1. MIT TAKAR A KORMÁNY ÁLTAL BEJELENTETT FIZETÉSI MORATÓRIUM?

 

A Kormány által bejelentett fizetési moratórium biztosítja a hiteladósok számára azt a lehetőséget, hogy hitelszerződésből, kölcsönszerződésből és pénzügyi lízingszerződésből eredő tőkefizetési, kamatfizetési, és díjfizetési kötelezettségeik teljesítésére átmenetileg fizetési haladékot kapjanak. Tehát nem kerül sor a tartozások elengedésére sem a tőketartozás, sem a kamattartozás, sem a díjtartozás tekintetében. A moratórium alatt meg nem fizetett tőke-, kamat- és díjtartozást a moratórium végét követően a futamidő meghosszabbítása mellett köteles az adós megfizetni.

A kormányrendeletek szerint nem minősül hiteladósnak az állam, az önkormányzat és – a pénzügyi vállalkozások és a befektetési alapok kivételével – a Magyar Nemzeti Bankról szóló CXXXVII. törvény 39. §-a szerinti törvények hatálya alá tartozó intézmények, azaz a bankok, befektetési vállalkozások, biztosítók és egyéb pénzügyi ágazatbeli szervezetek. Tehát kizárólag ezen személyek számára nincs lehetőség a fizetési moratórium igénybevételére. Mindenki más, így a természetes személyek (fogyasztók) és az előzőekben fel nem sorolt egyéb személyek (vállalkozások függetlenül a társasági formától, mérettől) egyaránt élhetnek fizetési moratóriummal.

Fontos hangsúlyozni, hogy a fizetési moratórium egy lehetőség, Ön nem köteles azzal élni. Amennyiben tehát úgy ítéli meg, hogy pénzügyi helyzete ezt lehetővé teszi, vagy el szeretné kerülni a fizetési moratórium igénybevételével járó következményeket (lásd: 7. kérdés), természetesen nincs akadálya annak, hogy folytassa a törlesztést.

 

2. MILYEN IDŐSZAKRA VONATKOZIK A FIZETÉSI MORATÓRIUM?

 

A fizetési moratórium kezdetét és végét a fizetési moratóriumról rendelkező kormányrendeletek határozzák meg. Eszerint a fizetési moratórium kezdete 2020. március 19. A fizetési moratórium 2020. december 31-ig tart, de annak időpontját a jövőben a Kormány rendeletével meghosszabbíthatja. Tehát a fizetési moratórium igénybevételének lehetősége attól függetlenül beáll, hogy a hitelnyújtó erről értesítette volna Önt bármilyen formában, például levélben vagy a netbanki felületen.

 

3. MELY HITELSZERZŐDÉSEKET ÉRINTI A MORATÓRIUM?

 

Pénzügyi intézmények által nyújtott hitelek

A kormányrendeletek e tekintetben általános szabályként azt rögzítik, hogy a fizetési moratórium azon hitelszerződéseket, kölcsönszerződéseket és pénzügyi lízingszerződéseket érinti, amelyek tekintetében 2020. március 18. napján 24 órakor már fennállt a szerződés és addig bezárólag sor került a folyósításra. Így hitel-, kölcsön és lízingszerződésekre vonatkozik a fizetési moratórium. Ez magában foglalja a magánszemélyek és vállalatok által bankoktól, pénzügyi vállalkozásoktól felvett bármely hitelszerződést, kölcsönszerződést és pénzügyi lízingszerződést: lakossági jelzáloghiteleket és ingatlan-lízingeket, gépjárműhiteleket és gépjárműlízingeket, személyi kölcsönöket, áruhiteleket, hitelkártya-szerződésekhez kapcsolódó hiteleket, fizetési számlához kapcsolódó hiteleket, értékpapír fedezete mellett nyújtott hiteleket, az állami támogatással folyósított hiteleket, diákhiteleket, valamint a vállalati forgóeszközhiteleket, beruházási hiteleket, projekthiteleket, folyószámla-hiteleket. 

A fizetési moratórium további esetei

Emellett a fizetési moratórium vonatkozik a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek vételárrészlet-fizetési és bérletidíj-fizetési kötelezettségére is. E tekintetben a kormányrendeletek rögzítik, hogy a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. 2020. december 31-ig a bérleti díj meg nem fizetése miatt nem élhet a felmondás jogával. 

A fizetési moratórium kiterjed továbbá a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvényben meghatározott eljárások alatt álló adósokra, valamint az adós hiteltörlesztési kötelezettségeiért helytállni köteles személyekre is. Ez esetben a fizetési haladék kiterjed a főhitelező részére fizetendő minimális törlesztőrészlet megfizetésére, a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, bírósági adósságrendezési egyezségben, valamint a bírósági adósságtörlesztési végzésben megállapításra kerülő vagy megállapított, az előzőekben meghatározott pénzügyi intézmények által nyújtott hitelekből eredő fizetési kötelezettségek teljesítésére is, azonban csak a március 19-e után esedékessé váló törlesztési részletekre vonatkozóan.

