ICAAP–ILAAP-BMA – Felügyeleti felülvizsgálatok

Mit jelent a tőkemegfelelés belső értékelési folyamata (ICAAP)?

A tőkekövetelmény meghatározásával kapcsolatos hazai és európai uniós szabályozás valamennyi hitelintézet és befektetési vállalkozás számára kötelezővé teszi egy olyan belső tőkeszükséglet-számítási eljárás kifejlesztését, amelynek célja annak felmérése, hogy az intézmény saját számításai alapján mekkora összegű tőkekövetelményt tart szükségesnek az általa vállalt és felmerülő kockázatokból fakadó esetleges veszteségek fedezésére. A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata tehát azt hivatott biztosítani, hogy

• az intézmény kellően szofisztikált kockázatkezelési rendszert működtessen, amely megfelelően azonosítja, méri, összesíti és monitorozza az intézmény összes lényeges kockázatát, illetve
• ezek fedezetére elegendő - belső szabályok szerint meghatározott - tőkével rendelkezzen.

A 2. pilléres tőkekövetelmény-számításnak ugyanakkor nem csak az a célja, hogy az intézmény a szabályozói szintet meghaladó többlettőkét képezzen. Az MNB ennél fontosabbnak ítéli azt az ösztönző hatást, melyet az intézmény tudatosabb, hatékonyabb kockázatkezelési technikák és belső eljárások alkalmazása révén kockázatainak pontosabb feltárása, mérése és jobb kezelése érdekében gyakorol. A belső tőkemegfelelési eljárás így az intézmény mindennapos folyamataiba ágyazódva nagyban elősegítheti annak prudens működését.

A belső tőkeszámítási eljárás a CRD [1] és a CRR [2] hatálya alá tartozó valamennyi intézményre vonatkozik, alkalmazása a CRD szerinti minimum tőkekövetelmény-számítás bevezetésétől kezdve, azaz 2008. január 1-től kötelező. A belső tőkekövetelmény-számítási eljárás megfelelő implementálásáért, illetve annak minősége vonatkozásában elsődlegesen az intézmény felső vezetése viseli a felelősséget. Ez akkor is fennáll, ha a vonatkozó eljárások csoportszinten kerülnek meghatározásra.

[1] az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről
[2] az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról

Mit jelent a likviditás megfelelőségének belső értékelési folyamata (ILAAP)?

A likviditási kockázat kezelésére vonatkozóan mind a CRD IV, mind a CRR és a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Hpt.) részletes szabályokat tartalmaz. A Hpt. előírásai szerint a hitelintézet a tevékenységének jellegével, nagyságrendjével és összetettségével összhangban kell, hogy kialakítsa likviditási kockázati profilját, valamint írásban rögzített hatékony eljárásrendekkel, szabályzatokkal kell rendelkeznie:

• a piaci kockázatok valamennyi lényeges forrásának és hatásának mérésére, kezelésére, valamint a rövid pozíció hosszú pozíciót megelőző esedékességéből fakadó likviditási hiány kockázatának kezelésére,
• az egyes üzletágakhoz, devizanemekhez és a csoporthoz tartozó jogi személyekhez igazítva a likviditási kockázata megfelelő - akár egy napon belüli - időtávokon történő azonosítására, mérésére, kezelésére és nyomon követésére, ideértve a likviditási költség-, nyereség- és kockázat-allokációs eljárásokat is.

A Hpt. előírásai természetesen minden érintett intézményre vonatkoznak, azonban az MNB az arányosság elvét követve a rendszerszinten jelentős intézményekkel szemben elvárja az ILAAP folyamat kialakítását, a kisebb hitelintézetek és a befektetési vállalkozások esetében pedig a Hpt. előírásai szerint a tevékenységük összetettségének megfelelő folyamatok kialakítását.

Mit jelent az ICAAP és az ILAAP felügyeleti felülvizsgálata?

2024. április

Az MNB aktualizálta „A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata (ICAAP), a likviditás megfelelőségének belső értékelési folyamata (ILAAP) és felügyeleti felülvizsgálatuk, valamint az üzleti modell elemzés (BMA)” című módszertani kézikönyvet.

