Jogesetek a pénzpiaci szektorban

 EGYEZSÉGEK: 

• EGYEZSÉG: bankszámla megszüntetés költségének vitatása

A kérelmező sérelmezte bankszámlája késedelmes megszüntetését, ő ugyanis 2016. márciusában kérte a számla megszüntetését, majd 2016. áprilisában a hitelkártya szerződését is felmondta. A szolgáltató csak 2016. júliusában szüntette meg a számlaszerződést és augusztusban a hitelkártya szerződést.  Figyelemmel arra, hogy sem a kérelmező, sem a szolgáltató előadását teljes körűen bizonyítani nem tudta, a felek megállapodtak a számla megszüntetésével kapcsolatos költségek rendezésében.

•  EGYEZSÉG: fizetési számláról teljesített átutalás 

A kérelmező a pénzügyi szolgáltatónál lakossági forint fizetési számlával rendelkezett, melyről a pénzügyi szolgáltató a NAV megkeresésére több millió forintot utalt át a hatóság részére a kérelmező gyermekének adótartózása miatt. A pénzügyi szolgáltató arról tájékoztatta a kérelmezőt, hogy gyermeke társtulajdonosként rendelkezik a fizetési számlája felett és ez a számlakivonatokon is fel van tüntetve. A kérelmező vitatta gyermeke társtulajdonosi minőségét, melyre figyelemmel – eredménytelen panaszeljárást követően – kérte a nevezett összeg jóváírását a számlán. Az eljárás során a pénzügyi szolgáltató arra hivatkozott, hogy az adótartozással érintett személy elektronikus nyilvántartásaiban a számla társtulajdonosaként szerepel, azonban – felhívásra – a társtulajdonosi jogviszony létesítésére vonatkozó papír alapú iratanyagot, a kérelmező gyermekének aláírásmintáját - nem tudta becsatolni. A szolgáltató erre figyelemmel egyezségi ajánlatot tett és vállalta, hogy a hatósági átutalási megbízás alapján korábban levont összeget és ennek az eltelt időre járó késedelmi kamatait a kérelmező számláján jóváírja. A kérelmező az egyezségi ajánlatot elfogadta, a szolgáltató az egyezségben foglaltakat teljesítette. 

• EGYEZSÉG: CHF alapú megszűnt gépjárműhitel szerződés 

A kérelmező azzal a kérelemmel fordult a Testülethez, hogy álláspontja szerint a gépjárműhitelt már kifizette, illetve többet képtelen fizetni anyagi és családi körülményeire tekintettel. A pénzügyi szolgáltató válasziratában előadta, hogy a szerződés érvényesen létrejött, az CHF alapú, változó kamatozású. A fennálló tartozás a pénzügyi szolgáltató jogos követelése. A kérelmező szerződése deviza alapú maradt, tekintettel arra, hogy a forintosításról szóló szerződésmódosítási ajánlatot elutasította. Mivel a kérelmező nem tett eleget fizetési kötelezettségének a pénzügyi szolgáltató azonnali hatállyal felmondta a szerződést. Ennek alapján a kérelmező teljes tartozása egy összegben esedékessé vált. A meghallgatáson a felek egyezséget kötöttek, amely alapján a pénzügyi szolgáltató a fennálló tartozásból meghatározott összeget elengedett. A pénzügyi szolgáltató vállalta, hogy a gépjármű közös értékesítése esetén az ebből befolyt összeg levonása után a fennmaradó tartozásra kamatmentes részletfizetési lehetőséget biztosít, továbbá vállalta a gépjármű díjmentes elszállítását is. 