Nem utolsó sorban a munkáltatói kölcsönökre is kiterjed a moratórium hatálya.

 

4. VAN ARRA LEHETŐSÉGEM, HOGY A FIZETÉSI MORATÓRIUM IDŐSZAKA ALATT IS FOLYTASSAM A TÖRLESZTÉST? 

 

Igen, a kormányrendeletek biztosítják ennek lehetőségét. Bár a moratóriumba belépés Önnek a Kormány rendeleteiben foglalt előírások alapján nem jelenthet hátrányt, amennyiben pénzügyi helyzete lehetővé teszi, megfontolandó, hogy a törlesztést is folytassa. Ebben az esetben az Ön szerződését érintően nem következik be semmilyen változás, így elkerülhető a fizetési moratórium időszaka alatt a törlesztőrészletek, kamatok és díjak felhalmozódása, a futamidő meghosszabbodása e felhalmozódott költségek visszafizetése érdekében, és a szerződést biztosító kötelezettségek (pl. kezességvállalás, garancia) is az eredeti ütemezés szerint szűnnek meg. A törlesztés folytatására vonatkozó szándékát azonban jeleznie kell az Önnel szerződő pénzintézet felé (lásd: 10. kérdés).

 

5. MAGÁNSZEMÉLY ADÓSKÉNT HOGYAN DÖNTSEM EL, HOGY ÉLJEK-E A FIZETÉSI MORATÓRIUM LEHETŐSÉGÉVEL? 

 

A kérdés eldöntéséhez tisztában kell lennie aktuális és a következő hónapokban várható pénzügyi helyzetével. Számot kell vetnie egyrészt azzal, hogy mekkora megtakarítással rendelkezik, ehhez mennyire könnyen tud hozzáférni, a közeljövőben milyen összegben fognak felmerülni elkerülhetetlen kiadások (pl. lakásbérleti díj, rezsi költségek, szükséges javítások). Másrészt el kell gondolkodnia azon, hogy mennyire stabil a jövedelmi helyzete, azt befolyásolhatják-e a gazdasági körülményekben hirtelen beállt változások. Szükséges azzal is tisztában lennie, hogy milyen következményekkel jár a fizetési moratórium igénybevétele (lásd: 7. kérdés). 

Mindezek ismeretében mérlegelnie kell, hogy inkább tovább törleszti hitelét a futamidő változatlansága mellett vagy a törlesztésre fordítani tervezett összegeket elkölti olyan szükséges kiadásokra, amelyeket más módon nem tudna finanszírozni, esetleg megtakarításként félrerakja arra az esetre, ha élethelyzetében jelentős változások következnek be. Ne feledje: ha a törlesztésre szánt összegeket megtakarításként félrerakja, azonban mégsem kell ezt az összeget várt vagy váratlan kiadásokra fordítania, akkor azt később, akár a fizetési moratórium időszakát követően is hitelének előtörlesztésére, végtörlesztésére fordíthatja, amivel akár hamarabb visszafizetheti hitelét.

 

6. MIT KELL TENNEM, HOGY ÉLHESSEK A FIZETÉSI MORATÓRIUM LEHETŐSÉGÉVEL?

 

Semmit. A kormányrendeletek rögzítik, hogy az adósok 2020. március 19-ével fizetési haladékot kapnak tőkefizetési, kamatfizetési és díjfizetései kötelezettségeik teljesítésére és az érintett szerződések a kormányrendeletek szerint módosulnak. Tehát a fizetési moratórium automatikusan fennáll az adós erre vonatkozó jelzésétől függetlenül. 

Fontos megemlíteni, hogy ha nem él a fizetési moratórium lehetőségével (lásd: 10. kérdés) és folytatja a törlesztést, abban az esetben is élhet utólag a fizetési moratórium lehetőségével a fizetési moratórium ideje alatt. Azonban ebben az esetben is a fizetési moratórium végéig tart a törlesztések elhalasztásának lehetősége.

 

7. MILYEN KÖLTSÉGEKKEL, KÖVETKEZMÉNYEKKEL JÁR, HA A MORATÓRIUM IDŐSZAKA ALATT NEM TÖRLESZTEK?

 

Önmagában a fizetési moratórium igénybevétele kapcsán az ügyfélnek nem merül fel költsége. Amennyiben a fizetési moratóriummal érintett szerződés közjegyzői okiratba volt foglalva, a szerződés módosítás közjegyzői okiratba foglalásával kapcsolatban sem merül fel közjegyzői díj, mivel a kormányrendeletek rögzítik, hogy a fizetési moratórium okán felmerülő módosítások a korábbi közjegyzői okirat vonatkozó tartalmát felülírják. A babaváró kölcsönök esetén az állami garancia okán felmerülő kezességvállalási díj a fizetési moratórium időszakára elengedésre kerül, így annak költsége sem merül fel.