A felügyeleti elvárások egyértelműsítése és a transzparencia további növelése érdekében az MNB felülvizsgálta a módszertani kézikönyvét. A soron kívüli felülvizsgálat keretében az MNB többek között kiegészítette a pótlólagos többlet-tőkekövetelmény meghatározása fejezetet, valamint az arányosság elvének fióktelepekre vonatkozó alkalmazásának egyértelműsítése céljából pontosította a felülvizsgálati folyamatok során alkalmazott általános alapelveket.

2023. december

Az MNB aktualizálta „A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata (ICAAP), a likviditás megfelelőségének belső értékelési folyamata (ILAAP) és felügyeleti felülvizsgálatuk, valamint az üzleti modell elemzés (BMA)” című módszertani kézikönyvet.

A felügyeleti elvárások egyértelműsítése, a transzparencia további növelése és a módszertani változások dokumentálása érdekében az MNB felülvizsgálta a módszertani kézikönyvét és mellékleteit. Az éves felülvizsgálat keretében az MNB többek között kiegészítette és pontosította a banki könyvi kamatlábkockázati tőkekövetelmény meghatározásának módszertanát, a zöld tőkekövetelmény-kedvezményekre vonatkozó előírásokat és pontosította a hitelezési kockázatokhoz kapcsolódó bekezdéseket. A módosítások mellett a befektetési vállalkozások szabályozására vonatkozó fejezetek és utalások törlésre kerültek.

Az MNB a 2024. évi ICAAP és ILAAP felülvizsgálatok során a módosított módszertani kézikönyvvel összhangban fog eljárni.

2023. június

Az Amerikai Egyesült Államokbeli bankcsődök fontos tanulsága volt, hogy a betétkoncentráció jelentősen fel tudja gyorsítani a betétkiáramlást, így hozzájárul a likviditási kockázatok növekedéséhez. Ezt a magyar bankszektorban is jelen lévő kockázatot az EU-s szabályozás nem kezeli, ezért 2019-ben az MNB felügyeleti hatáskörben likviditási többletkövetelményt határozott meg a nagybetétek után. Az amerikai bankcsődök során azonban azt tapasztaltuk, hogy nem csak a kiugró nagyságú betétek, hanem a közepes betétek egyidejű kiáramlása is okozhat likviditási válsághelyzetet, ezért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) soron kívül felülvizsgálta „A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata (ICAAP), a likviditás megfelelőségének belső értékelési folyamata (ILAAP) és felügyeleti felülvizsgálatuk, valamint az üzleti modell elemzés (BMA)” című módszertani kézikönyvet és mellékleteit, melynek keretében szigorított a betétkoncentrációra vonatkozó követelményeken.

2022. december

Az MNB aktualizálta „A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata (ICAAP), a likviditás megfelelőségének belső értékelési folyamata (ILAAP) és felügyeleti felülvizsgálatuk, valamint az üzleti modell elemzés (BMA)” című módszertani kézikönyvet.

A transzparencia további növelése, a felügyeleti elvárások egyértelműsítése és a módszertani változások dokumentálása érdekében az MNB felülvizsgálta a módszertani kézikönyvét és mellékleteit. Az éves felülvizsgálat keretében az MNB többek között kiegészítette és pontosította a banki könyvi kamatlábkockázati tőkekövetelmény meghatározásának módszertanát, a zöld tőkekövetelmény-kedvezményekre vonatkozó előírásokat, az elszámolási kockázathoz kapcsolódó elvárásokat, a belső stressz-tesztekre vonatkozó felügyeleti elvárásokat, valamint az ICAAP keretrendszer belső ellenőrzésével kapcsolatos előírásokat.

A Kézikönyv több ponton kiegészült a túlzott tőkeáttétel kockázatára vonatkozó felügyeleti többlettőke követelményre, illetve többlettőke ajánlásra vonatkozó elvárások meghatározásának módszertanával, továbbá a hazai és nemzetközi jogszabályok, iránymutatások és módszertani feljegyzések is implementálva lettek.

Az MNB a 2023. évi ICAAP és ILAAP felülvizsgálatok során a módosított módszertani kézikönyvvel összhangban fog eljárni.

