Bővebben az árfolyam rögzítéséről

• Miként működik az új árfolyamgát és hogyan vehető igénye?

• A kétfelé bontott árfolyam-különbözet mely része terheli a hiteladóst?

• Mit értünk legmagasabb devizaárfolyam alatt?

• Ki élhet az új árfolyamrögzítés lehetőségével?

• Meddig vehető igénybe a lehetőség?

• A gyűjtőszámlahitel szerződés módosításának szabályai

• Hogyan történik a devizahitelszerződésből és a gyűjtőszámlahitelkeret-szerződésből fennálló tartozás törlesztése a rögzítés időszakát követően?

• A közszférában dolgozókra vonatkozó speciális szabályok

• Az árfolyamgáttal kapcsolatos gyakori kérdések és válaszok

Miként működik az új árfolyamrögzítés és hogyan vehető igénybe?

Az új árfolyamrögzítés azokra a deviza alapú kölcsönökre és pénzügyi lízingszerződésekre vonatkozik,

• melyet természetes személyek vettek igénybe adósként vagy adóstársként,

• a tartozást euróban, japán jenben vagy svájci frankban tartják nyilván,

• a törlesztési kötelezettséget forintban teljesítik és

• a kölcsön fedezete Magyarország területén lévő lakóingatlan, vagy állami kezességvállalással fedezett (az úgynevezett fészekrakó hitel).

Azoknak az ügyfeleknek, akik élni kívánnak a lehetőséggel a törlesztőrészletet a közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat átadását követő második törlesztési hónaptól rögzített árfolyamon számítják át forintra az intézmények. 

A rögzített árfolyam

• a svájci frank esetében 180 HUF/CHF,

• az euró esetében 250 HUF/EUR,

• a japán jen esetében pedig 2,5 HUF/JPY.

Az új árfolyamrögzítéses konstrukcióban a tényleges és a rögzített árfolyamon számolt törlesztőrészletek közötti különbséget az árfolyamrögzítés időszakában ún. gyűjtőszámlán, kétfelé bontva tartják nyilván a hitelintézetek. Erre vonatkozóan az intézmények ún. gyűjtőszámlahitel keretszerződést kötnek az adóssal.

A kétfelé bontott árfolyam-különbözet mely része terheli a hiteladóst?

A hitel törlesztőrészlete alapvetően két részből tevődik össze: a tőketörlesztésből és a kamatfizetésből. E két rész aránya a törlesztés időszaka alatt változik. (Egyenlő részletekben történő (azaz annuitásos) törlesztés esetén a törlesztési időszak elején az adott havi törlesztőrészletben a kamatfizetés aránya jóval magasabb, mint a tőketörlesztés aránya, míg később a tendencia fordul, és a tőketörlesztés aránya lesz nagyobb.

A rögzített árfolyam alkalmazásánál mind a tőketörlesztésre, mind pedig a kamatfizetésre vonatkozóan havonta kiszámítják az aktuális piaci és a rögzített árfolyam közötti különbözetet, és ez az árfolyamkülönbözet kerül a gyűjtőszámlára. A két részre eső árfolyamkülönbözet későbbi megfizetése azonban csak az egyik esetben terheli az adóst!   

1. Az aktuális törlesztőrészlettőkerészénekárfolyamkülönbözete az ÜGYFELEKET terheli.

2. A kamatfizetésre vonatkozó árfolyamkülönbözet megfizetése az ÁLLAMOT TERHELI, azaz ezt nema hiteladós fizeti meg (ez az ún. „mentesített követelésrész”).

Mit értünk legmagasabb devizaárfolyamon?

Annak érdekében, hogy az esetleg túl magasra szökő árfolyamok ne róhassanak további terhet a devizahitellel rendelkező családokra, az a legmagasabb devizaárfolyam is szerepel a törvényben, amelyen felül már a gyűjtőszámlahitel egyenlege sem növekszik tovább.

A legmagasabb árfolyamok a következők:

• a svájci frank esetében 270 HUF/CHF,

• az euró esetében 340 HUF/EUR,

• a japán jen esetében pedig 3,3 HUF/JPY.

Az alábbi ábra az árfolyamrögzítés lényegét mutatja az árfolyamok alakulásának függvényében

Nagyításhoz kattintson a képre!

Ki élhet az új árfolyamrögzítés lehetőségével?