A fizetési moratórium időszaka alatt is merülnek azonban fel költségek, melyeket később meg kell fizetni: a tartozás ezen időszak alatt is kamatozik, díjfizetési kötelezettség merülhet fel a szerződéses kötelezettségek teljesítése kapcsán. Ezek nem kerülnek elengedésre, a fizetési moratóriumot követően kell majd azokat az ügyfélnek megfizetnie.

A kormányrendeletek rögzítik, hogy a fizetési moratóriumot követően fizetendő törlesztőrészletek összege az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét nem haladhatja meg. Azt, hogy a fizetési moratórium időszaka alatt meg nem fizetett törlesztőrészletek, díjak, valamint a moratórium időtartamára járó kamat megfizetése a törlesztőrészletek emelkedése nélkül valósulhasson meg, a futamidő hosszabbításával valósítható meg. Másfelől a szerződést biztosító kötelezettségek (pl. a kezességvállalás, garancia) időtartama is meghosszabbodik (lásd: 11. kérdés).

Fontos megjegyezni, hogy a fizetési moratórium ideje alatt felhalmozódott kamatot, díjakat a hitelnyújtók nem tőkésíthetik, azaz a szerződés szerinti tőketartozás összegét a fizetési moratórium végét követően nem emelhetik meg ennek összegével. Ez tehát azt jelenti, hogy a szerződés szerinti kamatot az adós a szerződés szerinti tőketartozás után fizeti továbbra is, abba nem épülnek bele a fizetési moratórium alatt meg nem fizetett kamatok, díjak (nem kerül sor kamatos kamat fizetésére).

Emellett késedelmi kamatot a hitelnyújtók főszabály szerint nem számolhatnak fel a moratórium időtartamára (lásd: 16. kérdés)

 

8. HOGYAN KELL MAJD VISSZAFIZETNEM A FIZETÉSI MORATÓRIUM IDŐSZAKA ALATT MEG NEM FIZETETT TARTOZÁSAIMAT?

 

Szerződése eredeti futamideje meghosszabbodik a szerződésben rögzített összegű törlesztőrészletek megemelkedése nélkül. A kormányrendeletek rögzítik, hogy a fizetési moratóriumot követően fizetendő törlesztőrészletek összege az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét nem haladhatja meg. Azt, hogy a fizetési moratórium időszaka alatt meg nem fizetett törlesztőrészletek, díjak, valamint a moratórium időtartamára járó kamat megfizetése a törlesztőrészletek emelkedése nélkül valósulhasson meg, a futamidő hosszabbításával valósítható meg. 

Ez természetesen továbbra sem zárja ki annak a lehetőségét, hogy bármikor éljen az előtörlesztés lehetőségével. Amennyiben tartozását vagy annak egy részét előtörlesztés keretében fizeti meg, az a hátralévő futamidő rövidülésével járhat vagy alacsonyabb törlesztőrészleteket eredményezhet. Felhívjuk azonban figyelmét, hogy az előtörlesztéskor a hitelnyújtók díjat számíthatnak fel.

 

9. HA KÉSEDELMES ADÓS VAGYOK, AKKOR IS ÉLHETEK A FIZETÉSI MORATÓRIUM LEHETŐSÉGÉVEL?

 

Igen. A kormányrendeletek nem tesznek különbséget az egyes adósok között aszerint, hogy teljesítők vagy késedelmesek, minden fennálló (fel nem mondott) szerződéssel rendelkező adós számára egységesen biztosítja a fizetési moratórium lehetőségét. Ez alól kivételt jelentenek a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvényben meghatározott eljárások alatt álló adósok, helytállásért köteles személyek, ugyanis esetükben csak a március 19-e után esedékessé váló törlesztési részletekre vonatkozik a fizetési moratórium.

 

10. MIT KELL TENNEM, HA NEM SZERETNÉK ÉLNI A FIZETÉSI MORATÓRIUM LEHETŐSÉGÉVEL ÉS INKÁBB FOLYTATNÁM A TÖRLESZTÉST? 

 

Erre vonatkozó szándékát be kell jelentenie annál a pénzintézetnél, amellyel azt a hitel- kölcsön- vagy lízingszerződést kötötte, amely tekintetében továbbra is folytatni szeretné a törlesztést. Jelenleg még nem ismertek az arra vonatkozó részletek, hogy hogyan lehet a törlesztési szándékot jelezni a pénzintézetek felé (elegendő a törlesztőrészletek átutalása vagy esetleg kifejezett – pl. netbanki felületen tett – nyilatkozatot vár el a hitelnyújtó), az ezzel kapcsolatos részletek várhatóan a következő napokban kiderülnek. 

