A kombinált pufferkövetelmények részét képező anticiklikus tőkepuffer (Countercyclical Capital Buffer, CCyB) célja a pénzügyi közvetítőrendszer hitelezési ciklusokon átívelő stabilitásának és ellenálló-képességének növelése, vagy más megközelítésben, a pénzügyi rendszer prociklikusságának ellensúlyozása. Amikor a ciklikus pénzügyi rendszerkockázat növekszik, az intézményeknek tőkét kell felhalmozniuk, hogy olyan tőkepuffereket hozzanak létre, amelyek erősítik a bankszektor rugalmasságát a stresszes időszakokban, amikor a veszteségek realizálódnak. Ez segít fenntartani a gazdaság hitelkínálatát, és tompítja a pénzügyi ciklus visszaesését. A CCyB segíthet a túlzott hitelnövekedés visszaszorításában is a pénzügyi ciklus felfutása során.

 

A hazai kitettségekre vonatkozó CCyB-ráta megállapításának keretrendszere

Forrás: MNB

Az MNB 2016. január 1-jén vezette be az eszköz keretrendszerét, összhangban az Egységes Szabálykönyv (CRR, CRD), az MNB tv., a Hpt. és a Bszt. jogszabályi követelményeivel, valamint az Európai Rendszerkockázati Testület (European Systemic Risk Board, ESRB) makroprudenciális kézikönyvével, valamint annak 2014/1-es és 2015/1-es ajánlásával.

A teljes CCyB keretrendszer három összefüggő elemből áll az eszköz EGT-szintű konzisztens alkalmazásának érdekében:

  • Az MNB rendeletben határozza meg a hazai kitettségek vonatkozásában az alkalmazandó CCyB-ráta mértékét a hitelezési ciklus helyzetétől és a hitelezési túlfűtöttségből eredő ciklikus rendszerkockázatoktól függő irányadó CCyB-ráta, a semleges kockázati környezetben elvárt ún. pozitív neutrális CCyB-ráta, valamint bármely egyéb tényező figyelembevételével. Az MNB a ciklikus rendszerszintű kockázatok intenzitását és a CCyB-ráta mértékét negyedévente felülvizsgálja és szükség esetén módosítja.
  • Az EGT országok között fennálló, 2,5 százalékos CCyB-ráta mértékig kötelező, a feletti mérték esetén önkéntes reciprocitás keretében a hazai bankrendszer EGT országokkal szembeni kitettségei vonatkozásában az EGT országok felelős hatóságai által megállapított CCyB-ráták alkalmazandók.
  • Az ESRB vonatkozó ajánlása szerint a tagállamoknak minden év második negyedévében meg kell állapítaniuk azon országok körét, amelyek a hazai pénzügyi rendszer tekintetében, az ezen országokban lévő felekkel szembeni kitettségek miatt jelentősek. A jelentős harmadik országok körének megállapítása nem csak azért fontos, mert ezen országok lényeges hatással vannak, vagy lehetnek a hazai pénzügyi intézmények anticiklikus tőkepufferére, hanem azért is, mert ezen országok kapcsán a tagállamoknak nyomonkövetési, szükség esetén pedig MNB rendeletben történő CCyB-ráta megállapítási, illetve az ESRB irányába jelentéstételi és konzultációs kötelezettsége van.

 

Az MNB 2024. júniusban hazai kitettségek vonatkozásában alkalmazandó CCyB-ráta megállapításakor a terjedő európai gyakorlathoz csatlakozva az ún. pozitív neutrális keretrendszer alkalmazásáról, valamint ennek megfelelően a CCyB-ráta megállapítására vonatkozó stratégia és módszertan megújításáról döntött.

Az MNB a módosított hazai keretrendszer alapján a túlzott ciklikus kockázattal még nem jellemezhető, semleges kockázati környezetben a hazai kitettségekre vonatkozó 1 százalékos pozitív neutrális CCyB-rátát határozott meg, ami 2025. július 1-jétől válsághelyzeten kívüli időszakokban minimum elvárásként működik. Az MNB 1 százalék feletti követelményt a ciklikus rendszerkockázatok alakulásától függően állapíthat meg a negyedéves rátadöntések során úgy, hogy a ciklikus rendszerkockázatokra reflektáló CCyB-ráta és az 1 százalékos pozitív neutrális CCyB-ráta közül a magasabb válik alkalmazandóvá. Egy esetleges stresszhelyzetben az előírt CCyB-ráta vonatkozásában dönt az MNB a feloldás szükségességéről. Az új keretrendszer bevezetésével tehát a bankszektor a válsághelyzetek kivételével a pénzügyi ciklus helyzetétől függetlenül legalább a releváns hazai kitettségértékek 1 százalékát elérő, válsághelyzetben feloldható tőkepufferrel rendelkezhet.

