Információk a 2022. szeptember 29-30-án Alternatív vitarendezés Eurázsiában - ősi kultúrák tovább élése címmel megrendezett V. Alternatív Vitarendezési Konferenciáról

A peren kívüli megállapodás előnyeit a pénzügyi békéltetés több, mint 11 éves működése alatt a magyar pénzügyi szektor intézményi szereplői már felismerték. Erre utal az ő kezdeményezésükre az eljárások alatt, és az eljárásokon kívül megkötött egyezségek évről-évre növekvő száma a pénzügyi fogyasztói jogvitákban. Ez számunkra, mint a pénzügyi szektort felügyelő intézmény, a Magyar Nemzeti Bank vezetői számára is egy megnyugtató, pozitív eredmény.

2011. július 1. óta több, mint 57.000 ügy került a Testület elé, és 30.000-nél több meghallgatást vezettek le, tartottak meg kollégáim. Folyamatos informatikai fejlesztéseket hajtunk végre annak érdekében, hogy eljárásaink gyorsabbak, lehetőség szerint minél kevesebb papírt igénylők, nyilvántartásaink, statisztikáink pontosak legyenek. 2021. január 1-től bevezettük a pénzügyi szolgáltatókkal történő teljes mértékben elektronikus kommunikációt a pénzügyi békéltetésben is, 2022. január 3-tól a pénzügyi fogyasztóknak vált lehetővé kérelmeik elektronikus úton történő benyújtása és hozzánk intézendő közléseiknek a Testület honlapján keresztül való közvetlen online eljuttatása.

A fogyasztók többsége pénzpiaci szolgáltatásokkal összefüggő igényekkel kapcsolatos ügyekben kéri segítségünket minden évben, legtöbben hitelintézetekkel szemben próbálnak igényt érvényesíteni, leginkább hitel- és pénzkölcsön nyújtás pénzügyi szolgáltatással összefüggésben, de sok a pénzforgalommal kapcsolatos ügyünk is. A hiteltartozásukat önhibájukon kívül szerződésszerűen fizetni nem tudó ügyfelek által megfogalmazott méltányossági igények száma és százalékos aránya a pénzpiaci szolgáltatásokon belül minden évben jelentős. Kollégáim ilyen ügyekben mediációval, vagyis a klasszikus közvetítés eszközeivel próbálnak segíteni szolgáltató és ügyfele között, azonban döntést nem hoznak, nem hozhatnak. Örvendetes az e téren tapasztalt szolgáltatói empátia is, ezt igazolják az ilyen ügyek 20 százalékában megkötött egyezségek. A biztosításokkal összefüggő jogviták arányban és darabszámban elmaradnak ugyan a pénzpiaci igények mögött, de ez a terület a második leggyakrabban kérelmezett pénzügyi szolgáltatás, főleg a felelősségbiztosításokkal és a vagyoni károkkal kapcsolatban. A befektetési és tőzsdei szolgáltatásokat kapcsolatos, és a különböző pénztárakat érintő jogviták száma továbbra sem jelentős, az összes ügy 10%-át meg nem haladó.

Minden évben vannak újabb ügyek, melyek kiemelt figyelmet érdemelnek. 2018-tól folyamatosan, 2020-tól dinamikusabban növekedett azon ügyek száma, melyek a kiberbűnözés, és így a szabályozó és jogalkalmazó szemszögéből nézve a kiberbiztonság témakörébe esnek. Így a Testület is szembesült az adathalászat eredményeképpen előálló, az ügyfeleknek jelentős összegekben kárt okozó történésekkel. Mind a Nemzeti Bank, mind a Testület fontosnak érzi az ügyfelek képzését, oktatását, segítését általában a pénzügyek, azon belül is kiemelten a digitális bankolás körében előforduló visszaélések miatt. A pénzügyi tudatosság terjesztése, az oktatás és a tájékoztatás feladata a pénzügyi szolgáltatói szektor egészének, nemcsak a Magyar Nemzeti Banknak. Ezért már évekkel ezelőtt különböző programokat indítottunk, melyek az ügyfelek és leendő ügyfelek pénzügyi ismereteinek bővítése célját szolgálják. Már a legfiatalabb korosztály, az általános iskolák felső tagozatain, továbbá a középiskolákban tanulók a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott Pénziránytű Alapítvány tankönyveiből és támogatásával erre kiképzett tanáraiktól, továbbá a Pénzhét tematikus előadássorozatok alkalmával a Nemzeti Bank munkatársaitól tanulhatnak a pénzügyekről.

Ami a Testület szerepvállalását jelenti a pénzügyi oktatásban, az az egyetemisták és fiatal végzett jogászok és közgazdászok rendszeres képzése a Pénzügyi Jogi Akadémia című előadássorozatban. 2019. szeptemberében indult útjára ez a képzés, melyen eddig ötszáznál több hallgató vett, illetve vesz jelenleg is részt. Szakmai programját a Testület szolgáltatja, célja pedig az, hogy bemutassuk a fiatal szakembereknek és az érdeklődő egyetemistáknak a pénzügyi szektor gyakorlati működését átfogó képet adva a hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, a biztosítók a pénztárak, a befektetési és tőzsdei szolgáltatók világáról. Itt olyan ismereteket szerezhetnek az adott témákban járatos gyakorló szakemberektől, melyek nemcsak hasznosak mindennapi életükben, hanem melyek ismerete felkeltheti érdeklődésüket a pénzügyekkel való közelebbi szakmai kapcsolat megteremtése, a pénzügyi szektorban való munkavállalás iránt utánpótlást jelentve ezzel a pénzügyi intézményeknek és magának a Nemzeti Banknak is. 2014. óta Pénzügyi Tanácsadó Irodahálózatot működtetünk 18 megyeszékhelyen az országban, civil szervezetekkel együttműködve ingyenes tanácsadást biztosítunk minden magyar állampolgár számára ahhoz, hogy helyesen dönthessenek arról, hogy milyen pénzügyi terméket választanak. Tanácsadóink tájékoztatják őket ezek tulajdonságairól és felhívják figyelmüket kockázataikra. Az általunk finanszírozott tanácsadó irodák munkatársai segítségével biztosítjuk azt is, hogy az egyedi jogviták megindításában érintett fogyasztók könnyen és ingyenesen juttathassák el kérelmeiket a Pénzügyi Békéltető Testülethez, ahol szintén díjazás nélkül áll rendelkezésre a pénzügyi békéltetési szolgáltatás.

A Magyar Nemzeti Bank tehát számos eszközzel segíti a pénzügyi fogyasztókat a pénzügyi piac által kínált különböző termékek és szolgáltatások területén történő eligazodásban. Rendszeresen jelentet meg pénzügyi témákban olyan szakmai cikkeket, melyek egyrészt az ismeretterjesztést célozzák, másrészt megtörtént eseteket állítva az olvasó elé, tanulságul szolgálnak mindannyiunk számára. Ilyen szakmai cikkek készítését a Testület is kötelezettségének érzi, így tagjai rendszeresen írnak aktuális pénzügyi tudnivalókat tartalmazó ismeretterjesztő és tudásmegosztó cikkeket a napi.hu, a pénzcentrum.hu, az origo.hu, a vg.hu és az index.hu portálokon. Szólnak az egyes megtakarítási formák hasznos tudnivalóiról, a hitelfedezeti biztosítások előnyeiről, a gépjárműtulajdonosok számára fontos biztosítási kérdésekről, tájékoztatnak az online megkötött pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztói vitarendezési eljárások online lehetőségről, és arról is, hogy milyen váratlan pénzügyi tartozások lehetnek öröklés esetén. Legaktuálisabb témaként jelentek meg cikkek a moratóriumban maradás hátrányos következményeiről és az adathalászat eredményeként előálló kockázatokról.