 

11. A SZERZŐDÉSEM KEZESSÉGVÁLLALÁSSAL VAN BIZTOSÍTVA. HOGYAN ALAKUL A KEZESSÉGET VÁLLALÓ HELYZETE, HA ÉLEK A FIZETÉSI MORATÓRIUM LEHETŐSÉGÉVEL? 

 

A kezességvállalás szerződést biztosító kötelezettség. Az ilyen kötelezettségek a fizetési moratóriumnak megfelelően módosulnak. Tehát amennyiben él a fizetési moratórium lehetőségével az ügyfél és meghosszabbodik a futamidő, a szerződést biztosító kötelezettség (pl. kezességvállalás, állam vagy más személyek által vállalt garancia) is meghosszabbodik a futamidő hosszabbodásnak megfelelő időtartammal és a fizetési moratórium alatt felhalmozott kamattartozás megfizetésére is kiterjed.

 

12. A FIZETÉSI MORATÓRIUM BEVEZETÉSE MÓDOSÍTJA A SZERZŐDÉSEK TARTALMÁT. EZEN A MÓDOSÍTÁSON TÚL MÓDOSÍTHATJA-E A HITELNYÚJTÓ A HITELSZERZŐDÉST?

 

A fizetési moratórium miatti módosításon túl a hitelnyújtó csak akkor módosíthatja a szerződés egyéb rendelkezéseit, ha erre a szerződés szerint amúgy lehetősége lett volna. Amennyiben nincs ilyen kikötés, úgy egyéb módosításokat csak az Ön beleegyezésével hajthat végre a szerződésen.

 

13. A VÉGREHAJTÁSSAL ÉRINTETT SZERZŐDÉSEKRE IS VONATKOZIK A FIZETÉSI MORATÓRIUM? 

 

A fizetési moratórium csak a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvényben meghatározott eljárások (magáncsőd) alatt álló adósok – végrehajtás felfüggesztésével érintett – hitelszerződéseire vonatkozik, egyebekben a végrehajtás alatt álló szerződésekre nem vonatkozik. A kormányrendeletek alapján a fizetési moratórium csak 2020. március 18. napján 24 órakor fennálló és folyósított hitelszerződéseket, kölcsönszerződéseket és pénzügyi lízingszerződéseket érinti. A felmondott vagy végrehajtás alatt álló szerződések már nem fennálló szerződések, így ezek esetére – az előzőekben foglalt kivétellel – nem vonatkozik a moratórium. Amennyiben végrehajtás keretében az ügyfél jövedelmének (munkabér, nyugdíj) letiltására került sor, arra nem vonatkozik a moratórium. Ugyanakkor az adós kérheti a végrehajtást foganatosító bíróságtól kivételesen a végrehajtás felfüggesztését, ha az adós a járványügyi intézkedésekkel összefüggésben került olyan élethelyzetbe, amely méltányolható körülmény. Az adós kérelméről a bíróság dönt. (57/2020. Korm.rendelet 7.§ (2) bekezdése)

 

14. KÖVETELÉSKEZELŐ FELÉ ÁLL FENN A TARTOZÁSOM. VONATKOZIK-E RÁM A FIZETÉSI MORATÓRIUM?

 

A követeléskezelő felé azért áll fenn tartozás, mert a hitelnyújtó felmondta a szerződést és a követelést eladta a követeléskezelőnek behajtás végett. Tehát az ügyfél hitelnyújtóval kötött szerződése már nem fennálló szerződés, így ezek esetére nem vonatkozik a moratórium.

 

15. SZÁMOLHAT-E FEL KÉSEDELMI KAMATOT A HITELNYÚJTÓ A MORATÓRIUM MIATT? 

 

Nem, a hitelnyújtó nem számíthat fel késedelmi kamatot, „büntetőkamatot” a moratórium miatt. Figyelemmel arra, hogy a fizetési moratórium alapján jogszabály erejénél fogva kap haladékot az ügyfél fizetési kötelezettségeinek teljesítésére, a moratórium időszaka alatt nem tud késedelembe esni. Így a hitelnyújtó nem jogosult sem késedelmi kamatot, sem egyéb olyan fizetési kötelezettséget felszámítani, amely a fizetési kötelezettség nem teljesítéséből származik, nem jogosult tehát a fizetés elmulasztása miatt egyéb hátrányos jogkövetkezményt alkalmazni az ügyféllel szemben. 

 

16. MIT JELENT, HOGY MAXIMÁLTÁK A THM-ET? 

 

A kormányrendeletek alapján a zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén e hitelek teljes hiteldíj mutatója 2020. december 31-ig nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat + 5%-os értéket. Tehát a maximum nem vonatkozik a jelzáloghitelekre, zálogházi kölcsönökre és az olyan gépjármű hitelekre, melyek esetében a gépjárművet zálogjog terheli, vonatkozik viszont az ingatlan- és gépjármű lízing ügyletekre. Az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes időtartamára vonatkozóan.