2022. június

Az MNB módosította „A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata (ICAAP), a likviditás megfelelőségének belső értékelési folyamata (ILAAP) és felügyeleti felülvizsgálatuk, valamint az üzleti modell elemzés (BMA)” című módszertani kézikönyvének kockázatos portfóliókról szóló 4. és 5. számú mellékletét. A módosítást az intézmények anyavállalattal és annak nem magyarországi székhelyű, ellenőrző befolyás alatt lévő leányvállalataival szembeni fedezetlen, limit feletti kihelyezéseinek 2. pilléres kezelése indokolta.

2021. december

Az MNB aktualizálta „A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata (ICAAP), a likviditás megfelelőségének belső értékelési folyamata (ILAAP) és felügyeleti felülvizsgálatuk, valamint az üzleti modell elemzés (BMA)” című módszertani kézikönyvet.

A transzparencia további növelése, a felügyeleti elvárások egyértelműsítése és a módszertani változások dokumentálása érdekében az MNB felülvizsgálta a módszertani kézikönyvét és mellékleteit. Az éves felülvizsgálat keretében az MNB többek között kiegészítette és pontosította a tőkekövetelmény-kedvezmények meghatározásának módszertanát, valamint a Növekedési Kötvényprogram (NKP) keretében kibocsátott értékpapírok hitelkockázati tőkekövetelményének meghatározását is tovább szabályozta. Mindemellett számos ponton került pontosításra a Kézikönyv 4. számú melléklete (Kiemelten kockázatos portfóliók), továbbá a hazai és nemzetközi jogszabályok, iránymutatások és módszertani feljegyzések is implementálva lettek.

Az MNB a 2022. évi ICAAP és ILAAP felülvizsgálatok során a módosított módszertani kézikönyvvel összhangban fog eljárni.

2020. december

Az MNB aktualizálta „A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata (ICAAP), a likviditás megfelelőségének belső értékelési folyamata (ILAAP) és felügyeleti felülvizsgálatuk, valamint az üzleti modell elemzés (BMA)” című módszertani kézikönyvet.

A transzparencia további növelése, a felügyeleti elvárások egyértelműsítése és a módszertani változások dokumentálása érdekében az MNB felülvizsgálta a módszertani kézikönyvét és mellékleteit. Az éves felülvizsgálat keretében az MNB többek között kiegészítette az útmutatót a DLT projekt, a lakáscélú zöld, valamint a zöld vállalati és önkormányzati tőkekövetelmény-kedvezmény ismertetésével, továbbá kiemelendő a banki könyvi kamatkockázat vonatkozásában a tőkeszükséglet meghatározását érintő koncepcionális változások dokumentálása is.

Az MNB a 2021. évi ICAAP és ILAAP felülvizsgálatok során a módosított módszertani kézikönyvvel összhangban fog eljárni.

2020. július 24.

A felügyeleti elvárások egyértelműsítése érdekében az MNB felülvizsgálta „A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata (ICAAP), a likviditás megfelelőségének belső értékelési folyamata (ILAAP) és felügyeleti felülvizsgálatuk, valamint az üzleti modell elemzés (BMA)” című módszertani kézikönyvét és annak kockázatos portfóliókra vonatkozó mellékletét.

A módosítás keretében a kézikönyv kiegészült az NHP Hajrá keretében folyósított hitelekre vonatkozó tőkekövetelmény-kedvezménnyel, valamint a kedvezmény feltételeivel. A kézikönyv továbbá kibővült a vállalati NKP-s kötvény formájában fennálló kitettségek tőkekövetelmény kalkulációjának módszertanával.

Az ICAAP-ILAAP-BMA kézikönyv 4. számú mellékletének 2. pontja, a balloon/bullet ügyletekre vonatkozó addicionális tőkekövetelmény előírás tekintetében pontosításra került azzal, hogy a maximum 3 éves eredeti futamidővel rendelkező forgóeszköz hitelek kivételt képeznek a nevezett pontban ismertetett többlettőke képzése alól.

2019. december

Az MNB aktualizálta „A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata (ICAAP), a likviditás megfelelőségének belső értékelési folyamata (ILAAP) és felügyeleti felülvizsgálatuk, valamint az üzleti modell elemzés (BMA)” című módszertani kézikönyvet.

