Mit jelent az alávetés?
nyomtatásAz alávetés a pénzügyi szolgáltató írásban vagy meghallgatáson szóban megtett és jegyzőkönyvezett nyilatkozata, amelyben vállalja, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának, egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatnak aláveti magát, azaz magára nézve kötelezőnek fogadja el a Testület döntését. Az alávetési nyilatkozatok lehetnek általános vagy eseti (egy adott ügyre vonatkozó) alávetési nyilatkozatok.
Mind az általános, mind az eseti alávetési nyilatkozat megadása a szolgáltató részéről szabadon választható volt. 2017. év január 1. napjától minden szolgáltatóra kiterjedő jogszabályváltozás eredményként a Testület előtti eljárásban 1.000.000 Ft összeghatárig jogszabályi alávetés került bevezetésre. 2024. január 1. napjától hatályos törvénymódosítással ez az összeghatár 2.000.000 Ft-ra került felemelésre.
Ez azt jelenti, hogy 2024. január 1. napjától a Testület egyezség hiányában akkor is kötelezést tartalmazó határozatot hozhat (MNB törvény 113. § (2) bekezdés), ha az adott ügyben érintett pénzügyi szolgáltató alávetési nyilatkozatot nem tett, de a kérelem megalapozott és a fogyasztó érvényesíteni kívánt igénye – sem a kérelemben, sem a kötelezést tartalmazó határozat meghozatalakor – nem haladja meg a kettőmillió forintot. Ezen jogszabályváltozás nem jelenti azonban azt, hogy a szolgáltatók ne tehetnének továbbra is általános vagy eseti alávetési nyilatkozatot.
A jogszabályi alávetésen túl az alávetési nyilatkozatában a pénzügyi szolgáltató korlátozhatja kötelezettségvállalásának mértékét, illetve hatályát a jogvita tárgyának általa meghatározott értékében (pl.: megjelöli azon összeghatárt, amelyen belül benyújtott kérelmezett összegig érvényes az alávetési nyilatkozata), vagy más módon (pl.: megjelöli azon ügyletet, amire nem terjed ki az alávetési nyilatkozata).
A Pénzügyi Békéltető Testület a nála megtett alávetési nyilatkozatokról nyilvántartást vezet, amely itt érhető el: