Jogesetek a biztosítási szektorban

 EGYEZSÉGEK:

•   EGYEZSÉG: baleseti halál esetére szóló biztosítási szolgáltatás megfizetése

 A kérelmező és a pénzügyi szolgáltató a megtartott meghallgatáson egyezséget kötöttek, megállapodva, hogy a pénzügyi szolgáltató a kárrendezési eljárásban már teljesített biztosítási szolgáltatást meghaladóan további 11 millió forintot megfizet. A kérelmező a Testület előtt indult eljárásban a pénzügyi szolgáltatótól baleseti halál esetére szóló biztosítási szolgáltatás megfizetését kérte. A kérelmező és a pénzügyi szolgáltató egyezően adták elő, hogy a biztosított négy bankkártya balesetbiztosítási szerződést kötött. A biztosított balesetben elhunyt, melyet követően a kedvezményezett kérte a baleseti halál esetére szóló biztosítási összeg teljesítését. A pénzügyi szolgáltató részben teljesített, azonban két szerződés vonatkozásában a baleseti halál esetére szóló biztosítási összeg kifizetésétől elzárkózott azzal az indokkal, hogy a bankkártya balesetbiztosítási szerződés szerint ugyan a biztosított személyre több biztosítás is köthető, de a biztosítónál megkötött valamennyi szerződés alapján teljesített összes biztosítási szolgáltatás nem haladhatja meg a meghatározott maximum összeget. A kérelmező jogi képviselője útján panaszt tett arra hivatkozva, hogy a Ptk. alapján balesetbiztosítás esetén túlbiztosítás nincs, a biztosítási szerződés vonatkozó kikötése jogszabályba ütközik. A kérelmező a Testülethez benyújtott kérelmében ismételten a szerződési feltétel jogszabálysértő voltára hivatkozott. A pénzügyi szolgáltató a válasziratában a biztosítási szolgáltatás teljesítésétől továbbra is elzárkózott, egyezségi ajánlatot nem tett, azonban felhívásra megküldte a négy balesetbiztosítási szerződés általános szerződési feltételeit. Az általános szerződési feltételek áttanulmányozása után megállapítható volt, hogy a legkorábban megkötött szerződés még nem tartalmazta a maximum szabályt, azt csak a később kötött három szerződéshez tartozó szerződési feltételben került rögzítésre. Ez azt jelentette, hogy a legelső szerződésben a felek nem állapodtak meg úgynevezett „plafon” szolgáltatásban. A Testület a csatolt általános szerződési feltételek alapján észlelte és megállapította azt is, hogy a vita tárgyát képező szerződési kikötés olyan szerződési kikötés mely a felek között korábban alkalmazott kikötéstől eltér, és mint ilyen a régi Ptk. 205/B. § (2) bekezdése alapján csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél a külön figyelemfelhívó tájékoztatást követően kifejezetten elfogadta. A később kötött szerződések iratai nem támasztották alá, hogy a pénzügyi szolgáltató a korábban alkalmazott szerződési kikötéstől való eltérésre a szerződő figyelmét felhívta volna és az eltérő kikötés kifejezetten elfogadásra került. Ezt követően a felek egyeztettek és a pénzügyi szolgáltató vállalta a korábban ki nem fizetett összeg megfizetését, így a felek egyezséget kötöttek.   

•  EGYEZSÉG: életbiztosítási szerződés

 A kérelmező az életbiztosítási szerződése alapján lejáratkori érték és a befizetett összeg különbözetének megfizetése iránti jogvita rendezésére nyújtott be kérelmet. Előadta, hogy a pénzügyi szolgáltatóval 10 éves időtartamú, vegyes típusú életbiztosítási szerződést kötött. A szerződés lejáratkori értéke összegével nem értett egyet, magasnak tartotta az üzemeltetési költségeket és kifogásolta, hogy az évenkénti értesítőben szereplő magas hozam ellenére még a befizetett összeget sem kapta vissza. A pénzügyi szolgáltató válasziratában nyilatkozott, hogy a kérelem tárgyát képező életbiztosításban az életbiztosítási szerződés lejárattal való megszűnése esetére azt vállalta, hogy a lejárati időpontban aktuális pénzalap értékét fizeti ki.  A biztosítás tartama alatt egyrészt működtette és nyilvántartotta az elkülönített pénzalapot, másrészt viselte a kockázatot. A pénzalap aktuális értéke a lejárat időpontjában azonos volt a kifizetett összeggel és minden tekintetben megfelelt a szerződési feltételeknek. A lejárati időpontban aktuális biztosítási összeg meghatározása, és a kifizetendő összeg kiszámítása az Általános Személybiztosítási Szabályzat szerint történt. A felek megállapodtak. A dokumentumokból kiderült, hogy a kérelmezőnél lévő ajánlat és a pénzügyi szolgáltató által a válaszirat mellékleteként megküldött ajánlat tartalma nem egyezik meg. Az életbiztosítási szerződés igényfelmérő az eredetihez képest javításokat tartalmazott. A pénzügyi szolgáltató a meghallgatás elhalasztását kérte, hogy az eltérést tisztázza. A folytatólagos meghallgatáson úgy nyilatkozott, hogy a dokumentumok eltérését nem tudta tisztázni, erre való tekintettel a kért összeg megfizetését az egyezség alapján teljesíti. 