Tisztelt Vendégeink, kedves Kollégák! Bízom benne, hogy a mai konferencián elhangzó előadások is hozzájárulnak az ismeretterjesztéshez és kiváló fórumot jelentenek a tapasztalatok cseréjéhez. Köszönöm előadóinknak, hogy elfogadták felkérésünket és színvonalas előadásaikkal segítik, támogatják törekvéseinket! Mindenkinek eredményes részvételt, kellemes időtöltést kívánok!”

Az állam fogyasztóvédelmi tevékenységének általános célja kell legyen, hogy a fogyasztói bizalom növelését elősegítő programokat működtessen, melyek keretében hosszú távon is fenntartható védelmet biztosít a különféle visszaélésekkel szemben, eszközöket ad a fogyasztók kezébe egyéni jogaik érvényre juttatása érdekében és e törekvései megvalósításánál az állampolgárokat, mint fogyasztókat helyezi a középpontba – jegyezte meg. Mindezeket olyan intézkedések útján éri el, amelyek hatékonyan és érdemben szolgálják a fogyasztókat, garantálják a fogyasztóvédelmi jogszabályok betartását, a termékek és szolgáltatások cseréjének biztonságosságát, teljes körű tájékoztatást nyújtanak és segítik a tudatos fogyasztói szemlélet formálását, a fogyasztók jogainak védelmét, és nem utolsó sorban, biztosítják az alternatív vitarendezési lehetőségekhez való kellően gyors, hatékony és ingyenes vagy alacsony díj ellenében történő hozzáférést.

Beszédében kitért arra, hogy a fogyasztóvédelem és azon belül az alternatív vitarendezés a gazdasági társadalmi hatásokkal szoros összefüggésben áll, s mivel ez utóbbi időről időre változik, így a fogyasztóvédelem szabályozási rendszerét, anyagi jogi és eljárásjogi szabályait rendszeresen felül kell vizsgálni, és figyelemmel kell e felülvizsgálat során lenni az európai uniós fogyasztóvédelmi jogalkotásra is. Érdemes vizsgálni jól bevált külföldi megoldásokat és gyakorlatot, ezek megfelelő értékelését követően érdemes ezeket részben vagy egészben a hazai joganyagba átültetni és a gyakorlatba átvenni. Mindezeken túlmenően úgy a szabályozás, mind az intézményrendszer szintjén biztosítani kell a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni fellépést, azt időről időre erősíteni kell csakúgy, mint a hatósági jogköröket a fogyasztók védelmében és a fogyasztóvédelmi rendszer fejlesztése érdekében - mondotta. 

Hatékony fogyasztóvédelem azonban nem létezhet tudatos fogyasztói magatartás nélkül. A fogyasztóknak ismerniük kell azokat a jogérvényesítési lehetőségeket, a fogyasztóvédelem intézményi rendszerének azon szereplőit, amelyek segítséget tudnak nyújtani számukra egyedi fogyasztói jogvita esetén. Ezzel párhuzamosan szükséges növelni a fogyasztóvédelmi hatóság, az Európai Fogyasztói Központ ismertségét és erejét is. A fogyasztókkal ellentétes érdekeket képviselő vállalkozásokat jogkövető magatartásra bírni nem csupán következetes szankcionálási gyakorlat által kell és lehet, hanem a fogyasztóbarát minősítés megszerzésére való ösztönzéssel is. Meg kell találni ennek a megfelelő módszereit, amelyek elősegítik, hogy a vállalkozások a fogyasztók bizalmának és elégedettségének elérését célzó innovatív ötleteket és megoldásokat dolgozzanak ki és alkalmazzanak mindennapi gyakorlatukban – jegyezte meg.

Elmondta, hogy a fogyasztóvédelem prioritásait és céljait a mindenkori kormányzat a fogyasztóvédelmi politikájában határozza meg. A kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 119. § 6. pontja alapján 2022. májusától az igazságügyi miniszter a kormány fogyasztóvédelemért felelős tagja. Jelezte, hogy a kormány kiemelt feladata a fogyasztók jogainak védelme, a magyar emberek, családok, fogyasztók jogainak képviselete, érvényesítése.  Kiemelte, hogy a technológiai fejlődés, a digitalizáció világa, a piaci változások kihívások elé állítják a fogyasztóvédelmet is, ezért olyan garanciákat kell kialakítani, amelyek biztosítják a magyar fogyasztók jogainak érvényesítését. A fogyasztóvédelemi politika, elmondása szerint, a jövőben négy területre fókuszál, így a digitális fogyasztóvédelemre, a gyermekvédelemre, a fogyasztóvédelem elérhetővé tételére és az egységes joggyakorlat kialakításának támogatására. Kifejtette, hogy a minisztériumban már korábban létrehozták a digitális szabadság bizottságot annak érdekében, hogy az online térben is biztosítsák többek között az átláthatóságot, a tisztességes eljáráshoz való jogot, a versenyjogi elvek érvényesülését. A digitális fogyasztóvédelemben az lesz a vezérlőelv, hogy ami offline tilos, az online térben is az.

A miniszter szólt arról is, hogy a magyar fogyasztóvédelmi rendszer három részből áll, az egyik a hatósági terület, ahol a feladatokat a kormányhivatalok látják el, a másik a békéltető testületek hálózata, a harmadik pedig a fogyasztóvédelmi egyesületek tevékenysége. Elmondta, hogy a minisztérium a fogyasztóvédelem szakmai irányításában játszik szerepet. Ez fókuszpontok meghatározását jelenti, míg az ellenőrzések, a hatósági intézkedések továbbra is a kormányhivataloknál maradnak. Példaként említette, hogy a minisztériumban határozzák meg az ellenőrzési tervet, amelyet a kormányhivatalok hajtanak végre. Elmondta még, hogy kiemelt figyelmet fordítanak az életkor alapján kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztói csoportokra, vizsgálják majd azokat a területeket, ahol kiemelkedő a panaszok száma, illetve kiszűrik a piacon lévő veszélyes termékeket is. Végezetül megköszönve a meghívást, eredményes tanácskozást kívánt minden résztvevőnek.

Előadásában részletesen ismertette a fogyasztóvédelmi politika irányának fő pontjait, kitérve a jogszabályi környezet alakulására. A fogyasztóvédelmi politika négy fő iránya közül a digitális fogyasztóvédelemről és az egységes joggyakorlat kialakításának támogatásáról beszélt. Elmondta, hogy előbbi esetében prioritásként kezelik a fogyasztók online térben történő védelmét, mely a fogyasztóvédelem részéről fokozott jelenlétet, a visszaélésekkel szembeni gyors és hatékony fellépést követel meg. Vezérlő elv, hogy ami offline tilos, az az online térben is tilos legyen. Rögzítette, hogy az elkövetkező időszak egyik kiemelt feladata lesz a jelenleg véglegesítés alatt álló uniós szabályozás hatékony végrehajtásához szükséges jogi környezet kialakítása. Emellett a hatóság fokozottan, egész éven át tartó kiemelt témavizsgálat keretében ellenőrzi a webáruházak tevékenységét és az online terekkel kapcsolatos fogyasztóvédelmi előírások betartását. Az egységes jogalkalmazás kapcsán kiemelte, hogy a fogyasztóvédelmi politika eredményes megvalósításához elengedhetetlen a kapcsolódó jogszabályi környezet felülvizsgálata, a szükséges jogszabálymódosítások elvégzése, amelyben lényeges szerep jut a Fogyasztóvédelmi Tanácsnak. A Tanács munkája segítése érdekében létrehozták a Fogyasztóvédelmi Kerekasztalt, melynek alakuló ülésére 2022. július 18-án került sor. A Kerekasztal, melynek tagja például a Magyar Nemzeti Bank is, az aktuális kérdések megvitatásával, konkrét megoldási javaslatok kidolgozásával járul hozzá a felmerülő problémák megoldásához, az érintett szervek egységes joggyakorlatának kialakításához. A fogyasztóvédelmi politika kiemelt prioritása, hogy a kormányhivatalok, mint fogyasztóvédelmi hatóságok, országosan egységes szempontok és elvek mentén végezzék munkájukat, amelynek érdekében már több szakmai egyeztetést is tartottak, illetve további javaslatok megküldését kérték.