Az MNB a hazai kitettségekre alkalmazandó CCyB-rátát összhangban a többi EGT országban lévő kitettségre alkalmazandó CCyB-ráta EGT országok általi felülvizsgálatával negyedévente, a hazai bankrendszer tekintetében jelentős harmadik országokra vonatkozó CCyB-rátákat pedig évente egyszer vizsgálja felül.

A magyarországi kitettségekre vonatkozó anticiklikus tőkepufferráta hatályos mértéke

A magyarországi féllel szembeni kitettségek esetén alkalmazandó CCyB-ráta 2024. július 1-jétől 0,5 százalék, 2025. július 1-jétől 1 százalék.

Következő felülvizsgálat várható határideje: 2025. március 31.

A CCyB-rátával kapcsolatos legutóbbi döntések és ahhoz kapcsolódó háttérinformációk

Döntés időpontja és indoklása

Alkalmazás kezdete

CCyB ráta (%)

Sajtóközlemények

2024. december 20.

2024. július 1-jétől
2025. július 1-jétől

0,5
1,0

Sajtóközlemény az anticiklikus tőkepufferráta felülvizsgálatáról (2024. december 31.)

Forrás: MNB

 

 

A ciklikus rendszerkockázati térkép (CRKT) és a hazai alkalmazandó CCyB-rátára vonatkozó döntést alátámasztó indikátorok (2024 negyedik negyedévétől alkalmazandó)

 

Link

 

A 2024. harmadik negyedévéig alkalmazott CCyB-ráta megállapítási módszertan szerinti döntések, indoklások és CRKT-k

 

Korábbi döntések és indoklások és rendszerkockázati térképek

 

A hazai alkalmazandó CCyB-ráta meghatározásának alapjául szolgáló módszertan

 

Alkalmazandó: 2024 IV. negyedévtől

Alkalmazandó: 2024. II. és III. negyedéve között

Alkalmazandó: 2024 I. negyedévig

 

EGT országok kitettségeire vonatkozó CCyB-ráták hatályos mértékei

 

EGT országok alkalmazandó anticiklikus tőkepufferrátái (ESRB honlap)

 

Jelentős harmadik országbeli kitettségekre vonatkozó CCyB-ráták hatályos mértékei

 

A hazai bankrendszer tekintetében jelentős harmadik országok köre az MNB 2024. június 18-i döntése alapján: Albánia, Montenegró, Oroszország, Szerbia, Ukrajna és Üzbegisztán.

Következő felülvizsgálat határideje: 2025. június 30.

Az MNB a hazai bankrendszer tekintetében jelentős harmadik országok kitettségeire vonatkozóan 2016 óta nem állapított meg a jelentős harmadik országok felelős hatóságai által megállapítottól eltérő CCyB-rátát. Ennek megfelelően az intézményeknek jelenleg a harmadik országok felelős hatóságai által megállapított CCyB-rátákat kell alkalmazniuk az adott országokban lévő kitettségeik vonatkozásában.

2024 folyamán a 2025. évet érintően a jelentős harmadik országok közül néhány esetben CCyB-ráta emelési döntések születtek az ezen országokban lévő kitettségekre. (A bankoknak ezen rátadöntéseket nyomon kell követniük és fel kell használniuk a megképzendő tőkekövetelmény számításakor, illetve a vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésekor.)

A jelentős harmadik országok CCyB-ráta döntései (2024. december 20-i állapot)

Országok (kitettségek)

Alkalmazandó CCyB-ráta az adott országban lévő kitettségek vonatkozásában (%)

Alkalmazandó

CCyB-ráta hatályba lépése

Albánia

0,00
0,25

2025. január 1.
2025. június 30.

Montenegró

0,00
0,50

2025. január 1.
2025. április 1.

Oroszország

0,00
0,25
0,50

2025. január 1.
2025. február 1.
2025. július 1.

Szerbia

0,00

2025. január 1.

Ukrajna

0,00

2025. január 1.

Üzbegisztán

0,00

2025. január 1.

Forrás: nemzeti makroprudenciális hatóságok honlapjai

Következő felülvizsgálat határideje: 2025. december 31.

 

Sajtóközlemények

 

Sajtóközlemény az anticiklikus tőkepufferráta felülvizsgálatáról (2024. december 31.)

Archívum

 

Rendelet

 

27/2022. (VI.11.) MNB rendelet az anticiklikus tőkepuffer képzésének feltételeiről és az anticiklikus tőkepufferráta mértékéről

Archívum