A rendszerszintű kockázatok további mérséklése és a felügyeleti elvárások egyértelműsítése érdekében az MNB felülvizsgálta „A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata (ICAAP), a likviditás megfelelőségének belső értékelési folyamata (ILAAP) és felügyeleti felülvizsgálatuk, valamint az üzleti modell elemzés (BMA)” című módszertani kézikönyvét és annak kockázatos portfóliókra vonatkozó mellékletét. Az MNB a kézikönyvet a piaci fejlemények és felügyeleti tapasztalatok alapján aktualizálta, elvárásait pontosította, kiegészítette. Az MNB továbbá felhívja az intézmények figyelmét azon hiányosságokra, melyekkel kapcsolatban elvárt a kockázatkezelési és mérési gyakorlat felülvizsgálata.

Az útmutatóban megfogalmazott, legfontosabb változások az alábbiak:

• Az ICAAP felülvizsgálat részeként a kiemelten kockázatos portfóliókról szóló szabályzatban pontosításra kerültek a JTM-re vonatkozó előírások. A módosítás célja a prudens és körültekintő hitelbírálati gyakorlat további elősegítése. Az előírás alapján a JTM szabályokat sértő, valamint a nem kellően prudens gyakorlatot folytató (pl.: a pozitív hiteltörténeti adatokat KHR-ből nem ellenőrző) hitelügyletekre 1250%-os kockázati súllyal tőkekövetelmény-többlet kerül előírásra. Az előírás továbbá kiterjesztésre kerül a hitelintézetek pénzügyi vállalkozásokkal szembeni kitettségeire is. Likviditási többletkövetelmény került előírásra a betétállomány 2,5 százalékát elérő nagybetétek által jelentett koncentrációs kockázat csökkentésére.
• Megnevezésre került több, likviditás szempontjából kockázatosnak tartott portfólió.
• Bemutatásra kerültek a jogszabályok által előírt mutatók számításában tapasztalt gyakori hibák, melyek az ILAAP felülvizsgálatok kiemelt témái lesznek.

Az MNB a megfelelő felkészülés érdekében a 2019. október 1-jét követően kötött ügyleteknél várja el a kiemelten kockázatos portfóliókon belül a JTM szabályokra vonatkozó új előírások alkalmazását, amelyeket az ezt követően induló ICAAP felülvizsgálatok, átfogó vizsgálatok és pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó ellenőrzési eljárások során fog ellenőrizni.

A bankokkal szembeni elvárások ütemezése tekintetében a 2019. február végére vonatkozó LCR jelentésben már elvárt a likviditási többlet-követelmény teljesítése és adatszolgáltatásban történő jelentése. A többi likviditási kockázat tekintetében egyelőre csak felkészülést vár el az MNB az intézményektől, a 2019. harmadik negyedévben várható konzultáció és kézikönyv-módosítás részletesen fogja tartalmazni az elvárásokat és azok teljesítési határidejét.

2018. december 21.

Az MNB aktualizálta „A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata (ICAAP), a likviditás megfelelőségének belső értékelési folyamata (ILAAP) és felügyeleti felülvizsgálatuk, valamint az üzleti modell elemzés (BMA)” című módszertani kézikönyvet.

A transzparencia további növelése és a felügyeleti elvárások egyértelműsítése érdekében az MNB felülvizsgálta a módszertani kézikönyvét. A felülvizsgálat keretében az MNB a kézikönyvet aktualizálta, elvárásait pontosította, és kiegészítette azt. Az MNB az éves felülvizsgálat keretében elsősorban az ICAAP-hez kapcsolódó fejezetekre fókuszált, amelyeket esetenként jelentős mértékben módosított és kiegészített, így többek között:

• A vizsgálatok transzparenciájának növelése érdekében beépítésre kerültek a felügyeleti hitelkockázati benchmark modellekre (jelzálog TTC PD, EU benchmark PD, projekt LGD) vonatkozó információk.
  
• Az új EBA ajánlással összhangban pontosításra kerültek a banki stressz tesztre vonatkozó elvárások.
  
• Dokumentálásra kerül az MNB banki könyvi benchmark modellje, és kiegészítésre kerültek a felügyeleti elvárások is.
  
• A bankok számára korábban nyújtott részletes tájékoztatással, valamint a témában a Világgazdaságban megjelent cikkel összhangban kiegészítésre kerültek a felügyeleti stressz tesztre és a P2G-re vonatkozó információk.
  