Előadásában kitért a fogyasztóvédelemmel összefüggő egyes jogszabályok módosításáról szóló javaslatcsomagra, mely többek között egy hatékony és eredményes eljárási mechanizmus kialakítására, a termékek piacfelügyeletéről szóló törvény módosítására, a békéltető testületek működésére is kiterjed. A módosítás továbbá lehetővé teszi a fogyasztók kollektív érdekeit képviselő, ún. feljogosított szervezetek számára, hogy képviseleti keresetet indítsanak a hazai, illetve uniós rendelkezéseket megsértő vállalkozásokkal szemben. Elmondta, hogy a cselekvő fogyasztóvédelem a jövőben is kiemelt figyelmet fordít a prevencióra, mivel számos fogyasztói probléma megoldható lehetne abban az esetben, ha az érintettek a fogyasztói szerződés megkötése előtt tisztában lennének a jogaikkal. Éppen ezért rendkívül fontos a fogyasztói tudatosság erősítése a lakosság minél szélesebb körét elérve. Ennek érdekében szakmai nappal összekötött országjárás keretében – többek között – középiskolai tanórák keretében a korosztályi sajátosságoknak megfelelően interaktív módon adnak át fogyasztóvédelmi ismereteket. Kiemelt hangsúlyt fektetnek az iskolák azon tevékenységeinek elismerésére, amelyek hozzájárulnak a tudatos fogyasztói szemlélet, fogyasztói ismeret elterjedéséhez. Bemutatta az Igazságügyi Minisztériumon belül működő Európai Fogyasztói Központ (EFK) tevékenységét, amely érdemi, szakmai és jogi segítséget nyújt a határon átnyúló panaszok rendezésében. Az EFK a jogviták rendezésén túl fogyasztói tanácsadást is végez, illetve az online vitarendezési kapcsolattartói pontként is fontos szerepet tölt be az online vitarendezés során. Az EFK-hoz határon átnyúló panasszal fordulók száma évről évre növekszik, éves szinten nagyságrendileg 2000 ügyet kezelnek. 2021-ben 87 millió Ft értékben nyújtottak eredményes segítséget a fogyasztók vagyoni igényeinek érvényesítéséhez.

Hangsúlyozta, hogy partnerként tekintenek azokra a tisztességes vállalkozásokra, amelyek a jogszabályok betartásával és fogyasztóbarát megoldások alkalmazásával folytatják tevékenységüket. A jogkövető magatartások elősegítése érdekében folyamatosan kommunikációt folytatnak a vállalkozásokkal a fogyasztóvédelmi előírásokról, annak változásairól. Az önkéntes jogkövetés érdekében szakmai egyeztetést folytattak a vállalkozások képviselőivel az értelmezési és jogalkalmazási kérdésekről, illetve több rendezvényen tájékoztatást nyújtottak a felmerülő kérdések tekintetében. Végezetül kiemelte, hogy a cselekvő fogyasztóvédelem kifejezést komolyan gondolják, amelyben partnerként tekintenek mindazokra, akik segítenek a fogyasztóvédelmet még aktívabbá és erősebbé tenni, és fellépni a magyar emberek és családok védelmében érdekében. Álláspontja szerint a fogyasztóvédelem továbbfejlesztéséhez nélkülözhetetlen az olyan jeles szakmai rendezvények megrendezése, mint a V. Alternatív Vitarendezési Konferencia.

Ismertette, hogy ki lehet igazságügyi szakértő, majd részletesen bemutatta a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara szervezetét, működését, a különböző szakmai tagozatokat. A több, mint 300 szakterület alapján a szakértők 14 tagozatba sorolódnak. A Lakás- és építésügyi, településrendezési, valamint az idegenforgalmi területek szakmai tagozat 18 szakterületet ölel fel és jelenleg 588, jellemzően építő- vagy építészmérnök taggal rendelkezik.  Az e tagozatba sorolt igazságügyi szakértők közül sokan tagjai az igazságügyi szakértői tevékenység végzésére feljogosított, külön törvény szerinti Teljesítésigazolási Szakértői Szervezetnek (TSZSZ) is - mondotta. A TSZSZ 2013-as létrehozásának célja kettős volt: a leginkább kiszolgáltatott mikró- és kisvállalatok védelme, az általuk elvégzett munka kifizetésének elősegítése, valamint a teljesítési biztosítékok (bankgarancia, biztosítás) jogtalan, rosszhiszemű lehívásának megakadályozása.

Az igazságügyi szakértés speciális részterülete az, amelyet a TSZSZ lát el. Ez a szervezet az építőipari viták rendezésében segíti az építőipari tervezési, kivitelezési szerződések feleit. Amennyiben a teljesítésigazolás kiadása, a vállalkozói díj elszámolása, vagy bankgarancia lehívása körüli vitával fordulnak a TSZSZ-hez, a TSZSZ háromtagú, igazságügyi szakértőkből álló szakértői tanácsa a műszaki teljesítés vizsgálatával (a beadott dokumentumok és egy helyszíni szemle alapján) dönti el, hogy a vitatott teljesítés milyen mértékben készült el és ezért a díjazás milyen mértékben jár a vállalkozónak, illetve bankgarancia lehívás esetén a lehívás milyen mértékben indokolt. A szakértői eljárás eredményeként készülő szakvélemény elsődleges célja a felek megegyezése a szakértői megállapítások alapul vételével. Amennyiben egyezség nem jön létre, a bíróságon a TSZSZ szakvéleményére alapított perben rövidebb eljárási határidőkkel, speciális eljárási szabályok mellett érvényesíthető a követelés. A bíróság kérelemre, ideiglenes intézkedéssel letétbe helyeztetheti a vitatott összeget. Mindezeken túlmenően a TSZSZ szakvéleménye választottbírósági-, békéltető testületi eljárásban is felhasználható. Fennállása alatt 252 bankgarancia lehívására irányuló kérelem érkezett be, összesen 15 milliárd forint vitatott összegben, amelyből több mint 5 milliárd forint bankgarancia indokolatlan lehívását akadályozta meg, hatékonyan segítve az építőipar stabilitását és nemzetgazdasági hatékonyságát - ismertette.

Előadta, hogy Bulgáriában a választottbíróságok intézményrendszere, a választottbírósági eljárás a leginkább alkalmazott alternatív vitarendezési módszer, és az országban számos választottbírósági intézmény működik. A jogintézmény régi múltra tekint vissza: az első választottbíróság 1896-ban, a Kereskedelmi és Iparkamara mellett jött létre. Jelenleg a polgári perrendtartás kifejezetten lehetővé teszi, hogy a vagyonjogi jogvitákban a felek megállapodjanak abban, hogy az említett jogvitát választottbíróság rendezze. Kivételként szabályozzák azonban, ha az említett jogvita tárgya dologi jog vagy dologi ingatlan birtoklása, tartási kötelezettség vagy munkaviszonyból származó jog, vagy olyan jogvita, amelynek keretében a felek egyike fogyasztónak minősül. A békéltetés témájában ismertette annak szervezetrendszerét és békéltetéssel rendezhető jogviták körét. Bulgáriában az ország minden régiójában találhatók fogyasztóvédelmi békéltető bizottságok, melyek akár általános, akár ágazati kérdésekben eljárhatnak a fogyasztók és kereskedők vagy szolgáltatók közötti jogvitákban. Ezek a jogviták főként a garanciális kérdésekkel, panaszokkal, tisztességtelen szerződési feltételekkel kapcsolatosak. Emellett a pénzforgalmi szolgáltatásokról és fizetési rendszerekről szóló törvény alapján működik a Pénzforgalmi Viták Békéltető Bizottsága, amely 25 ezer bolgár leva (kb. 5,3 millió Ft) ügyértékig járhat el pénzforgalmi jogvitákban.

