BELSŐ SZABÁLYZAT

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 65. § (1) bekezdése, továbbá az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban: Kit.) 3. § (4) bekezdése, valamint a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény (a továbbiakban Afad.) 21. § (3) bekezdése alapján – a Pmt. szerinti szolgáltatók részére meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére – a szolgáltató köteles belső szabályzatot készíteni.

A Pmt., valamint a Kit. hivatkozott rendelkezései szerint készítendő belső szabályzat szerepelhet közös, vagy külön dokumentumban, az Afad. vonatkozó elvárásai a Pmt.-ben meghatározott belső szabályzatnak a részét képezhetik. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a törvényi rendelkezéseknek megfelelően egységes szabályzatot készít a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző szolgáltatók részére, illetve a belső szabályzat elkészítéséhez szükséges segédlettel (szabályzat) támogatja a Pmt. 1. § (1) bekezdés a-e) pontjában meghatározott tevékenységet ellátó szolgáltatók működését, valamint egy új segédletet bocsát a rendelkezésre, amely a 2025. január elsejét követően a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló (EU) 2023/1114 Európai Parlament és a Tanács rendeletben (a továbbiakban: MiCA rendelet) foglaltaknak megfelelő működési engedélyt kérő kriptoeszköz-szolgáltatók részére készült.

Bizalmi vagyonkezelők egységes szabályzata Belső szabályzat elkészítéséhez szükséges Segédlet a belső szabályzat elkészítéséhez a Pmt. 1. § (1) bekezdés a-e) pontjában meghatározott tevékenységet ellátó szolgáltatók részére Belső szabályzat elkészítéséhez szükséges segédlet a belső szabályzat elkészítéséhez a 2025. január elsejét követően a MiCA rendeletben foglaltaknak megfelelő működési engedélyt kérő kriptoeszköz-szolgáltatók részére

A tevékenységtípusonként kidolgozott, 2020. március 30. napjával hatályon kívül helyezett mintaszabályzatok az alábbi linken keresztül érhetők el.

A 2020. március 30. előtt kiadott archív mintaszabályzatok

EGYÉB

Összetett tulajdonosi szerkezet

Az MNB – a Pénzügyminisztériummal, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerveivel együttműködésben – útmutatót készített az összetett tulajdonosi szerkezetek feltérképezéséhez és összetett tulajdonosi szerkezetek esetén a tényleges tulajdonos megállapításához. Az útmutató célja,  hogy segítse a szolgáltatókat a Pmt. szerinti, az ügyfél tényleges tulajdonosával kapcsolatos kötelezettségük végrehajtásában.

A Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatók kötelesek az ügyfél-átvilágítási kötelezettség keretében az ügyfelek tényleges tulajdonosi struktúrájának feltérképezésére és ellenőrzésére. A szolgáltatóknak a tényleges tulajdonos azonosítása során a Pmt. tényleges tulajdonosra vonatkozó definíciója valamennyi pontjának való megfelelést szükséges vizsgálniuk. A tényleges tulajdonos(ok) ismerete elengedhetetlen annak érdekében, hogy a szolgáltató az ügyfelével kapcsolatos pénzmosási és terrorizmus-finanszírozási kockázat szintjét meghatározhassa, és megfelelő döntést hozhasson a kockázatcsökkentő intézkedésekről. 

Az útmutató segítséget nyújt a törvény szerinti kötelezettségek teljesítésében, elsősorban a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfelekre vonatkozik, tájékoztatást ad arról, hogy miként határozható meg a tényleges tulajdonos az összetett tulajdonosi struktúrákban.

Az útmutató tájékoztató jellegű, nem szolgálhat a törvényi előírások megfelelésének alátámasztásaként, nem minősül felügyeleti jogi álláspontnak.

Útmutató az összetett tulajdonosi szerkezetek feltérképezéséhez és gyakorlati útmutató az összetett tulajdonosi szerkezetek esetén a tényleges tulajdonos megállapításához.

 

Segédlet alapítványi ügyfelek tényleges tulajdonosának meghatározásához

A Pmt. 3. § 38. pont d) alpontja alapján alapítványok esetében tényleges tulajdonos az a természetes személy,

da)  aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,
db)  akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy
dc)  aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:397. § (1) bekezdése szerint a kuratórium az alapítvány ügyvezető szerve és az alapítvány vagyonát, pénzügyeit illetően a kuratórium egészének van döntési jogosítványa, ezért a kuratórium valamennyi tagját tényleges tulajdonosként kell kezelni. A kuratóriumi tagok aktuális listája lekérdezhető a következő honlapon keresztül: https://civilsznev.birosag.hu/

Adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzéke

Az alábbi honlapon megtalálható az az Európai Unió által létrehozott lista, mely tartalmazza azokat az országokat, akik nem működnek együtt az EU által meghatározott adózási irányelvekkel. A lista nem negatív tartalmú „szégyenlista”, inkább tájékoztató a többi ország számára, illetve a listán szereplő országokat kívánja ösztönzni az adózási változásokra.

Az oldal tartalmazza a jegyzékbe vételi eljárás lépéseit, rövid összefoglalót arról, hogyan készül a jegyzék.

Az oldalról letölthetők a vonatkozó rendeletek, a Tanács következtetései a felülvizsgálatokról, jelentéseket, eljárási eredményeket.

https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/eu-list-of-non-cooperative-ju