•  EGYEZSÉG: befektetési egységhez kötött életbiztosítási szerződés

 A kérelmező és a pénzügyi szolgáltató között befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződés állt fenn. A kérelmező a szerződés visszavásárlásakor észlelte, hogy a biztosító jelentős költségelvonást alkalmazott. A Kérelmező kérte az általa jogtalannak tartott, levont költségek visszatérítését. A szolgáltató annak fenntartása mellett, hogy szerződésszerűen járt el a költséglevonások alkalmazása során, az ügy összes körülményére, valamint a költséglevonások befizetésekhez viszonyított magas aránya miatt felülvizsgálta álláspontját és egyezség keretében a kérelmező által igényként megfogalmazott összeg több mint felét, félmillió forintot meghaladó összeget megfizetett a kérelmező részére.  

• EGYEZSÉG: befektetési egységhez kötött életbiztosítási szerződés 

A kérelmező és a pénzügyi szolgáltató között befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződés alapján a kérelmező egy bizonyos időszakra vonatkozóan, a befektetési egységeket a Magyar Részvény Eszközalapban helyezte el. Később megállapította, hogy az eszközalap hozama jelentősen alulmúlta az eszközalap referencia indexeként megadott BUX index teljesítményét. Kérte a számított különbözet megtérítését. A pénzügyi szolgáltató a Testület iránymutatása alapján újraszámította az eszközalapban elhelyezett befektetési egységek értékét és megállapította, hogy a kérelmező hivatkozása megalapozott. A jogvita végleges lezárása érdekében, egyezség keretében a szolgáltató a kérelmező által megállapított teljes különbözetet, félmillió forintot meghaladó összegben megfizetett részére. 

 KÖTELEZÉS: 

•  KÖTELEZÉS: egyéni betegbiztosításhoz kapcsolódó biztosítási összeg kifizetése

A kérelmező egyéni betegbiztosítási szerződéssel rendelkezett, amely alapján kérte a szolgáltatótól a napi kórház díj megtérítését. A pénzügyi szolgáltató hivatkozva a felek között létrejött szerződésben foglalt kizárási okra, megtagadta azt. Az ügyben eljáró testületi tag kötelezte a szolgáltatót, hogy a kérelmező részére térítse meg a napi kórház díjat a felek között létrejött biztosítási szerződés alapján, hiszen tévesen rendelte alkalmazni a kizárási okot az ügyben. A kötelezést a szolgáltató teljesítette. 

 AJÁNLÁS: 

•  AJÁNLÁS: kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megszűnése

 A kérelmező kötelező gépjárműfelelősség-biztosítással (kgfb) rendelkezett és kérelmében sérelmezte, hogy annak ellenére, hogy nem kötött új biztosítást a szolgáltatóval, az mégis új kötvényt állított ki emelt díjjal, így a korábbi biztosítására megfizetett díj nem fedezte az új biztosítási díjat, ezért a kgfb biztosítását a szolgáltató díj nem fizetéssel megszüntette. A pénzügyi szolgáltató azt nyilatkozta, hogy új biztosítási ajánlatot tett és ennek alapján új biztosítási kötvényt bocsátott ki, ezzel egyidejűleg megszüntetve a korábbi biztosítást, figyelemmel a kettős biztosítás tilalmára. Az ügyben eljáró testületi tag megállapította, hogy a korábbi kgfb jogellenesen került törlésre a szolgáltató által, ezért ajánlotta, hogy a korábbi biztosításra könyvelje el a díjbefizetést és az új kgfb-t törölje. Kifejtette, hogy a hatályos Gfb tv. alapján a szerződés két módon szüntethető meg, az egyik mód a biztosított írásbeli felmondása, a másik a felek közös megegyezése. A szolgáltató nem tudta igazolni, hogy írásban a kérelmező felmondta volna korábbi szerződését, hanem az új szerződésre vonatkozó ajánlatot ráutaló magatartásként értelmezve szüntette meg azt, továbbá a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését sem tudta bizonyítani. Az eljáró tag arra az álláspontra helyezkedett a hatályos Gfb tv. alapján, hogy jogellenesen került megszüntetésre a korábbi biztosítási szerződés, ezért ajánlásban az eredeti jogviszony helyreállítása mellett érvelt.

  MEGSZÜNTETŐ HATÁROZAT:  

• MEGSZÜNTETŐ HATÁROZAT: költségtérítés utasbiztosítási szerződés alapján

 A kérelmező örökös utasbiztosítási szerződés alapján földi maradványok hazaszállítása költségeinek megtérítését kérte. Álláspontja szerint az alkalmazandó biztosítási feltételek alapján a pénzügyi szolgáltató köteles az igényelt összeget megfizetni. Vitatta, hogy a pénzügyi szolgáltató által megjelölt feltételeket kellene jelen ügyben alkalmazni. A húga, a biztosított bankkártyához kapcsolódó utasbiztosítási szerződéssel rendelkezett. A biztosított elhunyt, a halál okaként kábítószer fogyasztás okozta keringés összeomlást állapítottak meg. A pénzügyi szolgáltató válasziratában úgy nyilatkozott, hogy a Szerződési Feltételekben foglaltak értelmében a földi maradványok hazaszállítása vonatkozásában szabályozott kizárási okokra tekintettel az elhunyt földi maradványai hazaszállítási költségének megtérítésére nincs lehetőség. Bemutatta a bankkártyával rendelkezők külföldi és belföldi utazásra szóló csoportos utasbiztosításáról szóló „Ügyfél tájékoztató és Szerződési Feltételek”-et, amely alapján a nagy mennyiségű kábítószerek, nyugtatószerek és alkoholos italok fogyasztása okozta keringés-összeomlás nem minősül balesetnek, így ilyen esetben a földi maradványok hazaszállítása sem minősülhet biztosítási eseménynek. A felek a meghallgatáson részletesen egyeztettek és a kérelmező elfogadta a pénzügyi szolgáltató álláspontját, kérelmét visszavonta.