A kombinált pufferkövetelmények részét képező anticiklikus tőkepuffer (Countercyclical Capital Buffer, CCyB) célja a pénzügyi közvetítőrendszer hitelezési ciklusokon átívelő stabilitásának és ellenálló képességének növelése, vagy más megközelítésben a pénzügyi rendszer prociklikusságának ellensúlyozása. Amikor a ciklikus pénzügyi rendszerkockázat növekszik, az intézményeknek tőkét kell felhalmozniuk, hogy olyan tőkepuffereket hozzanak létre, amelyek erősítik a bankszektor rugalmasságát a stresszes időszakokban, amikor a veszteségek realizálódnak. Ez segít fenntartani a gazdaság hitelkínálatát, és tompítja a pénzügyi ciklus visszaesését. Az anticiklikus tőkepuffer segíthet a túlzott hitelnövekedés visszaszorításában is a pénzügyi ciklus felfutása során.
A pozitív neutrális megközelítést alkalmazó anticiklikus tőkepuffer keretrendszer működése
Forrás: MNB
Az MNB 2016. január 1-jén vezette be az eszköz keretrendszerét, összhangban az Egységes Szabálykönyv (CRR, CRD), az MNB tv., a Hpt. és a Bszt. jogszabályi követelményeivel, valamint az Európai Rendszerkockázati Testület (European Systemic Risk Board, ESRB) makroprudenciális kézikönyvével, valamint annak 2014/1-es és 2015/1-es ajánlásával.
A keretrendszer három összefüggő elemből áll az eszköz EGT-szintű konzisztens alkalmazásának érdekében:
- Az MNB rendeletben határozza meg a hazai kitettségek vonatkozásában az alkalmazandó anticiklikus tőkepufferráta mértékét a hitelezési ciklus helyzetétől és a hitelezési túlfűtöttségből eredő ciklikus rendszerkockázatoktól függő irányadó anticiklikus tőkepufferráta, a semleges kockázati környezetben elvárt ún. pozitív neutrális anticiklikus tőkepufferráta (1 százalék), valamint bármely egyéb tényező figyelembevételével. Az MNB a ciklikus rendszerszintű kockázatok intenzitását és az anticiklikus tőkepufferráta mértékét negyedévente felülvizsgálja és szükség esetén módosítja.
- Az EGT országok között fennálló, 2,5 százalékos tőkepufferráta mértékig kötelező, a feletti mérték esetén önkéntes reciprocitás keretében a hazai bankrendszer EGT országokkal szembeni kitettségei vonatkozásában az EGT országok felelős hatóságai által megállapított anticiklikus tőkepufferráták alkalmazandók.
- Az anticiklikus tőkepuffer alkalmazása kapcsán az ESRB vonatkozó iránymutatása szerint a tagállamoknak minden év második negyedévében meg kell állapítaniuk azon országok körét, amelyek a hazai pénzügyi rendszer tekintetében, az ezen országokban lévő felekkel szembeni kitettségek miatt jelentősek. A jelentős harmadik országok körének megállapítása nem csak azért fontos, mert ezen országok lényeges hatással vannak, vagy lehetnek a hazai pénzügyi intézmények anticiklikus tőkepufferére, hanem azért is, mert ezen országok kapcsán a tagállamoknak nyomonkövetési, szükség esetén pedig MNB rendeletben történő rátamegállapítási, illetve az ESRB irányába jelentéstételi és konzultációs kötelezettsége van.
Az MNB 2024. júniusban a terjedő európai gyakorlathoz csatlakozva az ún. pozitív neutrális keretrendszer hazai alkalmazásáról, valamint ennek megfelelően az anticiklikus tőkepufferre vonatkozó stratégia és módszertan megújításáról döntött.
Az MNB a módosított keretrendszer alapján a túlzott ciklikus kockázattal még nem jellemezhető, semleges kockázati környezetben 1 százalékos pozitív neutrális rátát határozott meg, ami 2025. július 1-jétől válsághelyzeten kívüli időszakokban minimum elvárásként működik. Az MNB 1 százalék feletti követelményt a ciklikus rendszerkockázatok alakulásától függően állapíthat meg a negyedéves rátadöntések során úgy, hogy a ciklikus rendszerkockázatokra reflektáló ráta és az 1 százalékos pozitív neutrális ráta közül a magasabb válik alkalmazandóvá. Egy esetleges stresszhelyzetben a teljes előírt tőkepuffer vonatkozásában dönt az MNB a feloldás szükségességéről. Az új keretrendszer bevezetésével tehát a bankszektor a válsághelyzetek kivételével a pénzügyi ciklus helyzetétől függetlenül legalább a hazai kitettségértékek 1 százalékát elérő, válsághelyzetben feloldható tőkepufferrel rendelkezhet.
Az MNB a hazai kitettségekre alkalmazandó anticiklikus tőkepufferrátát összhangban a többi EGT országban lévő kitettségre alkalmazandó tőkepufferráta EGT országok általi felülvizsgálatával negyedévente, a hazai bankrendszer tekintetében jelentős harmadik országokra vonatkozó rátákat pedig évente egyszer vizsgálja felül.