• EGYEZSÉG: nyilvántartott teljes tartozás törlése

 A kérelmező kérelmében előadta, hogy édesapja, aki egy személyi kölcsön szerződésben adóstársként szerepelt, elhalálozott és a pénzügyi szolgáltató tőle, mint jogutódtól követeli a fennálló tartozás összegét. A kérelmező vitatta a szerződésben szereplő THM mértékét, véleménye szerint az tisztességtelen volt. Hivatkozott arra, hogy az adós már megfizette a szerződés alapján járó teljes tartozást, sérelmezte a nem megfelelő tájékoztatást, továbbá elévülési kifogást terjesztette elő. A pénzügyi szolgáltató válasziratában vitatta a kérelemben előadottakat, az általa követelt tartozás megfizetésére részletfizetést ajánlott a kérelmező választása szerint 48 hónapra fix összegű törlesztő részlettel. A meghallgatáson a felek megegyeztek abban, hogy a pénzügyi szolgáltató a követelésből eredően a továbbiakban semmilyen jogcímen igényt nem támaszt, az ügyet lezárja. Az eljárásban a kérelmező nem tudta igazolni, alátámasztani a jogalap vitatása és a tartozás fenn nem állása körében előadottakat, a pénzügyi szolgáltató pedig nem tudta igazolni, hogy elévülést megszakító jogcselekmény történt volna.  

KÖTELEZÉS: 

• KÖTELEZÉS: jogalap nélküli gazdagodás jogcímén visszakövetelt összeg elengedése 

A kérelmező sérelmezte, hogy a pénzügyi szolgáltató jogalap nélküli gazdagodás jogcímen visszakövetelte a részére kifizetett tisztességtelenül felszámított összeget. A pénzügyi szolgáltató álláspontja szerint adminisztrációs hiba folytán került kifizetésre az elszámolási törvény szerinti fogyasztói követelés (az alkalmazott kedvezményt nem vette figyelembe elszámoláskor a szolgáltató), ezért a kérelmező azzal jogalap nélkül gazdagodott, így az a szolgáltató részére visszajár, továbbá jelezte, hogy a szerződéshez kapcsolódóan új elszámolást nem készített. A rendelkezésre álló iratok alapján a pénzügyi szolgáltató nem készített az arra nyitva álló határidőn belül új – javított – elszámolást, amely az alkalmazott kedvezményt tartalmazta volna. Amennyiben a fentiek szerinti szerződés kedvezményes végtörlesztés következtében szűnt meg a pénzügyi szolgáltatónak 2015. november hónapig kellett volna elkészítenie az elszámolást, ezzel szemben az elszámolás a nem végtörlesztett szerződésekre vonatkozó elszámolási határidőben, 2015. április hónapban készült. Az eljáró tanács álláspontja szerint a pénzügyi szolgáltató azt az összeget követelte vissza a kérelmezőtől, amely összeg vonatkozásában a pénzügy szolgáltató nem támasztotta alá a követelés jogosságát sem új elszámolás készítésével, sem pedig egyéb módon, ezen felül a kérelmező az összeg érdemi (összegszerű) vitatására már nem is lett volna jogosult a panasztételi határidő lejárta következtében. Mindemellett a benyújtott iratok alapján a kérelmező a pénzügyi szolgáltató által számított és visszafizetett összeget jóhiszeműen vette fel és az eltelt idő alatt el is költötte. Az fentebb írtak alapján az eljáró tanács felhívta a szolgáltatót arra, hogy ne érvényesítse a fogyasztóval szemben a követelést.   

AJÁNLÁSOK: 

• AJÁNLÁS: banktitok

A kérelmező néhai férje nevén vezetett számlát a pénzügyi szolgáltató. A férj halála után a teljes hagyatéki vagyon jogerősen a kérelmezőre szállt, aki néhai férje számlájáról a halál időpontja előtti átutalások vonatkozásában kért információt a pénzügyi szolgáltatótól, amely azt banktitokra hivatkozással megtagadta. A pénzügyi szolgáltató hivatkozott a Hpt. 161.§-ban foglalt taxatív felsorolásra, amely szerinte nem adott felmentést számára a banktitok megtartásának kötelezettsége alól az örökös részére történő adatátadás esetére.  Az eljáró tanács ajánlotta, hogy a szolgáltató az örökös részére adja ki a kért információt az átutalással kapcsolatban, hiszen az örökössel szemben nem áll fenn banktitokkal kapcsolatos korlátozás. Az eljáró tanács rámutatott arra, hogy a Ptk. 7:1.§-ban foglaltak alapján a hagyaték teljes egésze száll át az örökösre, ez azt is jelenti, hogy jogutódlás történik mind a hagyatéki terhek, mind a jogok tekintetében. Az örököst ugyanazon jogok illetik meg, mint a jogelődöt, így az örökössel szemben nem állhat fenn banktitok. 