Az árfolyamrögzítés lehetőségével csak azok a devizában eladósodott lakossági ügyfelek élhetnek, akik az alább felsorolt valamennyi feltételnek megfelelnek az első rögzített árfolyamon történő törlesztésig:

a. a devizakölcsön fizetési késedelme nem haladja meg a 90 napot,

b. a hiteladós nem áll fizetéskönnyítő program hatálya alatt, illetve az ilyen programban való részvételét legkésőbb a rögzített árfolyam alkalmazásának kezdetéig megszünteti,

c. a devizakölcsönnek a folyósításkor alkalmazott árfolyamon számított forint összegenem haladta meg a 20 millió forintot,

d. amennyiben a devizakölcsön fedezetéül szolgáló lakóingatlant több pénzügyi intézmény által alapított jelzálogjog is terheli, e zálogjog által biztosított egyik követelés tekintetében sem áll fenn 90 napot meghaladó késedelem, illetve

e. a zálogtárgyra nincs folyamatban lévő végrehajtás,

f. pénzügyi lízingszerződés esetén a szerződést a felek 2011. december 15-e előtt kötötték.

Az árfolyamrögzítés igénybevételére jogosult azon hiteladós is, akivel legalább 3 gyermekközös háztartásban él a devizakölcsön fedezetéül szolgáló lakóingatlanban, még akkor is, ha a devizakölcsön folyósításkori árfolyamon számított összeg meghaladta a 20 millió forintot.

Meddig vehető igénybe a lehetőség?

A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötését a hiteladós írásban kezdeményezheti a pénzügyi intézménynél. A feltételek fennállása esetén az intézmény köteles az árfolyamrögzítést biztosítani. Abban az esetben, ha az adós minden szükséges dokumentumot az intézmény rendelkezésére bocsátott, szerződés megkötésére 60 napon belül sor kerülhet. A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötéséért a pénzügyi intézmény semmilyen költséget nem érvényesíthet.

Fontos, hogy a hiteladósnak még az eredetileg megállapított törlesztőrészletet kell fizetnie mindaddig, amíg a rögzített árfolyam alkalmazása meg nem kezdődik. (Ellenkező esetben előfordulhat, hogy összesen 90 napot meghaladó késedelembe esik és nem veheti igénybe a rögzített árfolyamon való törlesztés lehetőségét!) A rögzített árfolyamon először a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötése utáni - a közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat leadását követő - második törlesztőrészlet fizethető.

A rögzített árfolyamon történő törlesztés maximálisan 5 év (60 hónap) lehet.

További szabály, hogy a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés végső lejárata nem lehet korábbi, mint a devizakölcsön lejárata.

A gyűjtőszámlahitel-szerződés módosításának szabályai

A rögzített árfolyamon való törlesztés megszüntetése először annak kezdetétől számított 36 hónapot követően, legkésőbb pedig a teljes futamidő lejáratát megelőző utolsó előtti törlesztőrészlet esedékessége előtt kezdeményezhető.

A hitel részleges vagy teljes előtörlesztése is lehetséges, azonban a teljes előtörlesztést a pénzügyi intézmény csak abban az esetben fogadja el, ha az előtörlesztett összeg a gyűjtőszámlára vonatkozó tartozást is fedezi. Részleges előtörlesztés esetén az eredeti devizakölcsön előtörlesztése valósul meg, tehát nem kérhető a gyűjtőszámlahitel előtörlesztése.

Hogyan történik a devizahitelszerződésből és a gyűjtőszámlahitelkeret-szerződésből fennálló tartozás törlesztése a rögzítés időszakát követően?

A hiteltartozás összege

Amennyiben belépett a programba, a rögzítés periódusának megszűnését követően a havi fizetési kötelezettség két részből tevődik majd össze.

• Az egyik: a devizahitelszerződés törlesztése, mely újra az aktuális, piaci árfolyamon történik. Mivel a forint/devizák egymáshoz képesti árfolyamának alakulása nagyon változó, előre nem tudni, hogy a rögzítés lejártát követően milyen mértékű lesz a devizahitel törlesztő részlete.

• A másik: a gyűjtőszámlahitelkeret-szerződésből eredő fizetési kötelezettség, mely abban az esetben áll fenn, ha a gyűjtőszámlán tartozás halmozódott fel a rögzítés időszaka alatt. Ez esetben a gyűjtőszámlahitel után fizetendő törlesztőrészlet mértékét a hitelt nyújtó pénzügyi intézmény úgy köteles megállapítani, hogy a gyűjtőszámlahitel után fizetendő törlesztőrészlet – a kamattal és egyéb költségekkel együtt – nem haladja meg a rögzítés periódusa alatt fizetett utolsó törlesztőrészlet 15%-át.

Ha tehát a rögzítés időszakában utolsó részletként 70.000 forintot fizetett, akkor a gyűjtőszámlahitel törlesztése mértékét 70.000 x 0,15 vagyis maximum 10.500 forintban állapíthatják meg. Ez az összeg tartalmaz tőkét és kamatot is.