• A 7. mellékletben szereplő „Hitelintézetek SREP áttekintő lap” című dokumentum is változott.
  

Az MNB a 2019. évi ICAAP, ILAAP és BMA felülvizsgálatok során a módosított módszertani kézikönyvvel összhangban fog eljárni.

2018. január 30.

Az MNB aktualizálta „A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata (ICAAP), a likviditás megfelelőségének belső értékelési folyamata (ILAAP) és felügyeleti felülvizsgálatuk, valamint az üzleti modell elemzés (BMA)” című módszertani kézikönyvet.

A transzparencia további növelése és a felügyeleti elvárások egyértelműsítése érdekében az MNB felülvizsgálta a módszertani kézikönyvét. A felülvizsgálat keretében az MNB a kézikönyvet aktualizálta, elvárásait pontosította, és kiegészítette azt. Az MNB az éves felülvizsgálat keretében elsősorban az ICAAP-hez kapcsolódó fejezetekre fókuszált, amelyeket esetenként jelentős mértékben módosított és kiegészített, így többek között:

• Bővültek és pontosításra kerültek a hitelkockázati modellekkel, minősítő rendszerekkel, a cikluson átívelő nemteljesítési valószínűség becslésével kapcsolatos felügyeleti elvárások.
  
• A kézikönyvbe beemelésre került a felügyeleti stresszteszt keretrendszer, amely a 2019. január elsejétől bevezetendő, tőkemegfelelésre vonatkozó elvárás (Capital Guidance/P2G) meghatározásának módszertani alapjául szolgál.
  
• A kiemelten kockázatos portfóliókról szóló 4. számú melléklet követelményrendszere és a kapcsolódó adatbekérő (5. számú melléklet) is módosult. Az intézményeknek a 2018. évi ICAAP felülvizsgálatok során a felülvizsgált melléklet alapján kell a tőkekövetelményt meghatározniuk és az ICAAP szerinti adatszolgáltatást elkészíteniük a kockázatos portfóliókra.
  

Az MNB a 2018. évi ICAAP-ILAAP felülvizsgálatok és BMA vizsgálatok során a módosított módszertani kézikönyvvel összhangban fog eljárni.

2017. június 20.

A kiemelten kockázatos portfóliókról szóló 4. számú melléklet kiegészítésre került a Jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX. 10.) MNB rendeletben leírtakat sértő, vagy egyéb kockázatos intézményi hitelezési gyakorlat alapján létrejövő lakossági ügyletekre vonatkozó többlettőke elvárásra vonatkozó előírással. A kiegészítés a kézikönyv 5. számú mellékletében szereplő, kockázatos portfoliók ellenőrzését támogató adatbekérő nyomtatványon is átvezetésre került.

2017. február 28.

Európai Uniós jogszabályokkal való harmonizáció megteremtése érdekében a módszertani kézikönyv piaci kockázatról, illetve értékpapírosítási kockázatról szóló fejezete módosításra került. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok módosított átlagidejének korrekciójáról szóló EBA ajánlásnak (EBA/GL/2016/09), és az értékpapírosítási ügyletek burkolt támogatásáról szóló EBA ajánlásnak (EBA/GL/2016/08) 2017. március 1-jétől kell megfelelni.

A kiemelten kockázatos portfóliókról szóló 4. melléklet szintén módosításra került, amelyben a többszörösen átstrukturált portfólió kapcsán használt fogalmak jogszabályi hivatkozásai kerültek pontosításra.

2016. december 19.

A transzparencia további növelése és a felügyeleti elvárások egyértelműsítése érdekében az MNB felülvizsgálta a módszertani kézikönyvét. A felülvizsgálat keretében az MNB a kézikönyvet aktualizálta, elvárásait pontosította, és kiegészítette, valamint a kézikönyv által tárgyalt vizsgálatok körét kibővítette az üzleti modell elemzéssel (BMA).