• AJÁNLÁS: végtörlesztési díj 

A kérelmező kifogásolta, hogy a pénzügyi szolgáltató a fennálló tőketartozás 2 százalékát számította fel előtörlesztési díjként a végtörlesztés során, álláspontja szerint ez 1 százalék lehetett volna csak. A pénzügyi szolgáltató álláspontja szerint helyesen járt el a végtörlesztési díj kiterhelésekor, hivatkozva arra, hogy 2016. március 21. napját követően az Fhtv. 25.§-a módosult, amelyet a végtörlesztés időpontjában kellett figyelembe venni. A Testület ajánlást bocsátott ki, melyben a pénzügyi szolgáltatónak ajánlotta, hogy térítse vissza a kérelmezőnek a kérelmező által a végtörlesztéskor kifizetett végtörlesztési díj 50 százalékát, azaz az 1 százaléknak megfelelő mértékű végtörlesztési díjat számítson fel. Az ajánlásban az eljáró tanács figyelembe vette a Módtv. általános indokolásában kifejtett jogalkotói szándékot, mely arra irányult, hogy az Fhtv. 25. § (1) bekezdését a hatálybalépést követően megkötött szerződésekre rendelte alkalmazni, ezért a jogalkotó a hatálybalépést megelőzően kötött szerződések tekintetében fenntartja a hitelcél szerinti különbségételt. Eszerint, amennyiben a szerződéskötéskor hatályos Fhtv. 25. §-t rendeli alkalmazni, abban az esetben nemcsak az Fhtv. 25. §-ának (1) bekezdését, mint főszabályt, hanem annak (4) bekezdését, mint a főszabály alóli kivételt is figyelembe kell venni a jogszabály alkalmazása során az eljárásban érintett szerződés tekintetében.

•  AJÁNLÁS: kezelési költség

 A kérelmező és az engedményező pénzügyi szolgáltató között Lakáshitel Kiegészítő Kamattámogatással elnevezésű kölcsönszerződés jött létre. Az engedményező pénzügyi szolgáltató a szerződést később felmondta és a hitelszámlán nyilvántartott követelést a következő év elején az engedményes pénzügyi szolgáltatóra engedményezte. Az engedményező pénzügyi szolgáltató az eljárásban benyújtott válasziratában úgy nyilatkozott, hogy az engedményezési nyilatkozat a kezelési költség tekintetében téves összeget tartalmazott; egyedi technikai hiba miatt a hitelszámlát a felmondás és az engedményezés időpontja között havonta megterhelte a kezelési költség összegével. Előadta, hogy a kölcsönszerződés nem tartalmazta, hogy késedelem esetén a pénzügyi szolgáltató jogosult kezelési költséget felszámítani, ezért a felmondó levél sem tartalmazhatta azt. Úgy nyilatkozott, hogy a vonatkozó időszakban a hitelszámlát kezelési költséggel nem terhelhette volna meg. Egyezségi ajánlatot tett, amelyet azonban a kérelmező nem fogadott el. Az engedményező pénzügyi szolgáltató válasziratban foglalt nyilatkozata alapján jogosulatlanul terhelte meg a hitelszámlát és növelte meg a kérelmező tartozását a kezelési költség összegével. Ennek megfelelően az engedményezett követelés összege helytelenül lett rögzítve az engedményezési értesítőben. Az ajánlás szerint az engedményező pénzügyi szolgáltatónak át kellett utalnia a kölcsönszerződés felmondása és az engedményezés időpontja között felszámított összeget a kérelmező engedményes pénzügyi szolgáltatónál vezetett számlájára, erre tekintettel az engedményes pénzügyi szolgáltatónak szükséges volt az engedményezés napjára vonatkozóan csökkenteni a tartozás összegét, és a nyilvántartott követelés összegét ennek megfelelően kellett meghatároznia. 