Fontos kiemelni, hogy az alacsonyabb THM csak korlátozott ideig, december 31-ig (vagy a veszélyhelyzet meghosszabbítása esetén a Kormány döntésétől függően későbbi időpontig) érvényes. Ezt követően a hitel díja a banki hirdetményeknek megfelelő mértékre fog emelkedni.

A bankkártyás fizetés értékhatárának emelésére szólítja fel az MNB a pénzügyi rendszer szereplőit

MNB Közlemény - 2020. március 20.

A magyar forint biztonságos, a készpénz használata nem jelent extra kockázatot

MNB Közlemény - 2020. március 21.

Az MNB elvárja a pénzügyi intézmények fiókjainak folyamatos nyitvatartását

MNB Közlemény - 2020. március 27.

Hitelintézeti könnyítések a tőkefenntartási puffernél, több hitelkockázati folyamatnál

MNB Közlemény - 2020. április 17.

Az MNB a koronavírus járvány miatt várható hatásokra tekintettel hosszabb távon 0 százalékon tarthatja az anticiklikus tőkepufferrátát

MNB Közlemény - 2020. március 30.

A hosszú futamidőkön, fix kamat mellett nyújtott likviditás korlátlanul áll rendelkezésre

MNB Közlemény - 2020. március 24.

Likviditáserősítő intézkedésekről döntött a jegybank – rendszeres swaptender és fedezetbővítés

MNB Közlemény - 2020. március 16.</>

Adósságfék szabályok (Hitelfedezeti mutató és Jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató) 

A hitelfelvevő fogyasztók által felvehető hitelösszeg a hitelfedezet nagysága arányában, a fizetendő törlesztőrészlet pedig a háztartás legális jövedelme arányában maximalizálásra kerül.

A szabályozás a megfelelően kalibrált limitekkel képes visszafogni a túlzott hitelkiáramlást, így a ciklikus jellegű kockázatok esélyét és mértékét csökkentik. Hatékony kiegészítői lehetnek így az anticiklikus tőkepuffernek, hiszen míg a tőkepuffer a kínálati oldalon, addig az adósságfék szabályok a keresleti oldalon fejtik ki hatásukat a hitelpiacon. Ezen túl a nemteljesítési kockázatot is közvetlenül csökkentik, mivel akadályozzák a túlzott eladósodottság kialakulását.

Anticiklikus tőkepuffer

Az anticiklikus tőkepuffer egy olyan prudenciális eszköz, aminek célja a pénzügyi közvetítőrendszer hitelezési ciklusokon átívelő stabilitásának és ellenálló képességének növelése.

A hazai kitettségekre alkalmazandó anticiklikus tőkepufferrátát az MNB negyedévente, a jelentős harmadik országok vonatkozásában fennálló kitettségekre alkalmazandó tőkepufferrátát évente vizsgálja felül. Kedvező körülmények között, amikor a hitelezés jó ütemben nő, a bankoknak további tőkeösszeget kell tartalékolniuk, hogy amikor a gazdasági ciklus új szakasza kezdődik, és a gazdasági tevékenység lelassul vagy éppen zsugorodik, ezt a puffert felhasználhassák arra, hogy továbbra is a szokott módon nyújthassanak hitelt a reálgazdaságnak.

Bankközi finanszírozási mutató 

A szabályozás a pénzügyi vállalatoktól származó források devizanem és hátrelévő lejárat szerint súlyozott összegét korlátozza a külső kötelezettségek arányában.

A pénzügyi vállalatoktól származó forrásokra való túlzott ráutaltság jelentős rendszerkockázatot hordozhat és annak esetleges materializálódása súlyos következményeket generálhat a pénzügyi rendszerben és a reálgazdaságban is. A célzott intézkedés és a megállapított szabályozói limit hatékonyan előzheti meg a pénzügyi vállalatoktól származó forrásokra való túlzott ráutaltság kialakulását.

Devizacsere-ügylet (FX Swap)

A deviza-swap ügylet olyan megállapodás, amely keretében egy adott devizát - összegét és kamatait - egy másik devizára - összegére és kamataira - cserélik. Gyakorlatilag egy két tranzakcióból álló megállapodás, ami az adott deviza jelenben történő eladását, majd a jövőben történő visszavásárlását jelenti.

Devizaegyensúly mutató 

A deviza egyensúly mutató a bank deviza eszközei és forrásai különbsége és a mérlegfőösszeg hányadosa. A szabályozás az eszközök és források közötti eltérés mértékét maximalizálja a mérlegfőösszeg arányában.

Az eszköz csökkenti a túlzott denominációs eltérésből eredő kockázatokat. Mivel csökken a mérlegen belüli denominációs eltérés mértéke, mérséklődik az intézmények mérlegen kívüli instrumentumokra való ráutaltságának mértéke is, ami az ezen instrumentumokból eredő kockázatokat is csökkenti.