Az előadás központi témája a mediáció, mint alternatív vitarendezési módszer volt. A történeti áttekintés körében előadta, hogy a mediáció első formái már az Oszmán Birodalom időszakában is léteztek, azonban első törvényi szabályozása 2004-ben jelent meg az országban. Jelentős változást az Európai Parlament és Tanács irányelvei és rendeletei, az Európai Tanács ajánlásai, valamint az ezeket a nemzeti jogrendbe átültető jogszabályok hoztak. Az előadásban bemutatásra kerültek a Bulgáriában alkalmazott mediáció fajtái a mediátor által alkalmazott módszer, valamint a mediáció témája szerint, mely – többek között – lehet polgári jogi, kereskedelmi, munkajogi, családi vagy örökösödési, adminisztratív, illetve fogyasztói jogvita. Előadásában részletesen bemutatta az ezeket alkalmazó szervezeteket és a mediációs eljárás folyamatát, joghatásait. Előadásában ismertette a kötelező mediációval kapcsolatos szabályozási javaslatokat, mely szerint bizonyos ügykörökben a bíróság előtt folyamatban lévő ügyekben – kötelezően vagy a bíróság mérlegelése alapján – a felek kötelesek lennének megkísérelni, hogy a jogvitát mediációs eljárással rendezzék. Előadása zárásaként megosztotta a hallgatósággal a bírósági mediáció és a bíróságon kívüli vitarendezés során szerzett személyes tapasztalatait.

Az előadó felvezetőjében statisztikai adatokkal alátámasztva rögzítette, hogy Magyarországon a 25-64 éves kor-osztály egyre nagyobb része vesz részt valamilyen egyetemi képzésben, továbbképzésben. Ezeken a képzéseken résztvevők motivációját több tényező alapozza meg: Erik H. Erikson elméletéből kiindulva megemlítette a felnőtt korig tartó szellemi kíváncsiságot, továbbá a szakmai kiteljesedés vágyát, de a „külső” kényszert sem felejtette el. Az utóbbira a kötelező továbbképzések, valamint az „önkéntesen kötelező” képzéseket említette példaként. A közvetítői tevékenységgel kapcsolatos képzések alapjaként említette, hogy az emberek bizonyos képességekre idősebbé válásukkor lesznek csak képesek. Ezek közé tartoznak pl. egyes pszichológiai vagy szociális készségek (empátia kimutatása, együttműködés, pozitív hatás keltése másokban), amelyek a sikeres közvetítői tevékenység alapját képezik és fejlesztésük képzések keretében lehet sikeres. Annak ellenére, hogy az alternatív vitarendezés fogalma meghatározásában még nincs egység, e tárgykörbe tartozó tevékenységek egyre nagyobb fontosságára hívta fel a figyelmet. Részletesen bemutatta, hogy a bírói út helyett miért választják egyre többen valamilyen alternatív vitarendezési utat. Az okok között sorolta fel, hogy a peres eljárások költségesek, bonyolultak és hosszan tartóak. A perek során a konfliktusok kizárólag jogi köntösbe öltöztethetők, amelynek következtében figyelmen kívül maradnak a konfliktusok pszichológiai vagy érzelmi töltésű aspektusai. Ez a felek között ellenséges hangulat kialakulásához vezethet, amely tovább rombolja az eleve konfliktussal terhelt kapcsolatokat. A peres eljárás során hozott ítélet a felek között nem a vita feloldását szolgálja, hanem potenciálisan az alperes és felperes közötti viszonyt mélyíti. A peres eljárás egyfajta zéró-összegű játszma: ha a bíróság „igazat ad” az egyik félnek, a másik szükségszerűen téved - holott a valóság ennél gyakran összetettebb vagy árnyaltabb. Dr. Glavanits Judit a hazai alternatív vitarendezési eljárások legismertebb aktív szereplőiként a békéltetőket és a közvetítőket jelölte meg. A békéltetők közé sorolta a megyei és fővárosi iparkamarák mellett működő békéltető testületek tagjait és a Pénzügyi Békéltető Testület tagjait. A közvetítők soraiban többek között a büntetőügyekben, egyéb bírósági ügyekben eljáró mediátorokat említette, de kitért az egyészségügyi és a gyermekvédelmi közvetítőkre. A megfelelő jogszabályi háttér ismertetésével részletesen bemutatta az ilyen tevékenységet folytató személyekre vonatkozó képzési előírásokat és képzési elvárásokat is.

A közvetítői tevékenység iránti megnövekedett igény és a képzettségi előírások rögzítettsége magával hozta, hogy a képzést nyújtó intézmények száma is megemelkedett. Ilyen típusú oktatással az ország szinte minden területén lehet találkozni, így a képzésre vágyóknak nem kell nagyobb távot beutazni, hogy részt vehessenek ilyen típusú oktatásban.  Ezután az előadó arról beszélt, hogy miként segítheti a kutatás az alternatív vitarendezés fejlődését: növelni kell a mediáció és a békéltető testületi eljárások ismertségét, fontos a gyakorlati problémák jobb megismerése (szupervízió, és esetmegbeszélések jelentősége), a nemzetközi legjobb gyakorlatok átültetése, és a jog-harmonizációs előírásoknak való megfelelés. Kitért az AVR területén legismertebb magyarországi kutatóműhelyekre. Végül a jövő szempontjából fontos tényezőként jelölte meg az adatgyűjtést. Álláspontja szerint a békéltetés és a közvetítés esetszámaira, sikereire, kudarcaira vonatkozó adatok azért vannak, hogy segítsenek a jövő kialakításában, illetve minél nagyobb az elérhető adatok köre, annál többet tanulhatunk belőlük – összegezte mondanivalóját.

Elmondta, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület 2003. január 1-én jött létre, amely kezdetben nem csak fogyasztói vitákkal foglalkozott. Jelenleg kizárólag fogyasztói viták bíróságon kívüli rendezésére van hatásköre. A Pénzügyi Békéltető Testülethez kerülő ügyek nem fedik le a teljes pénzügyi piacot, így például a vagyoni biztosításokkal kapcsolatos vitákra nem terjed ki a hatásköre.  A Testület nem felügyeleti szerv. A Testület hivatalát az állami költségvetés finanszírozza, jelenleg körülbelül 55 alkalmazottja van, ebből 40 ügyvéd.  Ismertette a pénzügyi békéltető hatáskörébe tartozó vitákat. A fogyasztó választhat, hogy a békéltető testülethez vagy bírósághoz fordul. Az eljárást kezdeményező beadványt a fogyasztónak alá kell írnia, ezt követően nyilatkozatait elektronikus úton, telefonon, e-mail útján is megteheti. A kérelem nem köti a békéltető testületet, vagyis a kérelemtől eltérő döntés is hozható. A szóbeli meghallgatás nem kötelező, az ügyekben általában az okiratok alapján döntenek. Az eljárás határideje 90 nap, amely a szükséges bizonyítékok rendelkezésre állásától kezdődik, a bizonyítékokat a békéltető saját maga szerzi be.  A pénzügyi szolgáltató részvétele az eljárásban kötelező, amennyiben nem vesz részt az eljárásban, büntetést kaphat. A döntés független, a Testület nem felügyeleti, fogyasztóvédelmi szerv.

A békéltető kötelező erejű döntést hozhat, amellyel szemben először mindkét fél kifogást emelhet, amit ugyanaz a békéltető bírál el első körben, de a felek bírósághoz is fordulhatnak jogorvoslatért. Sajátossága az eljárásnak, hogy a fogyasztók részére ingyenes, azonban, ha a panasznak legalább részben helyt adó döntés születik, a pénzügyi szolgáltató köteles a panaszosnak megítélt összeg 10 százalékának megfelelő összeg, legalább 15 000 CZK (kb. 600 EUR) kötbért fizetni az állami költségvetésbe, akkor is, ha a vita tárgya nem vagyoni jellegű. Minden érdemi, jogerős határozatot közzétesznek cseh nyelven a Határozatok Gyűjteményében a weboldalon, a fogyasztó adatait anonimizálva, azonban a pénzügyi szolgáltató és a termék nevét nyilvánosságra hozzák, ez a pénzügyi intézmény számára motiváció lehet. Jogi képviselet egyik fél részéről sem kötelező. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy általában bonyolítja az ügyet az ügyvédek eljárásban való részvétele. Bírósági jogorvoslat esetén az eljárás a fogyasztó és a pénzügyi szolgáltató között folytatódik, a fogyasztó helyzete annyiban változik, hogy aktívan kell a bírósági eljárásban részt vennie. Azokban az ügyekben, melyeknél a bíróság a jogorvoslati eljárásban más döntést hoz, jelenleg nem hozzák nyilvánosságra, de szándék van ezek nyilvánossá tételére. Elmondta, hogy határon átnyúló vitákkal is foglalkozik a Testület. Ami a statisztikát illeti, ismertette, hogy 2021-ben az ügyek döntő többségében, több mint 77 százalékában megállapodás született, és kb. 100 kötelező érvényű döntést hozott a Testület. Zárszóként elmondta, hogy a Testület tanácsadással is foglalkozik, évente több mint 5000 megkeresést kap különböző formában (online, telefonom, e-mailben, néhány esetben Facebookon), amelyre néhány napon belül válaszolnak. 

A döntvényekhez tartozó gráf kétféle kapcsolatot mutat az egyes Döntvénytárhoz tartozó anyagok között, az ügytörténet kapcsolatot, valamint a szerkesztett határozat és az alapul szolgáló egyedi érdemi határozat közötti kapcsolatot. Sokszor gondolkodom el rajta, hogy vajon ezen kicsit több mint 330000 döntés között vajon hány százalék volt az, ami valóban a bíróságoknál kellett, hogy végződjön. Vajon lett volna-e alkalmasabb hely, módszer a vitás kérdések rendezésére? Vajon mindez mennyi pénzt, időt emésztett fel? S vajon ki itt a győztes? Van-e igazi győztes? Vajon mennyire korlátozottak a bírák, akár az időkényszer akár az alternatív megoldások, lehetőségek tekintetében?

Izgatottan várom a mai programban a bíróságon belüli közvetítés újdonságairól szóló előadást. Nem véletlen, hogy a Jogászvilág.hu -n rendszeresen közlünk szakcikkeket, mutatunk be általános vitarendezés témakörben tanulmányokat. Nem véletlen az sem, hogy a közelmúltban könyvet jelentettünk meg Mediáció témakörben. Mint ahogy nem véletlen az sem, hogy napjainkban készítünk elő egy Mediációs modult a Jogtár®-on. A Wolters Kluwer ügyvezetőjeként szinte naponta kerülök, akár érintett félként, akár mediátorként, akár „döntőbíróként” ügyfelekkel, üzleti partnerekkel, munkatársakkal, nemzetközi kollégákkal, felnőtt gyerekeimmel vitás helyzetekbe. Büszke vagyok arra, hogy eddig minden alkalommal konfliktust feloldó megoldások születtek. Izgatottan várom a mai programban, hogy megismerhessem más országok alternatív vitarendezési tapasztalatit, fejlődésük történetét.

Zárásként engedjék meg, hogy a saját jól bevált személyes módszeremet megosszam Önökkel. 1992 óta nincs olyan év, hogy ne nézném meg több alkalommal Az Utolsó Mohikán című amerikai kalandfilmet. Nem csak Daniel Day-Lewis emlékezetes alakítása vagy a film zenéje teszi vonzóvá számomra a történetet. Van egy jelenet, amelyet minden fontosabb döntésem előtt megnézek, hetente is akár. Minden alkalommal mást tanulok, értek meg a történetből. S minden vitás helyzetben a szereplőket be tudom azonosítani. Így le tudom modellezni a döntésem eredményét, következményeit is. De mi is történik itt: A huronok nagyfőnökétől, Tamenund „szacsem” -től Magua azt kéri, szolgáltasson igazságot, s végeztesse ki angol foglyait, bosszúból Magua családjának pusztulásáért. Sólyomszem, kezében a bántatlanságot biztosító régi békeszerződéssel, önként a huron táborba megy, és a foglyok szabadon engedését kéri a szacsemtől. Tamenund úgy dönt, Corát égessék meg máglyán, hogy Magua bosszúvágya kielégülhessen. A másik lányt, Alice-t Magua vigye magával új feleségnek. Az angol tiszt szabadon távozhat, a békés szándék jeleként. Sólyomszem felajánlja saját életét Coráért cserébe, de – itt jön a fordulat: Duncan Heyward saját magát kínálja fel a szeretett lány életéért. A szacsem elfogadja a cserét. Ekkor felgyorsulnak az események. Magua magával hurcolja Alice-t, Heyward őrnagyot máglyára viszik, Sólyomszemet és Corát elengedik. A falun kívül elrejtőzött Unkasz Magua nyomába indul. Sólyomszem biztos távolba érve visszafordul és agyonlövi Heywardot, hogy megszabadítsa a kínhaláltól, majd Corával és Csingacsgukkal Unkasz és Magua után ered. Unkasz utoléri és megtámadja Magua csapatát, de Magua párviadalban megöli. A kétségbeesett Alice a szakadékba veti magát. A későn érkező Sólyomszem és Csingacsguk elpusztítják a huron csoportot, Csingacsguk párviadalban megöli fia gyilkosát, Maguát is.

Azt gondolom még egy konferenciányi idő sem lenne elegendő, hogy az esetet minden nézőpontból megvizsgáljuk. Vajon lett volna-e alkalmasabb hely, módszer a vitás kérdések rendezésére? Vajon ki itt a győztes? Van-e igazi győztes? Vajon mennyire korlátozottak a döntéshozók, akár az időkényszer akár az alternatív megoldások, lehetőségek tekintetében? Személy szerint számomra az említettek okán is hatalmas megtiszteltetés, hogy a második nap programját megnyithatom. Sikeres konferenciát kívánok!”

Előadásának bevető részében bemutatta az AVR örményországi fejlődésének történetét. Ismertette, hogy már 1990-től foglalkoztak a bíróságok tehermentesítése érdekében a vitarendezés alternatív lehetőségeinek kialakítá-sával. A rendszert a klasszikus nemzetközi modellek, és az ombudsmani rendszerek alapulvételével alakították ki, azonban nagy figyelmet fordítottak az örmény sajátosságokra is. 2006-ban fogadták el az AVR eljárásokra vonat-kozó törvényt, mely azóta többször módosításra került. Korábban csak a fogyasztók jogvitái tartoztak hatáskörükbe, 2020-tól azonban már az egyéni vállalkozók és mikró vállalkozások jogvitáiban is eljárnak. Örményország-ban az Örmény Központi Bank (ÖKB) látja el a teljes pénzügyi rendszer szabályozói szerepét. Az ÖKB rendkívül fontosnak tartotta és tartja a pénzügyi fogyasztók jogainak védelmét. 2009-től működik a Financial System Mediator intézménye, mely a kormánytól független szervezet, működésének pénzügyi alapját a pénzintézetek kötelező befizetése biztosítja. A vitarendezési eljárás a kérelmezők részére ingyenes.  Az Intézmény főbb célkitűzései: az elismertség és a bizalom kialakítása, a pénzügyi tudatosság növelése, hatékony együttműködés a pénzpiaci szereplőkkel, a nemzetközi tapasztalatok átvétele, megosztása.

