél az volt, hogy egyetértésre jussanak.

Alelnök úr elmondta, hogy a pénzügyi rendszer fundamentuma is a bizalom, és a vitarendezés során az a kívánatos cél, hogy ez a bizalom minél hamarabb helyreálljon és a jövőben is megmaradjon. Ezt segíti a már 5 éve működő Pénzügyi Békéltető Testület is, amelynek eljárása gyors, ingyenes és egyszerű. A működése során közel 40.000 ügyben fordultak a fogyasztók a testülethez. Alelnök úr megemlítette, hogy 2017. január 1-je fordulópont lesz, tekintettel arra, hogy a jogalkotó az 1.000.000 Ft követelést meg nem haladó ügyekben jogszabályi alávetést írt elő a pénzügyi szolgáltatók részére, vagyis, ha nem sikerül a feleknek megegyezni a PTB fog dönteni az ügyben. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a fő fókusz továbbra is a megegyezés elérése, de a jogszabályi alávetés mindenképp segíteni fogja a jövőben a szolgáltatók egyezségkötési hajlamát.