Más eszközökkel, például a Devizafinanszírozás megfelelési mutatóval párosítva az eszköz megfelelően kezelheti a külső finanszírozás sérülékenységéből eredő kockázatokat is.

Devizafinanszírozás megfelelési mutató 

Az eszköz a stabil finanszírozást igénylő devizaeszközök stabil devizaforrásokkal való finanszírozását írja elő, illetve a devizaforrások közül a stabil, hosszú lejáratú finanszírozást megtestesítő források igénybevételére ösztönöz.

A 2018-ban felülvizsgált devizafinanszírozás megfelelési mutató és annak fokozatosan szigorodó szintje biztosítja a bankrendszer devizapozícióbeli lejárati eltérésének javítását, a likviditási rendszerkockázatok mérséklődését, valamint a pénzügyi rendszer ellenálló képességének további növelését is. Egyéb eszközökkel, például a Devizaegyensúly mutatóval megfelelően kiegészítve a bankrendszer külső sérülékenységét is mérsékelheti.

Fedezetértékelés

A jegybanki eszköztárral kapcsolatos fontos alapelv, hogy az MNB hiteloldali műveletet csak megfelelő fedezet ellenében végez üzleti partnereivel. A fedezetként szolgáltatott értékpapírok árfolyamváltozásából fakadó piaci kockázat csökkentése érdekében az MNB egyrészt naponta újraértékeli a hitelek mögötti fedezeteket, másrészt a várható egynapos árfolyamelmozdulás ellensúlyozására megfelelő tartalékot épít be a rendszerbe.

Jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató

A jelzáloggal fedezett értékpapír kibocsátásával finanszírozott lakossági jelzáloghitelek minimális arányának meghatározása.

A jelzáloglevelek és egyéb, jelzáloghitellel fedezett banki értékpapírok stabil, hosszú távú forrásnak tekinthetők, viszonylag alacsony forrásköltséggel a kedvező kockázati minősítésüknek köszönhetően. Ezáltal a hitelintézetek viszonylag alacsony áron tudják a mérlegen belüli lejárai eltérést csökkenteni. Az egyre elterjedtebb hosszabb kamatperiódusú hiteleknek köszönhetően a hosszabb lejáratú értékpapírokkal való finanszírozás mérsékli a kamatkockázatot is.

Kötelező tartalékrendszer

A Magyarországon működési engedéllyel rendelkező hitelintézeteknek, illetve a külföldi hitelintézetek magyarországi fióktelepeinek forrásaik meghatározott százalékában kötelező tartalékot kell elhelyezniük a jegybanknál. A tartalékkötelezettséget a hitelintézetek azáltal teljesítik, hogy az 1 hónap hosszúságú tartalékperiódusban a jegybanknál vezetett elszámolási számlájukon a tartalékkötelezettségüknek megfelelő átlagos számlaállományt tartanak fenn.

Likviditásfedezeti mutató

A likviditásfedezeti követelmény elvárja, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű likvid eszköz álljon a bankok rendelkezésére egy esetleges rövid távú (30 napos) likviditási sokk esetén.

A likviditásfedezeti követelmények bevezetésével nőhet a pénzügyi intézmények ellenálló képessége, mivel a nagyobb likviditási pufferük nagyobb gazdasági sokk elviselését teszi lehetővé. Válság esetén a megfelelő likvid eszközállomány hiányában az intézmények kényszereladásba kezdhetnek a likviditásuk fenntartása érdekében, ami negatív árspirált indíthat el az adott eszközök piacán. Az MNB 2016. április 1-től írja elő a likviditásfedezeti mutató 100 százalékos teljesítését.

Rendszerkockázati tőkepuffer 

A bankok elsődleges alapvető tőkeinstrumentumból álló rendszerkockázati tőkepuffer célja az olyan hosszú távú, nem ciklikus, rendszerszintű vagy makroprudenciális kockázatok kivédése vagy enyhítése, amelyek súlyos negatív következményekkel járhatnak a reálgazdaságra nézve.

A rendszerkockázati tőkepuffereket az MNB évente felülvizsgálja és megállapítja bevezetésének szükségességét, valamint a tőkepuffer mértékét intézményenként, az intézmény rendszerkockázathoz való hozzájárulásának arányában. A rendszerkockázati tőkepuffer hatékony eszköz a strukturális makroprudenciális kockázatok célzott kezelésére. Az eszköz bevezetése hatékonyan tudja kezelni az egyes szektorokkal vagy kitettségekkel összefüggő, magasan koncentrált kockázatokat, mivel az eszköz viszonylag széles körű kalibrációs szabadságot enged a nemzeti hatóságok részére. A többi tőkekövetelményhez hasonlóan a puffer bevezetése növeli az intézmények veszteségviselő képességét.