Az Intézményhez beérkező panaszok és kérelmek alakulása töretlenül dinamikus növekedést mutatott a 2009-2022 közötti időszakban. 2009-ben 378 panasz és 57 kérelem, 2021-ben 15 399 panasz és 5994 kérelem érkezett az Intézményhez, ami egyértelmű sikernek tekinthető. A beadványok vizsgálatára 38 munkanap áll rendelkezésre, 14 munkanap hosszabbítás lehetséges. Egy felmérés eredménye szerint az ügyfelek 73 százaléka nagyra becsüli az Intézmény szolgáltatását.

Az előadó a siker titkát elsősorban abban látja, hogy amellett, hogy átvették a nemzetközi modelleket, nagy hangsúlyt helyeztek az örmény nemzeti sajátosságok figyelembevételére. Dr. Sargasyan az örményeket akként jellemezte, hogy bőbeszédűek, sokat és szívesen kommunikálnak személyesen, bár a fiatalabb generációk már nem idegenkednek a digitális technikák igénybevételétől sem. Az eredményes működést az ÖKB háttértámogatása, az elkötelezett és lelkes csapatmunka, a mediációs technikák alkalmazása, a fogyasztói ismeretek növelését elősegítő oktatási programok lefolytatása tette lehetővé. A jövőben az Intézmény bővíteni fogja működését, erősíteni kíván az online technikák igénybevételének területén, ezáltal is biztosítva az ügyfelek számára az egyszerűbb hozzáférést a szolgáltatásokhoz – zárta előadását.  

Bemutatásra kerültek a jogintézményt érintő tudományos munkák és a hallgatóság áttekintést kapott az elmúlt négy év képzéseiről. A 2022-es évtől ismét személyes jelenléttel folyhattak a képzések, valamint az alternatív vitarendezés, a bírósági közvetítői munka bemutatása, népszerűsítése a különböző fórumokon (pl. egyetemeken). Az előadása keretében az eddigi tapasztalatokat és a terveket is megismerhette a hallgatóság. Két bírósági közvetítő videofelvételen számolt be tapasztalatairól, amely szerint a bírósági közvetítés során olyan információkat is megosztanak a felek a közvetítővel, amelyet perben nem tudnak elmondani. A közvetítő eljárásban való részvétel segíti a felek perbeli megegyezését is, továbbá jól hasznosítható kompetenciákat sajátíthat el a közvetítő a közvetítői munkája során. A bírák a polgári perek folyamán a tárgyalásokon ismertetik a bírósági közvetítés lehetőségét a felekkel figyelemmel arra, hogy a közvetítésben való részvétel – a megállapodás hiányában is – pozitív hatással van a felek perbeli magatartására, együttműködőbbé válnak általa. Az elért eredmények és nehézségek felvázolását követően megállapítható, hogy a bírósági közvetítésnek van létjogosultság a jogviták rendezése során - összegezte.

Ezt követően részletesen ismertette a törökországi mediációval kapcsolatos főbb szabályokat, jellemzőket. Kitért a török jogalkotásra hatást gyakorló külső tényezőkre, így arra, hogy például a bolgár, szlovák, illetve magyar szabályozás is hatással volt a török törvényekre. Ezáltal a török mediációs rendszer követi az európai gyakorlatot. A jogi környezet bemutatása során kitért arra, hogy 2013. évben megszületett a mediációról szóló törvény, 2018-ban pedig a mediációról szóló törvényre vonatkozó irányelv, a török mediáció etikai szabályzata. Ezt követően pedig kötelezővé tették a mediáció alkalmazását a munkajogi, fogyasztóvédelmi, végül a kereskedelmi jogviták esetén is. A mediációra vonatkozó részletes szabályok áttekintése során többek között kitért arra, hogy mind a peres eljárás előtt, mind alatta a feleknek lehetőségük van a mediációra, és a magyar rendszerhez hasonlóan a bírók tájékoztatják és ösztönzik a feleket a vitarendezés ezen formájának igénybevételére. A mediációs eljárás esetén a per három hónapra felfüggesztésre kerül, amely további három hónappal meghosszabbítható. Az eljárás díjköteles, de van lehetőség díjmentességre is, erről azonban a bíró dönt. A mediátor független, pártatlan, személyét a felek együtt választják ki. Az eljárást a felek szabadon alakítják a jogszabályi keretek között, a tárgyaláson pedig a feleken kívül képviselők, szakértők is részt vehetnek. Ha egyértelművé válik, hogy nem születik megállapodás, akkor a mediátor kezdeményezheti az eljárás megszüntetését, a feleknek pedig bármikor lehetőségük van a mediációs tárgyalás befejezésére. A mediátor nem köteles javaslatot tenni a megoldásra, de ha tesz is javaslatot, azt a feleknek nem kötelező elfogadni. Részletesen bemutatta a kötelező mediációra vonatkozó szabályokat is. A munkajogi, a fogyasztóvédelmi és kereskedelmi jogviták esetén a feleknek a per előtt meg kell kísérelni a jogvita rendezését, ennek hiányában az ügyet a bíró elutasítja. A mediátor személyét vagy a felek közösen jelölik ki, vagy a felperes egy - a regisztrált listán szereplő - mediátorral veszi fel a kapcsolatot. Ha a másik fél nem fogadja el a kiválasztott mediátort, akkor az Igazságügyi Minisztérium Mediációs Főosztálya fogja elvégezni a kijelölést. A mediációt munkaügyi jogviták esetén 4, kereskedelmi jogviták esetén 8 hét alatt be kell fejezni, de mivel bármelyik fél bármikor véget vethet az egyeztetésnek, időpazarlásról, a peres eljárás elhúzódásáról nem beszélhetünk. A mediátorral szemben támasztott követelmények között szerepel, hogy legalább 5 éves tapasztalattal rendelkezzen, 84 órás szakirányú képzésen vegyen részt, továbbá regisztrációhoz és vizsga letételéhez kötött. Ezzel ellentétben a választottbíráskodásban nem kötelező a mediátor igénybevétele, kivéve, ha a felek ezt kikötik.

A prezentációban összefoglalásra kerültek a mediációval kapcsolatos szankciók és ösztönzők is. Ha valamelyik fél például – elfogadható ok nélkül - nem vesz részt a kötelező mediációban, akkor még abban az esetben sem lesz jogosult a jogi költségek és az ügyvédi munkadíj megtérítésére, ha egyébként a peres eljárásban végül pernyertes lesz. Ha pedig egyik fél sem együttműködő, akkor nem lehet költségigényük egymással szemben a peres eljárásban.  Az ösztönzők között megemlítésre került, hogy például az első két óra díját az Igazságügyi Minisztérium téríti, a mediációs eljárás költségét – megegyezés hiányában – a pervesztes fél fizeti, így a felperesnek nem kell az eljárás kezdetén díjat fizetni, az ügyvédek alacsonyabb (18% helyett csak 8%-os) ÁFA kulccsal dolgoznak, elévülési idő pedig az eljárás időtartamára felfüggesztésre kerül. Az előadó a mediációs eljárás legfontosabb jellemzőjeként kiemelte, hogy megegyezés esetén a megállapodás végrehajtható, ennek során például az adós vagyona lefoglalható.