Az egyes hitelek futamidejének alakulása

1. A devizahitel törlesztése az eredeti szerződés szerinti futamidő szerint folytatódik tovább.

2. A gyűjtőszámlahitel futamideje a bemutatott törlesztési korlátok figyelembevételével kerül meghatározásra, de nem lehet hosszabb, mint az eredeti devizakölcsön futamideje +30 év.

3. További, a két hitel (a devizahitel és a gyűjtőszámlahitel) törlesztesztésére együtt érvényes korlát, hogy a törlesztés futamideje legfeljebb a hiteladós 75. életévének betöltéséig terjedhet. A hiteladós 75 életévét meghaladhatja a gyűjtőszámlahitel futamideje abban az esetben, ha több hiteladós van az eredeti devizaalapú hitelszerződésben, és legalább egy hiteladós nem tölti be a 75. életévét a gyűjtőszámlahitel futamideje alatt.

E két futamidő korlát a gyűjtőszámlahitelszerződés mértékére meghatározott 15%-os plafonnál is erősebb, így amennyiben e két határidő másként nem lenne betartható, akkor a hitelező jogosult a 15%-ot meghaladó mértékben megállapítani a gyűjtőszámlahitel után fennálló fizetési kötelezettséget.

Vállalható-e a megállapítottnál magasabb törlesztőrészlet fizetése a rögzített árfolyamon való törlesztés lezárultát követően?

A vonatkozó jogszabály értelmében az adós kérheti hitelezőjétől, hogy a gyűjtőszámlán felhalmozódott összeg törlesztésére a fentebb meghatározott mértéket (15%) meghaladó mértékben kerüljön sor. Abban az esetben, ha a hiteladós a rögzítés időszaka után biztonsággal tudja magasabb összeg fizetését is vállalni, akkor erről írásban kell értesítenie hitelezőjét a rögzítés záró időpontját megelőző legalább 60 nappal. Erre irányuló kérelmében meg kell, hogy határozza azt is, melyik az a magasabb összeg melynek törlesztését vállalja. Az összeg kalkulálásakor, vegye figyelembe, hogy a devizahitel szerződéséből fennálló fizetési kötelezettségét is teljesítenie kell!

A döntést a leírtak szerint ráér majd később is meghozni, hiszen az előzetes értesítés csak a rögzítés lejártát megelőző 3-4. hónapban kell majd elküldenie.

A közszférában dolgozókra vonatkozó speciális szabályok

Azok a közszférában dolgozók, akik megfelelnek a feltételeknek, az alábbi kedvezményeket vehetik igénybe:

• Az intézmények legelőször a közszférában dolgozók kérelmét fogadják be;

• Az állam a közszférában dolgozók esetében gyermekszámtól függő mértékben kamattámogatást nyújt a gyűjtőszámla ügyleti kamatához. A gyermektelen dolgozó számára 3% a kamattámogatás mértéke, és ezen felül minden gyermek után plusz 1% kamattámogatás jár. A kamattámogatás mértéke azonban nem haladhatja meg a tényleges ügyleti kamat mértékét;

• Az állam az árfolyamgát rendszerbe belépett közszféra dolgozóknak egyszeri, vissza nem térítendő támogatást nyújt. A támogatás összege megegyezik 2012. február 1-től a rögzített árfolyam alkalmazása közötti időszak kezdetéig (de legkésőbb 2012 júliusáig) eltelt időszak alatt megfizetett eredeti és a rögzített árfolyamon számolt törlesztőrészletek különbségével.

• Az egyszeri, vissza nem térítendő támogatást, a devizakölcsönre vonatkozó előtörlesztésként kell elszámolni, melyért előtörlesztési díjat az intézmények nem számolhatnak fel.

A kedvezmények fő szabály szerint az alábbi közszférában dolgozó adósokra érvényesek:

• A munkáltatói igazolás kiállításakor alkalmazásban áll, és nem áll felmentés vagy lemondás hatálya alatt;

• Az eredeti devizakölcsön (majd a gyűjtőszámlahitel) szerződés adósa vagy adóstársa;

• A devizakölcsön fedezetét vagy a lízing tárgyát képező lakóingatlanban 2011. december 1. napján és a kérelem benyújtásáig bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és ott életvitelszerűen lakik;

• A devizakölcsön fedezetétül szolgáló lakóingatlanban legalább 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik (kivéve pénzügyi lízing esetén);

• A devizakölcsön fedezetét képező lakóingatlanon kívül más lakás- vagy lakóingatlan-tulajdonnal nem rendelkezett 2011. december 1-jén és a kérelem benyújtásáig;

• Írásban hozzájárul meghatározott adatok átadásához, és munkáltatója általi kezeléséhez.