Az MNB a felülvizsgált kézikönyvben továbbá jobban kontextusba helyezi az ICAAP-ILAAP-BMA vizsgálatot, és hangsúlyozza, hogy ezen vizsgálat nem önálló folyamat, hanem az intézményfelügyeleti tevékenység integráns és kiemelten fontos része. A teljes SREP folyamat ugyanis az átfogó, helyszíni és ILAAP vizsgálatokat, és az ICAAP-BMA vizsgálatokat, valamint a folyamatos felügyeleti tevékenységet jelenti.

Az MNB az éves felülvizsgálat keretében elsősorban az ICAAP-hez kapcsolódó fejezetekre fókuszált, amelyeket esetenként jelentős mértékben módosított és kiegészített. Az MNB a többi fejezetet és a kapcsolódó mellékleteket is pontosította, aktualizálta.

• a Hitelkockázat c. fejezetbe bekerült az MNB internetes honlapján 2016. május 5-én publikált, „Jegybanki tőkekedvezmény az aktív kkv-hitelező bankoknak” című tájékoztatóban már jelzett tőkekedvezmény;
• a befektetési vállalkozások vonatkozásában az ún. White Label szerződések esetén a partnerkockázatra vonatkozó tőkekövetelmény előírásával.

2014. december 23.

A kockázatos portfóliókról szóló tájékoztató éves felülvizsgálata és az MNB 2015-re vonatkozó SREP Menetrendje.

„A tőkemegfelelés belső értékelési folyamatáról (ICAAP), a likviditás megfelelőségének belső értékelési folyamatáról (ILAAP) és felügyeleti felülvizsgálatukról szóló kézikönyv” részét képezi az 1. számú melléklet, amely azokat a kockázatvállalásokat, illetve portfoliókat tartalmazza, melyek esetén az MNB a felügyeleti felülvizsgálat során többlet tőkeszükségletet vár el. A Kockázatos portfóliókra vonatkozó előírások felülvizsgálatát az MNB legalább évente elvégzi a hatályos uniós és hazai előírások, a felügyelési és vizsgálati tapasztalatok, valamint a megfigyelhető piaci, intézményi folyamatoknak a figyelembe vételével.

A 2014. végén lezajlott felülvizsgálat eredményeként a korábbi Tájékoztatóhoz képest törlésre került a kockázati tőkealapok finanszírozásában való részvételre vonatkozó előírás, mivel a CRR (Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete) 128. cikke a kiemelkedően magas kockázatú tételek között kezeli ezeket a kockázatvállalásokat, és kötelezően 150%-os kockázati súly alkalmazását írja elő ezekre a tételekre. A balloon/bullet ügyletekre vonatkozó pont kiegészítésre került azzal, hogy a többlettőke követelmény mellett az MNB magasabb kockázati súly alkalmazását is elvárja ezen ügylettípusok esetén. A most megjelentetett Tájékoztatóban foglaltakat az MNB a 2015. január 1-je után induló felügyeleti felülvizsgálatok során alkalmazza.

Szintén a kézikönyv alapján elkészült az MNB 2015. évre vonatkozó SREP Menetrendje, amely a komplex felügyeleti felülvizsgálat alá tartozó intézmények vonatkozásában mutatja be a 2015 évi vizsgálatok során kiemelten ellenőrzött területeket.

2014. október 20.

Megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felülvizsgált módszertani útmutatója

Az MNB – összhangban az uniós jogszabályokkal (CRR, CRD IV) és az EBA felügyeleti felülvizsgálatra vonatkozó iránymutatás-tervezetével – felülvizsgálta az ICAAP és a SREP folyamatra vonatkozó módszertani útmutatóit, és elkészítette az ICAAP-re, ILAAP-re, illetve ezek felügyeleti felülvizsgálatára vonatkozó módszertani útmutatóját. Tekintettel arra, hogy a jelzett EBA útmutató végleges tartalmáról az EBA vezető testülete 2014 decemberében fog dönteni, ezért annak elfogadása után fogja az MNB jelen útmutatót véglegesíteni. Az uniós előírásoknak való megfelelés érdekében a szabályozói elvárásokat a 2015. január 1-je után induló ICAAP és ILAAP felülvizsgálatok során már érvényesíteni fogja az MNB, ezért fontosnak tartja a felügyelt intézmények mielőbbi tájékoztatását, hogy az intézményeknek legyen lehetőségük időben megkezdeni a jövő évi felülvizsgálatra történő felkészülést.