Az előadás második nagyobb részében a választottbíráskodás jellemzőinek, az irányadó jogi környezetnek és az intézményrendszernek az ismertetése következett. Kiemelte, hogy az ISTAC (Istanbul Arbitration Center) 2015-ös létrehozása óta, a választottbíráskodás egyre ismertebbé válik Törökországban, ez a szervezet a török alternatív vitarendezési stratégiának egyik fő oszlopa. Törökország földrajzi elhelyezkedéséből adódóan pedig ez a szervezet lehet a nemzetközi kereskedelmi jogviták rendezésének központja. A szervezet pártatlan és független, nemzetközi és hazai ügyekben egyaránt eljár, a nemzetközi ügyek 30%-ot, míg a hazai ügyek 70 százalékot tesznek ki. A nemzetközi ügyekben eljáró 5 bíróból 3 nemzetközi tapasztalattal rendelkező választottbíró. A kis perértékű ügyekben egy választottbíró jár el. Előadásában ismertette az ISTAC-hoz beérkezett ügyek ügytípus szerinti megoszlását is.

Előadása záró részében az „ISTAC Med-Arb” projektet mutatta be. Ennek keretében együttműködnek a mediációs központokkal, már több mint 130 mediációs központtal írtak alá megállapodást. A program célja, hogy a jövőben emelkedjen a mediációs vagy a választottbírósági eljárás keretében egyezséggel lezárt ügyek száma. Lényege, hogy kereskedelmi jogvitáikban a felek először a kötelező mediációs eljárás keretében próbálnak egyezségre jutni, amennyiben viszont ez nem vezet eredményre, akkor választottbírósági eljárást kezdeményeznek, az ügyet az ISTAC-hoz utalják. Az ügyben eljárt mediátor a felek kifejezett írásbeli hozzájárulása esetén később választottbíró-ként is eljárhat az ügyben. A projekt előnye, hogy - az ügy tárgyától és bonyolultságától függően - 3-8 hónapon belül a vitás ügyek lezárhatók. A Med-Arb projekt Törökország alternatív vitarendezési politikájának része.

Előadásának első részben átfogó képet adott az Egyesült Államok indián lakosságának múltjáról, történelméről, szociális helyzetéről, sajátos szokásaikról, igazságszolgáltatási és békéltetési rendszeréről. Bár pontos számok nem állnak rendelkezésre, az bizonyos, hogy a Kolombusz előtti időkben sok milliós indián lakosság lélekszáma a nem őshonos lakosság erőszakos fellépése és „civilizációs” törekvései következtében drámai mértékben csökkent az évszázadok során. Ez a tendencia csak a XX. században tört meg, jórészt a jogfejlődésnek köszönhetően. Az 1924. évi Állampolgársági törvény értelmében minden indián megkapta az állampolgárságot. 1978-tól törvény biztosítja az indiánok számára az oktatási forma szabad megválasztásának lehetőségét. Jelenleg 6.790.000 fő, az Egyesült Államok lakosságának 2 %-a vallja magát indiánnak, ebből 399 ezren navajo-k. A nyilvántartott törzsek száma: 574. Az indiánok jelentős részben a sajátos jogi autonómiával is rendelkező 326 rezervátumban, kvázi „kis állomokban” élnek. Az indiánok a lakosság egyik legszegényebb rétegét képezik, iskolázottságuk elmarad az átlagtól, közülük sokan küzdenek mentális és szociális problémákkal. Az előadó látványos, dokumentum értékű rövid filmbetétekkel színestette előadását, bemutatta a powwow szertartást (táncos, azonosságtudat átörökítését célzó rendezvény) valamint az „izzasztókunyhót” (imádkozás, elmélyülés színhelye). Megtudtuk, hogy az indián kultúrában központi szerepe van a harmóniára törekvésnek, az idősek tiszteletének és az ősi bölcsességek átadásának.   

Az előadás második részében bemutatta a navajo-k békéltetési eljárását. Ennek intézményi kereteit 1982. óta törvény biztosítja. 12 elsőfokú bíróság mellett működik a békéltető program. Az eljárás írásban, formanyomtatványon kezdeményezhető, díja 80 USD, célja a harmónia helyreállítása, megállapodás, „egyezség” létrejöttének elősegítése. A békéltető személynek ismernie kell a navajo nyelvet és írást. Ügyvéd közreműködése nem megengedett. A békéltetés menete az ősi tradíciónak megfelelően alakul. Az előadó bemutatja a feleket, összefoglalja az ügyet. Ezután ima következik, miközben zsályát vagy dohányt égetnek. A körben ülő szereplők mindegyike kifejtheti álláspontját, azonban egyszerre csak egy személy beszélhet - estleg élhet a hallgatás jogával - mégpedig az, akinek a kezében van a „beszélő tárgy” (pl. bot. toll). A békéltető meggyőződik arról, hogy mindenki érti a problémát. Nem kötelező a megszólalás, a hosszas csend elősegíti az elmélyülést. A konszenzus eredményeként létrejövő megállapodást írásba foglalják, a békéltető után követi a fejleményeket. A megállapodás utólag is módosítható. A körmodellként ismert eljárás célja nem a büntetés, hanem a helyreállító igazságszolgáltatás, a sérelmet szenvedett fél gyógyítása. Körmodellek alkalmazására Európában, így hazánkban is történtek kísérletek. További vizsgálat szükséges annak megállapítása érdekében, hogy az európai vitakultúrába mennyiben, illetve milyen módon illeszthető az eljárás.

Az előadó végezetül röviden ismertette két esetet, ahol eredményes volt az eljárás. Az egyik esetben az anyát bántalmazó alkoholista fiú ügyében sikerült szeretetteljes megközelítéssel megoldást találni. A másik ismertetett családjogi ügyben az apaság, valamint a gyermektartás kérdését sikerült tisztázni és rendezni.    

Ezt maga a bírósági szervezetrendszer kezdeményezte, melyben a kezdeti időkben a bírók pro bono vettek részt a közvetítésben. A jogi háttér később kezdett kialakulni. 2009-ben született törvény a bíróságokon belüli közvetítésről. Egy évvel korábban, 2008-ban született meg a kereskedelmi és a polgári ügyek területén zajló közvetítésről egy törvény, ez volt az első ilyen jellegű jog-szabály. Ezt követte a 2009-es, majd a többi is: 2015-ben törvény szabályozta a felek közötti közvetítés szabályait a bíróságokon kívüli térben, ugyanebben az évben született törvény a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről, 2018-as a családjogi törvény és 2021-es a bankokról szóló törvény.Ami a jelenlegi AVR megoldásokat illeti, elmondta, hogy négyféle alternatív vitarendezési megoldás van Szlovéniában. Az egyik a közvetítés, melyet bíróságokon belül és kívül is végeznek, további végez a Szlovén Bankok Szövetsége, a Szlovén Biztosítási Egyesületet, a Szlovén Kereskedelmi Kamara, az Ügyvédi Kamara Mediációs Központja, a szociális munkásokat foglalkoztató központok és a magán mediátorok, közvetítők is. A másik AVR forma a választottbíráskodás, két szervezet foglalkozik ezzel, egyik az UNCITRAL alapjain álló és 1928 óta működő Szlovén Kereskedelmi Kamara Választottbírósága, a másik Triglav Biztosító Választottbírósága. A harmadik AVR megoldás Szlovéniában a békéltetés, melyet röviden a közvetítés és a választottbíráskodás jellemzőinek együttese miatt és ezek angol elnevezését követve „MED-ARB”-nak vagy „ARB-MED”-nek is szokásos nevezni. Békéltetéssel a Szlovén Kereskedelmi Kamara és magán szervezetek foglalkoznak. A negyedik AVR forma egy sajátos szlovén megoldás, melyet angolul „early neutral dispute rating” elnevezéssel illetnek és magán szervezetek végzik a jogviták korai szakaszában, mely leginkább a közvetítésre hasonlító, de attól némileg különböző megoldás.