Ne fizessenek osztalékot, s vizsgálják felül javadalmazási politikájukat a biztosítók

MNB Közlemény - 2020. április 16.

Az MNB elvárja a pénzügyi intézmények fiókjainak folyamatos nyitvatartását

MNB Közlemény - 2020. március 27.

Folyamatos üzletmenetet, az ügyfélvagyonok megóvását várja el az MNB a biztosítóktól, pénztáraktól

MNB Közlemény - 2020. március 26.

Az MNB számos intézkedést hozott a bankok működésének támogatására

MNB Közlemény - 2020. március 19.

 

Adósságfék szabályok (Hitelfedezeti mutató és Jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató) 

A hitelfelvevő fogyasztók által felvehető hitelösszeg a hitelfedezet nagysága arányában, a fizetendő törlesztőrészlet pedig a háztartás legális jövedelme arányában maximalizálásra kerül.

A szabályozás a megfelelően kalibrált limitekkel képes visszafogni a túlzott hitelkiáramlást, így a ciklikus jellegű kockázatok esélyét és mértékét csökkentik. Hatékony kiegészítői lehetnek így az anticiklikus tőkepuffernek, hiszen míg a tőkepuffer a kínálati oldalon, addig az adósságfék szabályok a keresleti oldalon fejtik ki hatásukat a hitelpiacon. Ezen túl a nemteljesítési kockázatot is közvetlenül csökkentik, mivel akadályozzák a túlzott eladósodottság kialakulását.

Anticiklikus tőkepuffer

Az anticiklikus tőkepuffer egy olyan prudenciális eszköz, aminek célja a pénzügyi közvetítőrendszer hitelezési ciklusokon átívelő stabilitásának és ellenálló képességének növelése.

A hazai kitettségekre alkalmazandó anticiklikus tőkepufferrátát az MNB negyedévente, a jelentős harmadik országok vonatkozásában fennálló kitettségekre alkalmazandó tőkepufferrátát évente vizsgálja felül. Kedvező körülmények között, amikor a hitelezés jó ütemben nő, a bankoknak további tőkeösszeget kell tartalékolniuk, hogy amikor a gazdasági ciklus új szakasza kezdődik, és a gazdasági tevékenység lelassul vagy éppen zsugorodik, ezt a puffert felhasználhassák arra, hogy továbbra is a szokott módon nyújthassanak hitelt a reálgazdaságnak.

Bankközi finanszírozási mutató 

A szabályozás a pénzügyi vállalatoktól származó források devizanem és hátrelévő lejárat szerint súlyozott összegét korlátozza a külső kötelezettségek arányában.

A pénzügyi vállalatoktól származó forrásokra való túlzott ráutaltság jelentős rendszerkockázatot hordozhat és annak esetleges materializálódása súlyos következményeket generálhat a pénzügyi rendszerben és a reálgazdaságban is. A célzott intézkedés és a megállapított szabályozói limit hatékonyan előzheti meg a pénzügyi vállalatoktól származó forrásokra való túlzott ráutaltság kialakulását.

Devizacsere-ügylet (FX Swap)

A deviza-swap ügylet olyan megállapodás, amely keretében egy adott devizát - összegét és kamatait - egy másik devizára - összegére és kamataira - cserélik. Gyakorlatilag egy két tranzakcióból álló megállapodás, ami az adott deviza jelenben történő eladását, majd a jövőben történő visszavásárlását jelenti.

Devizaegyensúly mutató 

A deviza egyensúly mutató a bank deviza eszközei és forrásai különbsége és a mérlegfőösszeg hányadosa. A szabályozás az eszközök és források közötti eltérés mértékét maximalizálja a mérlegfőösszeg arányában.

Az eszköz csökkenti a túlzott denominációs eltérésből eredő kockázatokat. Mivel csökken a mérlegen belüli denominációs eltérés mértéke, mérséklődik az intézmények mérlegen kívüli instrumentumokra való ráutaltságának mértéke is, ami az ezen instrumentumokból eredő kockázatokat is csökkenti.

Más eszközökkel, például a Devizafinanszírozás megfelelési mutatóval párosítva az eszköz megfelelően kezelheti a külső finanszírozás sérülékenységéből eredő kockázatokat is.

Devizafinanszírozás megfelelési mutató 

Az eszköz a stabil finanszírozást igénylő devizaeszközök stabil devizaforrásokkal való finanszírozását írja elő, illetve a devizaforrások közül a stabil, hosszú lejáratú finanszírozást megtestesítő források igénybevételére ösztönöz.

A 2018-ban felülvizsgált devizafinanszírozás megfelelési mutató és annak fokozatosan szigorodó szintje biztosítja a bankrendszer devizapozícióbeli lejárati eltérésének javítását, a likviditási rendszerkockázatok mérséklődését, valamint a pénzügyi rendszer ellenálló képességének további növelését is. Egyéb eszközökkel, például a Devizaegyensúly mutatóval megfelelően kiegészítve a bankrendszer külső sérülékenységét is mérsékelheti.