• AJÁNLÁS: integrált casco 

CHF alapú kölcsönszerződéshez kapcsolódóan az integrált CASCO biztosítás díja az esedékes törlesztő részletekben a kamattartalom részeként került megfizetésre a kérelmező által. A pénzügyi szolgáltatónak jogszabálysértésre figyelemmel elszámolási kötelezettsége volt, mégpedig a díjra számított árfolyam-különbözet megállapítása érdekében. A kérelmező sérelmezte a pénzügyi szolgáltató által kiszámolt visszatérítési összeget, holott a korábban megküldött, fix összegű biztosítási díjra számított és kiterhelt árfolyam-különbözet kimutatása szerint nagyobb összegű kamat visszatérítés szerepelt, így annak megfizetését kérte. A pénzügyi szolgáltató álláspontja szerint ő helyesen állapította meg a visszajáró összeget, különös figyelemmel arra, hogy a Hpt. 210. § (5a) módosításától (2011.09.29.) volt esedékes az elszámolási kötelezettsége, illetve a Felügyelet által javasolt képletet és arányszámot alkalmazta. Az eljáró tanács ajánlotta a pénzügyi szolgáltató részére, hogy a kimutatásban szereplő magasabb összeget fizesse meg a kérelmezőnek. Az ajánlásában kifejtette, hogy a szolgáltató a saját módszerével számoltan nagyobb összegű visszatérítést kalkulált és azt a kérelmező tudomására hozta, míg a javasolt képlet alkalmazása hátrányosabb volt a fogyasztó számára. Fogyasztóvédelmi szempontok érvényesülése érdekében ajánlott a magasabb összeg figyelembe vétele, hiszen nincs olyan jogszabályi kitétel, hogy a fogyasztó javára a szolgáltató egyoldalúan ne térhetne el egyedi ügyben.

  MEGSZÜNTETŐ HATÁROZATOK: 

• MEGSZÜNTETŐ HATÁROZAT: deviza átutalási megbízás külföldi bankköltsége 

A kérelmező sérelmezte, hogy a pénzügyi szolgáltató nem igazolta a deviza átutalás teljesítése során a külföldi bank által felszámított költséget, melyet a bankszámlájáról levont.  A kérelmező az utalással felmerült költségeinek bizonylattal való igazolását vagy bankszámláján történő jóváírását kérte. A pénzügyi szolgáltató válasziratában előadta, hogy álláspontja szerint a bankszámlakivonat megfelelő igazolást nyújt a felmerült költségre, azonban kérte a levelező bank igazolását arra vonatkozóan, hogy a kérelmező deviza átutalásához kapcsolódó külföldi bankköltség a pénzügyi szolgáltató részéről megfizetésre került. Ezt a dokumentumot a pénzügyi szolgáltató a válaszirathoz csatolta. A kérelmező a válaszirat kézhezvételét követően elfogadta a bankköltség mértékét és annak igazolását,  kérelmét visszavonta, meghallgatásra nem került sor. A kérelmező az ügyét megelégedéssel lezártnak tekintette. 

• MEGSZÜNTETŐ HATÁROZAT: szerződés részbeni érvénytelensége 

A kérelmező a szerződés részbeni érvénytelenségének megállapítását kérte. Előadta, hogy nem kapta meg a devizaalapú hitelekről, valamint annak kockázatairól szóló tájékoztatást, azt nem írta alá. Hivatkozott arra, hogy a futamidő során azt a tájékoztatást kapta, a késedelmes fizetés esetén a pénzügyi szolgáltató nem számít fel késedelmi kamatot. Sérelmezte továbbá, hogy az elszámolás következtében a futamidő megnövekedett, egyezségi ajánlata az volt, hogy, az eredeti futamidő végéig vállalja a jelenlegi törlesztő részlet megfizetését, amennyiben a pénzügyi szolgáltató ezt követően nem támaszt vele szemben semminemű követelést. A pénzügyi szolgáltató válasziratában előadta, hogy a szerződés érvényesen létrejött, a fennálló tartozás a jogos követelése. A pénzügyi szolgáltató a meghallgatáson a szerződés lezárására vagylagos egyezségi ajánlatot tett a fennálló tartozás részletekben történő megfizetésére alacsony, fix kamatozás mellett, vagy a gépjármű értékesítése esetén - vételárának a tartozásba beszámítását követően - a fennmaradó összegre vonatkozóan kamatmentes részletfizetés biztosítására. A kérelmező ragaszkodott az érvénytelenségi kifogásához és nem fogadta el a pénzügyi szolgáltató egyik egyezségi ajánlatát sem. Emiatt az eljárás megszüntetésre került, mivel annak folytatása lehetetlenné vált.