A felügyeleti hatóság 2008-ban adta ki először a CRD hatálya alá tartozó intézmények, vagyis a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások számára a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatával (ICAAP) és ennek felügyeleti felülvizsgálatával (SREP) foglalkozó módszertani útmutatókat, amelyeket a jogszabályi változások és a gyakorlati tapasztalatok alapján rendszeresen felülvizsgált. Az útmutatók alapjául szolgáló európai szintű szabályozás a CRD IV és a CRR [2] bevezetésével 2014-től jelentősen módosult, ezért az útmutatókat az MNB felülvizsgálta és szerkezetileg is jelentősen átalakította. Ennek eredményeként egy olyan kézikönyvet állított össze, amely felöleli a tőkemegfelelés belső érékelési folyamatát (ICAAP) és a likviditás megfelelőségének belső érékelési folyamatát (ILAAP), valamint ezek felügyeleti felülvizsgálatát is.

Az átalakítás során fontos szempont volt, hogy a felügyeleti elvárás és iránymutatás a továbbiakban is hatékonyan segítse az intézmények munkáját az ICAAP és ILAAP éves lefolytatásában, a kapcsolódó folyamatok kialakításában és fejlesztésében. A CRD IV és a CRR előírásai mellett az MNB jelentősen támaszkodott az EBA által 2014 júliusában konzultációra bocsátott, a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési folyamat módszertanára vonatkozó útmutatójára. Az EBA útmutató célja egy olyan, egységes európai módszertan kialakítása volt, amely szabályozza a CRD IV, illetve a CRR által nem kezelt vagy nem megfelelően körülírt területeket is. Az EBA útmutatóban foglaltakat legkésőbb 2016. január 1-jétől kötelező minden uniós országban alkalmazni, de a már elfogadott és hatályban lévő szabályozás megköveteli, hogy az EBA útmutató számos pontját már 2015-től alkalmazza az MNB.

Az útmutató elsősorban alapelveket fogalmaz meg, mivel a belső tőkeszükséglet és likviditás megfelelőség számítására vonatkozó szabályozói elvárások eltérőek az adott intézmény típusától, méretétől és tevékenységének összetettségétől függően. Tekintettel arra, hogy nem adható minden intézményre egységes és egyformán alkalmazható módszer, ezért az MNB az arányosság elvét szem előtt tartva alakítja ki elvárásait az egyes intézményekkel szemben.

Az útmutatóban megfogalmazott, legfontosabb változások az alábbiak:

• a kockázatok közötti diverzifikáció nem vehető figyelembe a 2. pilléres tőkekövetelmény megállapítása során;
• a SREP tőkekövetelményt (TSCR) az MNB a kockázatonként számított szabályozói tőke és a többlettőke követelmény összegeként határozza meg;
• az MNB a pótlólagos többlettőke-követelmények megállapításánál az EBA útmutatója szerint jár el, amely a SREP tőkekövetelmény előírásánál legalább az 1. pillér szerinti szabályozói tőkekövetelményre vonatkozó arányok (min. 56% CET1, min. 19% T1) alkalmazását írja elő, továbbá a SREP lezáró levélben az MNB minden intézményre konkrétan meghatározza, hogy milyen elemekkel kell teljesíteni a tőkeszükségletet, ahol adott esetben az 1. pillér szerinti arányoknál szigorúbb elvárás is előírásra kerülhet;
  
• 2015. január 1-jétől már csak a CRR szerint elismerhető szavatoló tőke elemeket fogadja el az MNB a 2. pillérben a kockázatok fedezésére rendelkezésre álló tőkeként a SREP tőkemegfelelés számítása során.

Mivel a jelzett EBA útmutató végleges tartalmáról az EBA vezető testülete 2014. decemberében fog dönteni, ezért annak elfogadása után fogja az MNB jelen útmutatót véglegesíteni. Az uniós előírásoknak való megfelelés érdekében a szabályozói elvárásokat a 2015. január 1-je után induló ICAAP és ILAAP felülvizsgálatok során már érvényesíteni fogja az MNB, ezért fontosnak tartja a felügyelt intézmények mielőbbi tájékoztatását, hogy az intézményeknek legyen lehetőségük időben megkezdeni a jövő évi felülvizsgálatra történő felkészülést.