Fedezetértékelés

A jegybanki eszköztárral kapcsolatos fontos alapelv, hogy az MNB hiteloldali műveletet csak megfelelő fedezet ellenében végez üzleti partnereivel. A fedezetként szolgáltatott értékpapírok árfolyamváltozásából fakadó piaci kockázat csökkentése érdekében az MNB egyrészt naponta újraértékeli a hitelek mögötti fedezeteket, másrészt a várható egynapos árfolyamelmozdulás ellensúlyozására megfelelő tartalékot épít be a rendszerbe.

Jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató

A jelzáloggal fedezett értékpapír kibocsátásával finanszírozott lakossági jelzáloghitelek minimális arányának meghatározása.

A jelzáloglevelek és egyéb, jelzáloghitellel fedezett banki értékpapírok stabil, hosszú távú forrásnak tekinthetők, viszonylag alacsony forrásköltséggel a kedvező kockázati minősítésüknek köszönhetően. Ezáltal a hitelintézetek viszonylag alacsony áron tudják a mérlegen belüli lejárai eltérést csökkenteni. Az egyre elterjedtebb hosszabb kamatperiódusú hiteleknek köszönhetően a hosszabb lejáratú értékpapírokkal való finanszírozás mérsékli a kamatkockázatot is.

Kötelező tartalékrendszer

A Magyarországon működési engedéllyel rendelkező hitelintézeteknek, illetve a külföldi hitelintézetek magyarországi fióktelepeinek forrásaik meghatározott százalékában kötelező tartalékot kell elhelyezniük a jegybanknál. A tartalékkötelezettséget a hitelintézetek azáltal teljesítik, hogy az 1 hónap hosszúságú tartalékperiódusban a jegybanknál vezetett elszámolási számlájukon a tartalékkötelezettségüknek megfelelő átlagos számlaállományt tartanak fenn.

Likviditásfedezeti mutató

A likviditásfedezeti követelmény elvárja, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű likvid eszköz álljon a bankok rendelkezésére egy esetleges rövid távú (30 napos) likviditási sokk esetén.

A likviditásfedezeti követelmények bevezetésével nőhet a pénzügyi intézmények ellenálló képessége, mivel a nagyobb likviditási pufferük nagyobb gazdasági sokk elviselését teszi lehetővé. Válság esetén a megfelelő likvid eszközállomány hiányában az intézmények kényszereladásba kezdhetnek a likviditásuk fenntartása érdekében, ami negatív árspirált indíthat el az adott eszközök piacán. Az MNB 2016. április 1-től írja elő a likviditásfedezeti mutató 100 százalékos teljesítését.

Rendszerkockázati tőkepuffer 

A bankok elsődleges alapvető tőkeinstrumentumból álló rendszerkockázati tőkepuffer célja az olyan hosszú távú, nem ciklikus, rendszerszintű vagy makroprudenciális kockázatok kivédése vagy enyhítése, amelyek súlyos negatív következményekkel járhatnak a reálgazdaságra nézve.

A rendszerkockázati tőkepuffereket az MNB évente felülvizsgálja és megállapítja bevezetésének szükségességét, valamint a tőkepuffer mértékét intézményenként, az intézmény rendszerkockázathoz való hozzájárulásának arányában. A rendszerkockázati tőkepuffer hatékony eszköz a strukturális makroprudenciális kockázatok célzott kezelésére. Az eszköz bevezetése hatékonyan tudja kezelni az egyes szektorokkal vagy kitettségekkel összefüggő, magasan koncentrált kockázatokat, mivel az eszköz viszonylag széles körű kalibrációs szabadságot enged a nemzeti hatóságok részére. A többi tőkekövetelményhez hasonlóan a puffer bevezetése növeli az intézmények veszteségviselő képességét.

A letölthető mobilbank alkalmazások főbb szolgáltatásai

• Számlaegyenleg-lekérdezés és számlatörténet megtekintése, saját számlák közti átvezetés
• Forint- és devizaátutalások indítása és fogadása
• Bankkártya-beállítások kezelése, bankkártya-limit módosítása
• Állandó átutalások létrehozása

ATM-eken intézhető főbb ügyek

• Készpénzfelvétel
• Készpénzbefizetés saját és az adott banknál lévő másik számlára
• Számlaegyenleg-lekérdezés Mobiltelefon-egyenleg feltöltés
• Bankkártya PIN-kód megváltoztatása
• Mobilbank sms-szolgáltatás igénylése

Telefonos ügyfélszolgálaton intézhető főbb ügyek

• Általános információ kérése
• Számlaegyenleg-lekérdezés
• Bankkártya-letiltás
• Átutalás indítása
• Bankkártya-limit módosítása
• Betétműveletek indítása
• Egyes befektetések kezelése