Áttérve a Szlovén Biztosítási Egyesület bemutatására elmondta, hogy e szervezetnek kétféle szerepköre van: egyrészt végez közvetítést, azaz mediál, másrészt biztosítási ombudsman szerepkört is betölt. Tevékenységére több jogszabály is irányadó, így alkalmazandó rá a biztosítási törvény, a bíróságon kívüli mediációt szabályozó törvény, a Szlovén Biztosítási Egyesület AVR Központ szervezetét és létrehozatalát szabályozó törvény, a belföldi és a határon átnyúló közvetítés eljárásrendjét szabályozó törvény, valamint a mediátorokra irányadó magatartási kódex. A kétféle szerepkör egymástól eltérő tevékenységet és különböző eljárásrendet jelent. A mediáció, azaz a közvetítés lehet belföldi ügyfelek egymás között vagy határon átnyúló szolgáltatásokkal kapcsolatos jogvita, illetve a különböző biztosítók egymással szembeni igényei is kerülhetnek az Egyesület elé. Biztosítók és ügyfelei közötti határon átnyúló jogviták esetében az Egyesület a FIN-NET szabályai szerint jár el, hiszen ennek az európai fórumnak tagja. Belföldi ügyekben biztosítók és ügyfeleik közötti viták a megkötött biztosítási szerződésekkel kapcsolatosak vagy biztosítási kártérítés, vagy kártalanítás megfizetésére irányulnak.

Az eljárás nem ingyenes, de csak egy kisösszegű, jelképes díjat kell érte fizetni, ami 20 euro eljárásonként. Az eljárás ügyfélkérelemre indul, majd az eljáró mediátor kijelölésével és a szlovén vagy az angol nyelv közötti választással folytatódik. Lehet írásbeli, vagyis online vagy személyes találkozás keretében bonyolódó, de minden esetben a mediációra vonatkozó törvénybeli szabályokat kell követni. A részvétel az eljárásban kötelező a biztosítók számára, együtt kell működniük, meg kell jelenniük, reagálniuk kell a kérelemre stb. Az eljárások eredményét, amennyiben az egyezség, minden esetben írásba kell foglalni. Amikor az Egyesület biztosítási ombudsmanként jár el, sohasem foglalkozik olyan ügyletekkel kapcsolatos kérdésekkel, melyek bírósági hatáskörbe tartoznak, ilyen esetekben a biztosító és ügyfele közötti olyan vitákkal foglalkozik, melyek a Biztosítási törvény hatálya alá esnek és valamilyen meg nem felelést jelentenek a Biztosítási törvény rendelkezéseihez képest a biztosító oldaláról, vagy nem felelnek meg a jó üzleti hírnév, illetve a biztosítási szakmai alapvető követelményeinek. Hogyha az ombudsman valamilyen szabálysértést, jogszabálynak való meg nem felelést állapít meg, e döntése ellen nincs helye jogorvos-latnak. 2021-ben 45 ilyen ügy került a biztosítási ombudsman elé.

Elmondta, hogy 2021-ben 176 új ügyet kezdeményeztek ügyfelek biztosító társaságokkal szemben, melyekben mediáltak az Egyesület mediátorai, 17 esetben vontak vissza benyújtott kérelmet a kérelmezők, az Egyesület két kérelmet utasított el, négy alkalommal töröltek egyezséget, 41 megállapodás született, 135 ügy eredménytelenül zárult, vagyis nem született egyezség. Az ügyek jellegét tekintve, 34 ügy volt gépjármű felelősségbiztosítással kapcsolatos, 26 egyéb felelősségbiztosítással kapcsolatos, 20 ügy balesetbiztosítási jellegű, 34 ingatlantulajdonnal kapcsolatos biztosítási ügy, 40 ügy gépjárműbiztosítási ügy, 13 egészség- és 5 életbiztosítással volt kapcsolatos. Végezetül beszélt arról, hogy a mediátorok, így az ő munkája is abból áll, hogy egyezség létrehozatalára törekszenek és ha az nem sikerül is próbálják segíteni a feleket abban, hogy ügyük ne kerüljön bíróság elé. Az ügyekben pártatlannak és elfogulatlannak kell lenniük, meg kell érteniük azt is, ha a felek nem tudnak egyezségre jutni, és hasznos megismerniük és tudniuk ennek okát is. A koronavírus világjárvány megváltoztatta kicsit a korábbi gyakorlatukat, sok ügyben áttértek az online ügyintézésre. Bármilyen módon is bonyolítanak azonban közvetítést, mindig neutrálisnak és empatikusnak kell lenniük még egy olyan szabályozott piaci környezetben is, mint ami a biztosítások világát jellemzi.

Az egyes fuvarozási ágakat további nemzetközi egyezmények szabályozzák. A CMR szabályozza a fuvarozás feltételeit és a fuvarozás feleinek a felelősségét is. Az egyezmény hatálya kiterjed minden olyan szerződésre, amely áruknak közúton járművel díj ellenében végzett szállításáról szól, ha az áru átvételének helye és a kiszolgáltatásra kijelölt hely, - amint ezeket a fuvarozási szerződésben megjelölték, - két különböző állam területén van, amelyek közül legalább az egyik szerződő állam. Ez a rendelkezés a felek székhelyére és állampolgárságára tekintet nélkül érvényes.

A nemzetközi árufuvarozási és szállítmányozási perek értékhatárra tekintet nélkül törvényszéki hatáskörbe tartoznak. Kutatása a Székesfehérvári Törvényszék gyakorlatára terjedt ki 2001. január 1. napjától 2021. december 31. napjáig terjedő időtartamra vonatkozóan. Ezen időtartam alatt 104 ügy érkezett a Székesfehérvári Törvényszékre, 102 nyert befejezést, amelyek közül 47 érdemi befejezés (40 ítélet, 5 egyezség és 2 bírósági meghagyás), míg az egyéb, nem érdemi befejezéssel érintett ügyek száma 55. Perben a felek kérelmére a bíróság foglalja jegyzőkönyvbe az egyezséget és hagyja jóvá, a perbeli egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint az ítéletnek és állami végrehajtóerő kapcsolódik hozzá. A gazdasági élet szereplőit a hosszú távon jól működő üzleti kapcsolat is motiválhatja a jogvita békés rendezésében. A felek vezető tisztségviselőinek személyes kapcsolatai nagy mértékben befolyásolják az üzleti kapcsolatokat. Az 55 egyéb, nem érdemi befejezésből 23 ügy került megszüntetésre, amelynek hátterében alternatív vitarendezés húzódhat meg. A 23 ügyből 10 ügy bíróságon kívüli megegyezéssel zárult. A feleket egyezségkötésben segíthetik a jogi képviselők, bírósági közvetítők vagy mediátorok. A gazdasági társaságok tudatos üzletpolitikát folytatnak, mivel már a szerződések megkötésekor is használják az alternatív vitarendezési kikötéseket és csak azokban az ügyekben kérik a bírói döntést, amelyekben nem tudnak megállapodni. A gazdasági társaságok jogvitáinak csak egy kis része jut el a bírósági útig. Javaslatként hangzott el az alternatív vitarendezés kiterjesztése, mert ennek segítségével a jogviták többsége már a korai szakaszban lezárható lenne – zárta előadását és összegezte az eredményt.